A magyar pénzügyi szektor helyzete és kilátásai

1. A magyar pénzügyi szektor helyzete és kilátásai „A szakképzés szerkezeti és tartalmi megújítása a Belvárosi TISZK-ben” szakmai konferencia Ibis Budapest Váci út Budapest, 2011. május 10.

2. Helyezés május Helyezés január Pontszám május Pontszám változás januárról májusra Pontszám január Változás Ország Szlovénia 1 3 52.5 -0.3% 52.7 2 9 52.0 5.5% 49.3 Lengyelország Azerbajdzsán 3 2 51.0 -5.9% 54.2 4 8 Csehország 49.4 0.1% 49.3 Románia 5 12 47.9 3.8% 46.1 6 5 47.6 -6.6% 51.0 Bulgária Belorusszia 7 11 44.1 -5.0% 46.4 8 6 43.5 -14.4% 50.9 Horvátország Törökország 9 4 43.4 -15.1% 51.1 10 7 42.2 -16.9% 50.9 Szerbia Szlovákia 11 1 41.4 -23.6% 54.3 12 10 Kazahsztán 41.1 -14.6% 48.1 Oroszország 13 13 41.0 -1.7% 41.7 14 14 39.5 -4.0% 41.2 Magyarország 15 16 Litvánia 27.9 -25.7% 37.5 Lettország 16 15 24.3 -40.4% 40.7 17 18 Ukrajna 22.2 -2.8% 22.9 18 17 22.0 -36.5% 34.6 Észtország Magyarország megítélése rosszabb volt 2009-ben… „ Piaci megítélés” szerinti rangsor a The Economist Corporate Network tagjainak 2009-re vonatkozó értékesítési várakozásai alapján • A The Economist által tagjai körében végzett felmérés a következőket eredményezte: • A válság idején a tagok közép-kelet európai piacokra vonatkozó rövid-távú kilátásait tükrözte Magyarország „piaci megítélés” szerinti rangsorolása • Ezen rangsorolás a különböző szektorbeli multinacionális vállalatok 2009-es értékesítési várakozásai alapján készült • Magyaroszág alacsony helyezést kapott: • 2008. november: 18. • 2009. január: 14. • 2009. május: 14. • Csak Ukrajna és a Baltikum ért el alacsonyabb helyezést • [A táblázat a 2009 januári és májusi rangsorolást mutatja] Forrás: The Economist Corporate Network közép-kelet európai benchmarking felmérés

3. … de a közép-távú megítélés stabilnak mutatkozott • A The Economist felmérése során a tagok akövetkező 3-5 évre is rangsorolták a Top 10 közép-kelet európai piacot • Magyaroszág stabil helyezést kapott az elmúlt néhány évben: • 2007. január: 9. • 2008. január: 7. • 2009. november: 8. • 2011. január: 8. (lásd jobb oldali táblázat) • A fenti helyezések lényegesen jobbak, mint a rövid-távú várakozások a válság idején. • [2008 végén és 2009 elején a fentieket nem vizsgálták] Piaci megítélési rangsor a következő 3-5 év távlatában Forrás: The Economist Corporate Network közép-kelet európai benchmarking felmérés, 2011. január

4. Lengyelország 2% 64% 31% 2% Törökország 3% 64% 31% 3% 2% 23% 70% 5% Csehország Szlovákia 5% 21% 69% 5% 3% 25% 67% 6% Azerbajdzsán 2% 72% 19% 6% Oroszország Ukrajna 5% 37% 51% 7% Kazahsztán 5% 28% 56% 10% Horvátország 14% 75% 11% 14% 71% 12% 2% Magyarország 19% 65% 16% Szlovénia 19% 65% 16% Szerbia 11% 72% 17% Észtország 29% 54% 17% Románia 8% 13% 60% 20% Bulgária 11% 68% 22% Lettország 3% 5% 70% 22% Litvánia 3% 15% 59% 24% Belorusszia Befektetés növelése Befektetés csökkentése Befektetés első alkalommal Befektetés változatlan The Economist Corporate Network (CN) tagok befektetéseinek megoszlása 2011-ben

5. Közép-Kelet Európa: nem virágzó ugyan, de azért nem rossz • Közép-Kelet Európa nem olyan rossz lehetőség, mivel • Sokkal biztosabb és előrejelezhetőbb, mint Közép-Kelet és Észak-Afrika térsége • Magasabb egy főre jutó jövedelem, mint Ázsiában és Afrikában • Gyorsabb növekedés, mint Nyugat-Európában • A CN tagok 50%-a tartja egyre inkább Közép-Kelet Európát prioritással rendelkezőnek a lassan növekvő Nyugat-Európával szemben • Pénzügyi szolgáltatások és biztosítások: továbbra is jó növekedési potenciál • Energia: növekvő termelés, eltolódó arányok • De fontos a várakozások megfelelő menedzselése • A 2008 előtti gazdasági virágzás évei már nem térnek vissza

6. GDP növekedés Infláció Százalék Százalék A magyar gazdaság helyzete a visszaesést követően 07 Q1 07 Q3 08 Q1 08 Q3 09 Q1 09 Q3 10 Q1 10 Q3 11Q1 11 Q3 12 Q1 12 Q3 07 Q1 07 Q3 08 Q1 08 Q3 09 Q1 09 Q3 10 Q1 10 Q3 11Q1 11 Q3 12 Q1 12 Q3 A régióban tevékenykedő bankok véleménye szerint néhány éven belül a régió ismét az eredményesség motorja lesz, s a hitelkihelyezés vesztesége csökken. • Forrás: MNB: negyedévesinflációs riport, November 2010 / *százalékos változásokat jelöl az előző évhez képest

7. Magyarország: túljut a nehézségeken? ReálGDP növekedés (%) • A növekedés felgyorsul 2011-ben és 2012-ben • Nem csupán az exporton lesz a hangsúly; • a fogyasztói költések is némileg erősödni fognak • Növelhetők az árak a magasabb költségek áthárítása érdekében? • A forintárfolyam, a részvények árfolyama és az adósságállomány erősen indították az évet • A kormánynak egyensúlyba kell hoznia a populista eszközöket a befektetési szükségletekkel Forrás: EIU.

8. Magyarország: néhány záró gondolat • Magyarország kemény piacnak számított éveken keresztül • De a közép-távú üzleti megítélése jobb, mint a válság idején • És a közép-távú megítélése stabil maradt a többi közép-kelet európai országéhoz viszonyítva • A megítéléseknek javulniuk kell, ha 2011-ben újra növekedés tapasztalható, valamint a kormánynak pozitív üzenete lesz az üzleti élet szereplői számára • Mivel a cégcsoportok központjainak (HQ) várakozásai Magyarországot illetően valószínűleg elég alacsonyak, ezért lehetőség adódhat néhány gyors sikerre (quick wins) • Ahogy nemrég az egyik IT szektorbeli CN tag megjegyezte: • “Mi befektetünk Magyarországon. Úgy gondoljuk lesz néhány „jó áron elérhető, értékes vétel” (low-hanging fruits).”

9. A bankszektor helyzetét befolyásoló legfontosabb tényezők Bankadó 180 milliárd Ft / év 1. Basel-i szabályozás változása 2. Bankközi elszámolási rendszer változása InterGIRO 2 2012 közepétől 3. Devizaalapú hitelek bedőlése, rossz hitel állomány növekedése 4. Forrásköltség növekedése 5.

10. Piaci körkép Leírás A magyar bankpiac jelenlegi helyzetének pillanatképe fejlődési potenciált jelez • A magyar bankpiac stabilnak értékelhető, azonban olyan negatív hatások is befolyásolják, mint a csökkenő jövedelmezőség • A bankadó bevezetésének és az instabil makrogazdasági környezetnek köszönhetően a jövedelmezőséggel kapcsolatos csökkenő tendencia várhatóan folytatódni fog • Ugyanakkor néhány bank hatékonyan és jövedelmezően működik az óvatos hitelezési filozófiájának köszönhetően * Magas Hitelezési aktivitás hitelek aránya az eszközökből Hitel/betét arány OTP Bank 47% 101% Hatékonyság a költség/árbevétel ráta alapján K&H Bank 53% 115% MKB Bank 73% 188% Alacsony Erste Bank 68% 178% CIB Bank 82% 184% Alacsony Magas Raiffeisen Bank 68% 132% Jövedelmezőség - ROE UniCreditBank 60% 98% Budapest Bank 74% 130% • Forrás/megjegyzés: • A számítások alapja a PSZÁF 2009 év végi hivatalos riportja • A logo mérete jelzi a bank mérlegfőösszeg alapján mért nagyságát • A hatékonyság és a jövedelmezőség tengely jelzi az intézmények közötti, költség/betét arány és ROE alapján mért relatív különbségeket

11. A magyar bankszektor jelenleg átalakulási fázisban van a válságot követően Pénzügyi nézőpont Üzleti fókusz MAGYAR BANKPIAC Működés Portfolió / ügyfélbázis

12. Pénzügyi nézőpont A magyar bankszektor válság utáni helyzete jelenleg – pénzügyi nézőpont • Bankadó • Romló banki jövedelmezőség, a legalacsonyabb a CEE régióban • Romló tőkemegfelelési mutató • Külföldi források csökkenése • Rövidtávú források arányának növekedése • Egyre nagyobb függés az anyavállalatoktól

13. Portfolió / ügyfélbázis A magyar bankszektor válság utáni helyzete jelenleg – portfólió/ügyfélbázis • Növekvő mértékű nem teljesítő hitelek és céltartalékok • Alapos portfolió monitoring és erősödő behajtási tevékenység • Kisebb hitelpiac, de nagyobb kitettség • Az árfolyam volatilitás folyamatos LTV (loan-to-value) monitoringot követel meg • Növekvő kockázat tudatosság • 2010. volt az első év, amikor a banki ügyfélkör nem növekedett • Hitel konszolidáció • A portfoliók értékelése eladás vagy átalakítás céljából

14. Üzleti fókusz A magyar bankszektor válság utáni helyzete jelenleg – üzleti fókusz • A bankszektor konszolidációja (M&A) • Üzleti tevékenységek konszolidációja • Összpontosítás az alaptevékenységre és az alapvető banki termékekre • Szegmens alapú termék portfolió és árazás • Orientálódás az értékesebb ügyfélszegmensek felé • Nagyobb hangsúly az ügyfélmegtartáson, mint az ügyfélszerzésen • Összpontosítás a premium banki ügyfelekre és a jól teljesítő KKV ügyfelekre • Kockázat alapú árazás • Fiókteleppé alakulás megfontolása

15. A magyar bankszektor válság utáni helyzete jelenleg – működés Működés • Értékesítési csatornák racionalizálása • Folyamathatékonyság hangsúlyozása (Lean módszertan) • Szervezeti és működési változások a Basel III következtében • Figyelmeztető jelek azonosítása, earlywarning rendszer működtetése (behajtás első lépése) • A szervezet áramvonalasítása

16. Általános • Magyarország ország kockázata az egyik legmagasabb a régióban • Hosszú távú fenntarthatósági kérdések • Bankadó • Magas a külföldtől való függőség a refinanszírozásban • Félelem az árfolyam volatilitástól • A kilakoltatási moratórium magas kockázata • Romló portfolió minőség • Lehetséges további tőkekövetelmény • Javul a nemzetközi befektetők megítélése • A deviza-swap piac kivételével zavartalan a pénzügyi piacok működése • A nem teljesítő hitelek arányának emelkedése lelassulhat, a veszteségráta csökkenhet A komoly visszaesés után a piac még mindig nem jelez fellendüléstPiaci előrejelzés A nettó belföldi hitelfelvétel előrejelzése • Vállalati szegmens • Nem várható enyhülés a szigorú hitelezési feltételek terén • Aktív hitel-restrukturálási szabályzat szükséges • Jelentős növekedés az újrastrukturált hitelek re-default rátáját tekintve • 2012 előtt nem várható a hitelállomány növekedése • Lakossági szegmens • Deviza alapú jelzálog hitel megszűnése • Folyamatosan csökkenő volumenek** • Magas árfolyamkockázat • Restrukturált jelzálogok türelmi időszaka rövid időn belül lejár • 2011. végétől csekély értékesítési növekedés A piaci növekedéssel kapcsolatos bizonytalanság szintje még mindig magas. • Forrás: MNB / * Nettó áramlás kiigazítva az árfolyamhatásokkal. ** A volumennövekedés motorja az árfolyamváltozás.

17. Köszönöm a figyelmet!

18. Leposa Csilla • Partner • KPMG Tanácsadó Kft