1 / 46

NONPROFIT SZEKTOR GAZDASÁGTANA

NONPROFIT SZEKTOR GAZDASÁGTANA. Előadó: Szabóné Bohus Márta Főiskolai adjunktus Gazdaságtudományi Intézet bmarta@zeus.tsf.hu. Tematika. Alapfogalmak, általános ismeretek A nonprofit szektor kialakulása és fejlődése Magyarországon A mai magyar szervezetek típusai

ziya
Download Presentation

NONPROFIT SZEKTOR GAZDASÁGTANA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. NONPROFIT SZEKTORGAZDASÁGTANA Előadó: Szabóné Bohus Márta Főiskolai adjunktus Gazdaságtudományi Intézet bmarta@zeus.tsf.hu

  2. Tematika • Alapfogalmak, általános ismeretek • A nonprofit szektor kialakulása és fejlődése Magyarországon • A mai magyar szervezetek típusai • Nemzetközi kitekintés a szektorra • Nonprofit menedzsment feladatok (küldetés megfogalmazása, stratégiai tervezés, projektek tervezése) • Nonprofit gazdálkodás (a gazdálkodás jogi háttere és gyakorlati kérdései, forrásteremtés)

  3. Hívjuk talán nonprofitnak? Társadalmi önszerveződés Harmadik szektor NONPROFIT SZERVEZETEK Civil szféra Öntevékeny szervezetek Nem-kormányzati szervezetek

  4. I. ALAPFOGALMAK • Nonprofit tevékenység: olyan társadalmi, közösségi mozgás, amit nem gazdasági célok vezérelnek, ami teljes vagy legalább részleges távolságot tart az államtól, a kormányzattól, ami legtöbbször szervezeti, intézményi keretek között történik. • Nonprofit szervezet: olyan intézmény, ami nem vállalkozás, tehát nem profitszerzési célok vezérlik, és amely szervezeti és működési szempontból nem része az állami intézményrendszernek.

  5. Háromszektorú vegyes gazdaság • piaci (magán, üzleti) szektor • kormányzati (közösségi, állami) szektor • nonprofit (civil, harmadik) szektor

  6. A nonprofit szervezetek kulcsjellemzői • az intézményesültség, a formalizáltság • a profitszétosztás tilalma • a kormányzattól való intézményes elkülönülés • az önkéntesség, az öntevékenység • a közérdekűség, a közhasznúság, a közjó szolgálata • a politikai (pártpolitikai) tevékenység kizárása

  7. Nonprofit szektor különféle értelmezései • Jogi értelmezés: bizonyos státuszszabályok alapján létrejövő és működő bejegyzett szervezetek • Statisztikai értelmezés: a statisztikai adatfelvétel körébe eső szerveződések • Közgazdasági értelmezés: a jogi értelemben nonprofitnak tekintett (bejegyzett) szervezetek közül azok, melyek működésükkel hozzájárulnak a nemzetgazdasági teljesítményhez, azaz a bruttó hazai termék (GDP) alakításához.

  8. Jogi definíció Minden önálló jogi személyként bejegyzett alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, közhasznú társaság, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár Statisztikai definíció Minden önálló személyként bejegyzett alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet (kivéve párt), köztestület és közhasznú társaság Közgazdasági definíció Háztartásokat segítő nonprofit szektor Döntően magántámogatásokból finanszírozott, bevételszerző tevékenységet csak korlátozottan folytató, alapvetően a lakosságot szolgáló nonprofit szervezetek (benne vannak a pártok)

  9. NONPROFIT SZERVEZETEK CSOPORTOSÍTÁSA(Formális, statisztikai ismérvek alapján) • Szervezettípus szerint • Tevékenység szerint • Településtípusonként • Bevételnagyság alapján

  10. 1. Szervezettípus szerinti csoportosítás Alapítványok • Magánalapítvány • Közalapítvány Társas nonprofit szervezetek • Egyesület • Köztestület • Szakszervezet • Szakmai, munkáltatói érdekképviselet • Közhasznú társaság • Nonprofit intézmény

  11. 2. Tevékenység szerinti csoportosítás(NSZOR szerint) 1. Kultúra 10. Környezetvédelem 2. Vallás 11. Településfejlesztés 3. Sport 12. Gazdaságfejlesztés 4. Szabadidő, hobbi 13. Jogvédelem 5. Oktatás 14. Közbiztonság 6. Kutatás 15. Adományosztás 7. Egészségügy 16. Nemzetközi kapcsolatok 8. Szociális ellátás 17. Érdekképviselet 9. Polgárvédelem 18. Politika

  12. A nonprofit szervezetek megoszlása tevékenység szerint, 2006

  13. 3. Településtípus szerint csoportosítva • Főváros • Megyeszékhely • Egyéb város • község

  14. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2006

  15. 4. Bevétel szerinti csoportosítás • 50 ezer Ft alatt 50 ezer Ft – 500 ezer Ft 500 ezer Ft – 5 millió Ft 5 millió Ft – 50 millió Ft 50 millió felett

  16. A nonprofit szervezetek száma és bevételei bevételnagyság szerint, 2006

  17. Funkcionális csoportosítás(Milyen célra jöttek létre a szervezetek?) • Művelődés • Kikapcsolódás • Közjólét • Fejlesztés • Érdekvédelem

  18. A nonprofit szervezetek száma funkcionális csoportosítás szerint, 2006

  19. A nonprofit szektor méretét befolyásoló tényezők • Heterogenitás • A jóléti állam hatóköre • Gazdasági fejlettségi szint • Jogi keretek • Történelmi hagyományok

  20. II. A NONPROFIT SZEKTOR KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Alapítványok: Államalapítás: a Szent István által adományokból létrehozott ispotályok (alapítványok ősei) XIII. század: törvényekben is megjelennek az ún. kegyes alapítványok Dualizmus idején: újabb jogszabályok születtek (felügyeleti jogról és az alapítólevél kormányhatósági jóváhagyásáról) I. vh. után: liberális szabályozás született II. vh. után: elrendelték a közalapítványok megszüntetését és vagyonuk állami költségvetésbe való beolvasztását 1959-ben az életbe lépett Polgári Törvénykönyv már nem tartalmazta az alapítvány jogintézményét

  21. Budapest székesfőváros által kezelt alapítványok és alapítványszerű juttatások 1934-ben

  22. Egyesületek története a rendszerváltásig • középkorban lovagrendek, városokban céhek és egyletek • török idők: a magyar társadalomfejlődés zsákutcája • Habsburg uralom idején korlátozták az egyesülés szabadságát  egyedüli színtere az egyesületeknek a közösségi szükségletek kielégítése, és a hatalommal szembeni burkolt lázadás • reformkorban: iparvédegyletek, tudományos-kulturális szervezetek, jótékonysági szervezetek, szabadidős szervezetek működtek • Kiegyezés után: gazdasági élet fellendül, és mind több egyesület alakul ki. 1862-ben és 1878-ban teljes körű statisztikai felmérés készül az egyesületekről

  23. I. világháború előtt : alapítási tilalmat és szigorú hatósági ellenőrzést vezettek be • I. vh. után a Károlyi kormány feloldotta a tilalmat, de a sűrű kormányváltogatás miatt a jogszabályok, rendelkezések váltakoztak • II. világháború után: az egyesületek száma rohamosan nőtt (szabadidős, sport, szakmai, vallási és jótékonysági szervezetek) • szocialista jogrendszer: törvényi tilalom

  24. A nonprofit szektor történetének főbb állomásai (1987-napjainkig) I. Első korszak (1987-1990) 1987: kiindulópont az alapítvány jogintézményének megjelenése 1989: elfogadják az egyesülési törvényt 1990: a Polgári Törvénykönyv módosítása 1990: kedvező adótörvények

  25. II. Második korszak (1991-1997) 1994: három új nonprofit forma került bele a Polgári Törvénykönyvbe: - közalapítvány - köztestület - közhasznú társaság 1997: bevezették az un. „1%-os törvényt”

  26. 2008. évi 1%-os felajánlások

  27. 2007. évi 1%-os felajánlások a civil szférának

  28. A legtöbb 1%-os felajánlást kapott civil szervezet

  29. 1%-os felajánlások a civil szervezeteknek

  30. III. Korszak: 1998-tól napjainkig 1998: „1+1%” válik felajánlhatóvá 1998: életbe lépett az 1997. évi CLVI.törvény a közhasznú szervezetekről („nonprofit törvény”) 2003: elfogadják a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló 2003. évi L. törvényt

  31. 2005: Miniszteri rendeletek az alapítványok és a társadalmi szervezetek nyilvántartásának szabályairól => a bírósági nyilvántartásban lévő adatokról kivonat kérhető • 2005: Megszületik az önkéntes tevékenységről szóló törvény (2005. évi LXXXVIII. törvény) • 2006: Az új Gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. törvény) definiálja a nonprofit gazdasági társaságot

  32. III. A hazai nonprofit szektor szervezeti formái • Társadalmi szervezet • Alapítvány • Közalapítvány • Köztestület • Közhasznú társaság • Nonprofit gazdasági társaság

  33. 1. TÁRSADALMI SZERVEZET A nonprofit szektor legnépesebb tábora. - egyesületek - társulatok - egyletek - együttesek - körök - rendek - klubok - szolgálatok - Műhelyek - szakszervezetek - fórumok - érdekképviseletek - csoportok - pártok - társaságok - tömegmozgalmak

  34. Társadalmi szervezet fogalma • Az egyesülési jog alapján önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, mely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

  35. A társadalmi szervezet fogalmi ismérvei • Tagság • A közös cél • A formalizáltság

  36. A társadalmi szervezet alapítása • az alapításhoz legalább 10 alapító tag szükséges, akik kimondják a szervezet megalakulását, megállapítják az alapszabályt és megválasztják az ügyintéző és képviseleti szerveket • a megalakulást követően kérni kell a szervezet bírósági nyilvántartásba vételét a területileg illetékes bíróságnál (nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé)

  37. A társadalmi szervezet alapszabálya Az alapszabályban rendelkezni kell: • a szervezet nevéről • céljáról • székhelyéről • szervezetéről

  38. A társadalmi szervezet működése • A tagok jogai és kötelezettségei • A szervezeti rend • A társadalmi szervezet felügyelete • A társadalmi szervezet gazdálkodása

  39. A társadalmi szervezet megszűnése • a megszűnés tipikus esete ha a legfelsőbb szerv saját akaratából kimondja a megszűnést (lehet feloszlás, szétválás, egyesülés más társadalmi szervvel) • ezen túlmenően a bíróság is kimondhatja a szervezet megszűnését az ügyész keresete alapján, ha a szervezet legalább 1 éve nem működik, illetve a tagok száma tartósan 10 fő alá csökken • a bíróság alkotmánysértés, illetve bűncselekmény esetén feloszlathatja a szervezetet

  40. 2. ALAPÍTVÁNYOK Az alapítvány fogalma Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által tartós közérdekű célra, alapító okirattal létrehozott szervezet.

  41. Az alapítvány legfontosabb jellemzői • a hazai nonprofit tábor második legnépesebb csoportja • hagyományos szerepeket vállal: • segítségnyújtás • jótékonykodás • szolidaritás • olyan feladatokat is átvesznek, amelyeket korábban önkormányzatok kíséreltek meg megoldani • feladatának teljesítéséhez sokféle kedvezményt kap

  42. Az alapítvány fogalmi ismérvei • magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság hozhatja létre • Létesítő okirata: alapító okirat • jogképességét az állam nyilvántartásba vétellel ismeri el • elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható • végezhet bizonyos korlátok között gazdasági tevékenységet, ez azonban nem veszélyeztetheti az alapítvány célját • a cél megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkeznie kell • három fontos tartalmi jegye: közérdekűség, tartósság, vagyon

  43. Az alapítvány közérdekűsége • a tartós, közérdekű cél a nyilvántartásba vétel fontos feltétele • Közérdekűnek minősül: ha a cél a társadalom egészét vagy egy szélesebb közönség érdekeit szolgálja.

More Related