Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?

1. Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás? Szerk.: Sikos T. Tamás MTA Regionális Kutatások Közp., 1995 Beluszky Pál: A mát formáló múlt Tiner Tibor: A város gazdasága Beluszky Pál: "Ipari telephelyből" - valódi város (központi szerepkör, városi intézmények, vonzáskörzetek) Sikos T. Tamás: Kazincbarcika és környéke kereskedelmi szerepköre és lehetőségei Szirmai Viktória: Társadalmi érdekkonfliktusok és a polgári városfejlődés Kazincbarcikán Kerényi Attila: Környezetvédelem Kazincbarcikán Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Lakótelepből - lakható város Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Főbb megállapítások és a városfejlődés jövőbeni stratégiai lehetőségei

5. BELUSZKY PÁL – SIKOS T. TAMÁS VÁLTOZÓ FALVAINK A MAGYARORSZÁGI FALVAK TÍPUSAI A HARMADIK ÉVEZRED KEZDETÉN

6. 1949-ig - „tradicionális” funkciójú falvak - agrárszerepkör túlsúlya - lakó- és munkahelyek egybeesése - izoláció - szerény infrastruktúra 1948 – a „fordulat éve” - agrárkeresők aránya folyamatosan csökken - elvándorlás - ingázás - a faluállomány differenciálódása 1989 -1990 - rendszerváltozás

7. A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai • a falvak is kiléptek a „települések” piacára • normatív központi ellátás az önkormányzatoknak • növekedett a községek autonómiája • felgyorsult a várossá nyilvánítás • erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki (bezárt bányák, ipari üzemek) • megjelent a munkanélküliség • a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult

10. A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai • a falvak is kiléptek a „települések” piacára • normatív központi ellátás az önkormányzatoknak • növekedett a községek autonómiája • felgyorsult a várossá nyilvánítás • erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki (bezárt bányák, ipari üzemek) • megjelent a munkanélküliség • a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult • változott az alapfokú intézményhálózat szerepe • változott a vándorlás iránya (inkább városból vidékre)

11. FALUTIPIZÁLÁS

12. FALUTIPIZÁLÁS FAKTORANALÍZIS – többváltozós matematikai-statisztikai módszer 27 alapmutató: • Földhasznosítás, természeti erőforrások • A falvak helye a településszerkezetben • A falvak gazdasági szerepköre • A falvak forgalmi helyzete • A falvak alapellátottsága • A falvak demográfiai-társadalmi helyzete, jövedelmi-vagyoni viszonyok • A településfejlődés üteme, iránya

13. FALUTIPIZÁLÁS FAKTORANALÍZIS eredménye: Adatbázis alapja: 2875 vizsgált község 27 mutató A módszer kiválasztásának szempontjai: • minimális információ-veszteség • területileg jól értelmezhető, homogén faktorok • kevés magas információtartalmú faktor

15. FALUTIPIZÁLÁS F1 FAKTOR a munkaerő-piaci helyzet és a lakosság vagyoni helyzetének faktora A faktor mutatói: • Az aktív keresők aránya • Az 1000 főre jutó személygépkocsik száma • Az 1000 lakosra jutó egyéni vállalkozások száma • A 18-x évesből a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya • A regisztrált munkanélküliek aránya • A lakásállományból a 4 vagy többszobás lakások aránya • A kereskedelem és szolgáltatás terén működő vállalkozások száma 1000 lakosra • A 10.000 lakosra jutó társas vállalkozások száma • Nagyvárosok (megyeszékhelyek + középvárosok) időtávolsága

17. FALUTÍPUSOK

18. FALUTÍPUSOK I-III. típus kb. 800 község – jó pozícióban a szuburbanizációs-agglomerációs lejtőn I. típus - Budapest, Pécs, Veszprém, Miskolc körül I.1. altípus • megnövekedett lakosság • aktív keresők aránya magas • szellemi foglalkozásúak • kétharmaduk ingázó I.2. altípus • kisebb lélekszám • hasonló folyamatok és állapot

19. FALUTÍPUSOK II. típus – Budapest, Győr, Miskolc körül • az agglomeráció külső övezete • népesedési folyamatuk eltérő • társadalmuk kevésbé urbánus III. típus III.1. altípus - lakófunkciójú falvak - Dunántúl, Nógrád és Heves megye III.2. altípus – vegyes szerepkörű falvak • saját munkahelyek • mezőgazdasági keresők aránya viszonylag magas • Békés, Csongrád megye, Dél-Tiszántúl lösztáblái

20. FALUTÍPUSOK IV. típus – idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek • Változatos munkaalkalmat nyújt • Megfelelő jövedelmi viszonyokat biztosít • Zamárdi, Szántód, Tihany V. típus – „hagyományos” falu V.1. altípus - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tisza mentén, Biharban - rossz munkaerőpiac, agrárkeresők aránya alacsony V.1. altípus – tanyás községek - magas külterületi népességarány - kizárólag a Duna-Tisza közén

21. FALUTÍPUSOK VI. típus – apró- és kisfalvak VI.1. altípus • jó munkaerőpiac • stabil társadalom, magas életnívó • többségük ingázó • Dunántúl (Vas, Zala, Gy M-S és Veszprém megye) VI.2. altípus • Kedvezőtlen helyzetű idegenforgalmi aprófalvak VII. típus • hátrányos helyzetű apró- és kisfalvak • Demográfiai folyamataik alapján 4 altípus

24. „…minden falu megismételhetetlen egyéniség…” „Tejesen nyilvánvaló, hogy ma nem 14 féle falu van hazánkban, hanem ezerféle.”

25. FALUTÁJAK I. Nyugat-Magyarország (kivéve a Duna mente és a Mosonmagyaróvár- Győr-Komárom tengely) II. Duna mente, Mezőföld III. Somogy-baranyai falutáj IV. Tolna-bácskai falutáj V. A budapesti agglomeráció VI. Csongrád és Békés megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye VII. Észak Tiszántúl VIII. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye IX. Északi-középhegység déli lába

26. FALUTÁJAK

28. Ez a falutipizálás nem lezárása a hazai faluvizsgálatok egy etapjának, hanem a vizsgálatok megalapozása, orientálása.