Az európai integráció története

1. Az európai integráció története 7. előadás

2. A Schuman-tervtől a Római Szerződésig • A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása • Kísérlet az EVK megteremtésére • Az NSZK teljes rehabilitációja • A Római Szerződés – az EGK megalakulása • A közös agrárpolitika kezdetei

3. A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása • Hidegháborús légkör (a nemzetközi feszültség állandósulása, Berlini blokád (1948-49), koreai háború (1950-53)) • Francia-német rivalizálás • A térség egységének feltétele = a német kérdés megoldása, a nagyhatalmi versengés kizárása • Jean Monnet – a francia vasérc és a német széntermelés közös irányítás alá vonása – hadviselés kizárása (stratégiai jelentőségű nyersanyagok) (ET Közgyűlése, ENSZ Európai Gazdasági Bizottság ajánlásával) • Az NSZK felvirágzásának kezdete az 1948-as pénzügyi reform után indul meg (Nemzetközi Ruhr Hatóság) • 1950. május 9. – Schuman-terv „a teljes francia és német szén- és acéltermelés közös fennhatóság alá helyezése” – más európai országok számára is nyitott lehetőség • Schuman nem értesítette NB-t

4. „A szén- és acéltermelés egyesítése megteremti az európai föderáció első lépésének tekinthető gazdasági együttműködés alapjait, és megváltoztatja azoknak az európai területeknek a sorsát, amelyek a háborús nyersanyagtermelés legfőbb forrásai és a háború legjelentősebb mértékben sújtott áldozatai voltak.” • Schuman, Monnet, Adenauer, Alcide de Gasperi, Carlo Sforza, Paul-Henri Spaak, Joseph Beck • 1951 – NB (Konzervatív Párt – Churchill)

5. A nyugat-németországi fogadtatás: • Fenntartásokkal • Lehetőség • A németek felé táplált antipátia feloldásának lehetősége • Nehézipari kapacitások feloldása • Hozzáférés a francia vasérchez • Teljes állami szuverenitás visszaszerzése felé • 1951 január 11-én a bonni parlament elfogadta a Schuman-tervet

6. A francia közvélemény fogadtatása: • Fenntartásokkal • Szakítani kell az un. richelieu-i tradícióval (Franciaország mindenkori biztonságát Németország gyengesége szolgálja) • Megoldaná az ország krónikus szénhiányát • Javulna az ország európai diplomáciai tekintélye

7. 1951. április 18. – Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) - (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, NSZK, Olaszország) – 50 évre (2002. július 23án megszűnt) – Párizsi Szerződés • Életbe lépése: 1952. július 25. • A Főhatóság első elnöke: Jean Monnet • Szervezeti felépítésében szupranacionális és kormányközi kompetenciák keveredtek • Főhatóság, Miniszterek Tanácsa, Közgyűlés, Bíróság • Határozatait a nemzeti parlamenteknek kellett jóváhagyni • Önálló költségvetési szervként működött („európai adó”) • 1958-ig az acélforgalom 157 %-al, az acéltermelés 65 %-al nőtt

8. Főhatóság: • Elnöke: Jean Monnet (1955-ig) • Nemzetek feletti, a nemzeti kormányoknak nem volt lehetősége tagjainak visszahívására • 9 tag (Fro., NSZK, Olaszo, 2-2 tag, Benelux 1-1 tag • Miniszterek Tanácsa: • Az egyes országok kormányainak tagjaiból • Kötve volt a Főhatóság döntései által • A nemzetek felettiség mérséklése • Néhány ügyben a FH a Tanács beleegyezésével hozhatott döntést • Közgyűlés: • 78 tag (18-18 tag Fro, NSZK, Olaszo.; 10-10 Hollandia, Belgium; 4 Luxemburg) • Nem volt igazi törvényhozó testület • A FH felett gyakorolhatott bírálati jogot Tanácsadó Bizottság: konzultációs szerep a FH mellett • Bíróság: • 7 tag • A FH eljárásai felett biztosított ellenőrzést • És az egyes államok kormányai által hozott döntések felett

9. A megállapodás történelmi jelentősége: • Elősegítette a francia-német megbékélést • Megoldotta Elzász-Lotaringia, és a Ruhr-vidék hovatartozásának vitáját • Kezelhetővé tette a Saar-vidék problémáját (1955. október 23. – népszavazás) • A szén és az acélszektor a gazdaság vezető ágazatává vált • Pozitív tapasztalatokkal segítette elő a további integrációs folyamatot

11. Kísérlet az EVK megteremtésére(integráció és a védelem területén?) • Az Európa Tanács javaslata egy közös európai hadsereg megalapítására (1950. augusztus) • 1950. október 24.– francia javaslat az Európai Védelmi Közösség létrehozására • Pleven-terv: - közös hadsereg felállítása vegyes nemzetiségi egységekből • Célja az NSZK katonai egyenlőségének akadályozása • Anglia nem támogatta a hadsereg irányításának nemzetek feletti jellegét. • Javaslata: az 1948-as Brüsszeli Szerződés kiterjesztése Olaszországra és az NSZK-ra (- NYEU) • A Montánunió tagjai 1952. május 27-én aláírták az Európai Védelmi Közösség alapokmányát (NSZK, Benelux ratifikáció) • Francia „nem” – az EVK kudarca

12. Az NSZK teljes rehabilitációja • 1951. július 9. a hadiállapot megszüntetése Németországgal • 1952. május 26. bonni szerződések – NSZK szuverenitása • 1954. október 23. – párizsi szerződések: Nyugat-európai Unió, NSZK NATO tagsága • Nyugat-Németország teljes rehabilitációja • A NYEU feladata: a NATO-n belül biztosítsa a legszorosabb együttműködést • 1955. május 9. Németország felvétele a NATO-ba • A SZU félelmei – 1955. május 14. Varsói Szerződés (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, SZU)

13. A Római Szerződés – az EGK megalakulása • Sztálin halálával (1953. március 5.) nemzetközi politikai enyhülés • 1956. február SZKP XX. Kongresszusa (Hruscsov) • Gazdasági verseny a blokkok között • Ösztönzőleg hatott az európai integrációs folyamatokra is • Az ESZAK messinai megbeszélése 1955 június – a Montánunió tapasztalatai, folytatás?) – Spaak-bizottság, Spaak-jelentés – elfogadása Velencében (1956. május 29.) • Franciaország megnyerése

14. 1956. május 29. - velencei szerződéstervezetek • Teljes vámunió • Az atomenergia békés célú felhasználásának terve 1957. március 25. – Európai Gazdasági Közösség megalakulása (életbe lépés: 1958. január 1.) A Montánunió és az EGK mellett megalakult az Európai Atomenergiai Közösség (EURATOM) Általános célja: „a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, a folyamatos és harmonikus expanzió, növekvő stabilitás, a gyorsuló ütemben emelkedő életszínvonal, és a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatok elősegítése a Közös Piac létrehozásán és a tagállamok gazdaságpolitikájának folyamatos összehangolásán keresztül.” (mindenfajta korlátozás eltörlése, szabad és tisztességes verseny, gazdasági és monetáris politika összehangolása, pénzügy- és szociális politika, jogharmonizáció)

15. A vámuniót három szakaszban 12 év alatt szándékoztak megvalósítani (USA gyanakvása) – 1968. július 1.-re sikerült • 12 év alatt szándékoztak megvalósítani a négy szabadságelvet (egyén, áru, tőke, szolgáltatás) • Miniszterek Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Bíróság • Európai Szociális Alap, Európai Beruházási Bank, Európai Fejlesztési Alap

16. Bizottság: • Nemzetek feletti szerv • Végrehajtó • 9 tag (az egyes államok kormányai nevezték ki – 4 évre) 2-2, 1-1 • Kezdeményezés és javaslat a Tanács számára • A Tanács által hozott döntések végrehajtása • Brüsszel • 1965-ben magába olvasztotta a Montánunió és az Euratom párhuzamos végrehajtó szerveit • Tanács: • Parlamenti Közgyűlés: • Bíróság:

17. A közös agrárpolitika kezdetei • Megkülönböztetett figyelem, a szektor elmaradottsága, nem megfelelő ellátás • Agrárimport • Termelés magas önköltségű, drága belső fogyasztás, lehetetlen a világpiaci értékesítés • Franciaország sürgette a közös mezőgazdasági politika megteremtését • 1958. július 3-11. – a Közösség stresai tárgyalása: a Közösség agrárgazdaságának működési alapelveiről

18. A Római szerződés csak a főbb alapelveket rögzítette – termelékenység növekedése, a jövedelmi viszonyok rendezése, piac-stabilizálás, ellátás biztonsága, kedvező árszínvonal • CAP alapelvek: • Egységes agrárpiac elve • Közösségi preferencia elve • Pénzügyi szolidaritás elve