Kiss Márta - doktorjelölt Budapesti Corvinus Egyetem

1. Együtt vagy egymás mellett? Turisztikai piac szerveződése a szatmári térségben Kiss Márta - doktorjelölt Budapesti Corvinus Egyetem 2013.10.25. Szociológiai Doktori Iskola

2. Kutatási téma, előzmények • Kutatás előzményei: MTA-RKK „Aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért” 2006–2008 c. kutatás résztvevője; ↓ két faluban végzett átfogó kutatás: kérdőíves és interjús módszerekkel; eredmény: „Aprófalvak lépéskényszerben” kötet és digitális tananyag; • Miért jó terep Szatmár? → formálódó piac, de 10 éves múlt ↓ később egy bővebb szatmári települési kör: négy település kiemelt vizsgálata (2008-2013) szűkebb téma: turizmus; • Sasakawa ösztöndíj 2009-2010 • BCE doktorjelölt pályázat 2011-2013 Eredmény: összesen 100 körüli interjúk száma; 368 kérdőív;

3. Érintetttudományterületek, irodalmak • 1. Tájtermelés, márkásítás, hagyományteremtés és „színpadiasítás” elméletek (turizmusirodalom) • 2. Kooperációs elméletek, kollektív bricolage (gazdaságszociológia) • 3. Rurális terek átértelmezése; új szereplők megjelenése, szerepe (falu- és vidékszociológia/-antropológia) • 4. Piacszerveződési elméletek: piac avagy hierarchia? Irodalma (közgazdaságtan)

4. „A turisztikai látvány konstruált társadalmi termék” - „Tourist gaze” – szakértők alakítják (Urry) • Markerek - kijelölik, hogy mit kell megnézni (MacCannell) • „kultúra színpadiasul” , az „eredeti reprodukciói megjelennek”; (MacCannell, Cohen) • „vidéki tér átértelmeződése”: falu és város határa elmosódik (Mormont, Kovách, Csite, stb.) • „Új, vagy felélesztett hagyományok” jelennek meg (Hobsbawn-Ranger); • „a turizmus megteremti a vidéket…” (Köstlin); • Káli medence: beköltözők hagyományteremtő és tájformáló tevékenysége (Szijártó, Bódi, Pulay, stb.)

5. Kutatási téma • Téma kijelölés: • - A turizmus, mint gazdaságszociológiai jelenség vizsgálata • - A táj társadalmi megalkotása →tényleges termelési folyamatként való vizsgálata • - Kooperáció, mint a sikeres tájformálás legfontosabb eleme: • - egy térség turisztikai piacon értékesíthető arculata sajátos, csak kollektív módon létrehozható termék; • a szereplők előzetes megállapodását, egymáshoz igazodását, közös normák elfogadását feltételezi;

6. Kutatási téma • Kooperáció típusai: • Települési vezetők és szakértők között a térségben • Településen belüli szereplők között: • 2.1. döntéshozók (polgármester, szakemberek) • 2.2. turisztikai szolgáltatók (szállásadók, büfék, éttermek, ajándékosok, stb.) • 2.3. lakosok • ↓A 3 alcsoport egymás közötti kooperációja is szükséges;

7. Kollektív bricolage fogalma Turisztikai táj/termék létrehozása két dologban tér el más árutól: • A szereplőknek nincsenek előre legyártott terveik, stratégiáik (szemben pl. az autógyártással) • 2. A szereplőknek különböző elképzeléseik vannak, egyéni hasznok motiválják őket; ↓ Kollektív cselekvés eredményeként jön létre a termék (táj, hagyomány) → utólag derül ki a szereplők számára is, ha sikeres lett; ↓ Ez a folyamat: kollektív bricolage(Claude Lévi-Strauss és Kuczi T. nyomán)

8. A kollektív bricolage vizsgálati szintjei 1. Térségi szinten: települési vezetők és a kulturális bróker együttműködése → eredmény: Szatmári Fesztivál 2. Települési szinten: 2.1. Polgármester és lakosok együttműködése →eredmény: Szamosközi Világzenei Fesztivál 2.2. Vállalkozók közötti együttműködés → eredmény: túrbecsei szolgáltatók együttműködései pl. lángos sütés 2.3. Vállalkozók és polgármester együttműködése → eredmény: szatmáregresi polg.mester patrónusként szervezi a turisztikai piacot pl. lekvárértékesítés

9. 1. Térségi szintű kooperáció • Településeknek el kell osztani a térségre jellemző markereket; Pl. Szatmári szilva • Térségi gasztronómiai fesztivál kitalálása (kulturális bróker által) • Települések kapcsolódása, hagyományok kitalálása (együtt a szakértővel) • Települési vezetők egyensúlyozása a lakosság és a turisták között → Kinek szól a fesztivál? Mi a cél? • Turisták szeméhez igazítják-e a látványt, vagy falunap lesz?

10. 1. Szatmári Fesztivál, a kollektív bricolage terméke • A felfutás szakasza – „1. körösök” • - alapmag kiválogatódása (szakértő elfogadása) • - hagyományok közös kitalálása, „a térségi markerek elkeltek!” • A kiteljesedés és túlburjánzás szakasza – „2. körösök” • - kimaradók: látják a többiek sikereit, be akarnak lépni → túl sok szereplő, laza kapcsolódás, „erőltetett hagyományok” • - falusiak érdekeinek előtérbe helyezése; szakértői koncepciók be nem tartása

11. 1. Szatmári Fesztivál, a kollektív bricolage terméke • A megtorpanás és szelekció szakasza – „kiesők”: • - a színvonaltalan programok rontják a többi renoméját • - „minőségbiztosítás kéne!” • - spontán szelekció megy végbe • ↓ eredmény: első körösök maradtak bent, akik a „turisták szeméhez igazították” a terméküket; • ↓ akik a kollektív bricolage során (szakértők, polgármesterek, lakosok és szolgáltatók) olyan terméket állítottak elő, ami sikeres lett!

12. 2. Településen belüli kooperáció • A településeknek is „ki kell találni magukat”, meg kell teremteni imázsukat, hagyományaikat; • A szakértők és települési vezetők „vízióit” el kell fogadtatni a lakosokkal, mert: • 1. szükség van rájuk a „hagyományok eljátszásához” pl. szilvalekvárfőzés 2 éjszakán át Szatmáregresen, helyi halászati bemutató Túrbecsén • 2. ahhoz, hogy a vezető dolgozni tudjon, támogatottságra van szüksége (többség megszerzése, döntések elfogadása)

13. 2. A szamosközi polgármester és lakosai közötti együttműködés • Szamosközi Világzenei Fesztivál, mint a kollektív bricolage terméke • Budapestről érkező sikeres vállalkozó → polgármester lett • Baráti körrel együtt → közösségformáló elképzelések; • Eleinte: értetlenség, visszatetszés • Pl. fesztiválszervezés: „ki ülne rá egy koszos szénásszekérre?” • Később kétirányú összecsiszolódási folyamat: mindenki engedett egy kicsit → kollektív bricolage eredménye: sikeresen működő fesztivál

14. 3. Vállalkozói együttműködések • A közvetlenül érintett gazdasági szereplők között is együttműködés szükséges → Kevésbé tudatos formája a kollektív bricolage-nak; • Mikro-kooperációk egyéni érdekek mentén; • Nem szándékolt következmény: település, mint turisztikai termék (falukép, szolgáltatások, vendégszeretet stb.)

15. 3. Vállalkozói együttműködések • A kiegészítő szolgáltatásokat végző vállalkozók maguk képesek együttműködni, és megszervezni a piacot: pl. Túrbecse: közös pályázatok, kiegészítő profilok; eszközök kölcsönadása egymás vendégeinek; stb. • Van egy erőskezű szervező, aki összefogja a szereplőket és megszervezi az együttműködést: pl. Szatmáregres: polgármester megszervezi a turisztikai piacot (fesztivál, szállások elosztása, a termékértékesítési csatornák, stb.); ~ patrónus-kliens viszony: a patrónus maga a polgármester

16. 3. Vállalkozói együttműködések • Kooperáció: informális szabályok alapján (pl. kenyérlángos sütés megosztása Túrbecsén) • Mindig vannak opportunista szereplők: pl. Túrba eresztett szennyvíz ↓ megoldás lehet: • társadalmi szelektív ösztönzők: • Negatív: kiközösítés, bojkott • Pozitív: vendégek átirányítása, kölcsönös termékárusítás, stb. ↓ Kollektív bricolage során létrejön: pl. a Túrbecsei „mikrós” kenyérlángos; „Túrbecsén mindig van szállás”; „a szatmáregresi szilvalekvár jó”