Munkaszervezési ismeretek

1. Munkaszervezési ismeretek Munkaidő, pihenőidő, szabadság Szakképzési Portál

2. Bevezetés A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása. Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon foglalkoztatni a munkavállaló a pihenéshez, kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen a területen történik a legtöbb szabálysértés.

3. Munkaidő A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaközi szünet időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti jellegű munkakör kivételével). Fajtái: Napi munkaidő Heti munkaidő Teljes munkaidő

4. Munkaidő mértéke Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól. Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazására is. A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

5. Munkarendek Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet egységes is, de a jellemző az, hogy többféle munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív szerződésben lehet szabályozni. Fajtái: Egyműszakos Kétműszakos Három- vagy többműszakos Folyamatos (megszakítás nélküli)

6. Munkaidő-beosztás A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak naponta mettől-meddig kell munkát végezniük. A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív szerződés máshogy nem rendelkezik a munkáltató határozza meg.

7. Munkaidőkeret Egyenlőtlen munkaidő-beosztásra munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más napokon rövidebb a munkaidő, de a munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc órának kell kijönnie. Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi nyolc óránál több a tényleges munkavégzés, akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek minősül és annak megfelelően kell díjazni.

8. Rendkívüli munkavégzés A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban kerülhet sor: Túlóra: A teljes munkaidőt meghaladóan történik munkavégzés. Túlmunka: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkereten felüli időtartam. Mértéke: Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés megemelheti maximum 300 órára.

9. Készenlét Készenlét a munkavállaló rendelkezésre állása munkavégzésre az általa meghatározott helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik, csak a munkavégzés szempontjából eltérő helyen kell lennie. Köteles megőrizni munkaképes állapotát és szükség esetén felvenni a munkát. A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, ezért annak megfelelően kell díjazni.

10. Ügyelet Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre állása munkavégzésre a munkáltató által meghatározott helyen. Tehát a munkáltató határozza meg tartózkodási helyét, amely általában a munkahely szokott lenni. Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles megőrizni munkaképes állapotát, és szükség esetén felvenni a munkát. Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, ezért annak megfelelően kell díjazni.

11. Pihenőidő Fajtái: Munkaközi szünet: A napi munka közben a munkavégzés megszakításával kiadott pihenőidő. Napi pihenőidő: A két munkavégzés (munkanap) között biztosított pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/ Heti pihenőidő: A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie. /munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/

12. Szabadság Fajtái: Rendes szabadság Pótszabadság Rendkívüli szabadság Betegszabadság Szülési szabadság Tanulmányi szabadság Fizetés nélküli szabadság

13. Szabadság Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a munkavállaló • huszonötödik életévétől 21 • huszonnyolcadik életévétől 22 • harmincegyedik életévétől 23 • harmincharmadik életévétől 24 • harmincötödik életévétől 25 • harminchetedik életévétől 26 • harminckilencedik életévétől 27 • negyvenegyedik életévétől 28 • negyvenharmadik életévétől 29 • negyvenötödik életévétől 30 munkanapra emelkedik. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort betölti.