Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc

1. Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténeteKészítette: Szávai Ferenc

2. Tartalom:- Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Birodalomban- Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése- Magyarország gazdasága a két világháború között- Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig

3. Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Birodalomban1. Gazdaságtörténeti fogalmak2. A társadalomtörténet3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás5. Magyarország a Habsburg birodalomban

4. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése1. A dualizmus rendszere2. Gazdaságpolitika3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás4. Közlekedés, infrastruktúra, piac5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem6. Településszerkezet7. Polgárosodás és modernizáció8. A fejlődés mérlege

5. Magyarország gazdasága a két világháború között1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása3. Trianon gazdasági hatása4. Gazdasági stabilizáció5. Világgazdasági válság6. Állami beavatkozás – A német befolyás7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

6. Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig1. A háborútól atervutasításos rendszerig2. A tervutasításos rendszer kialakítása3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei4. A gazdaság 1956-1972 között5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig 6. A társadalom szerkezete

7. Bevezető gazdaság- és társadalomtörténeti fogalmak

8. 1. Gazdaságtörténeti fogalmak2. A társadalomtörténet3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás5. Magyarország a Habsburg birodalomban

9. 1. Termelési tényezők- föld- munkaerő- tőke- vállalkozás (humán tőke) – Ezek kombinációját irányító szakember

10. Gazdaság mint a gazdaságtörténet kutatásának tárgya- Mikrogazdaság: 1. Háztartások, 2. Vállalkozások- Makrogazdaság: 1. Népesedés, 2. Növekedés, 3. Gazdasági szerkezet, 4. Fogyasztás, 5. Összgazdaság, 6. A jövedelem elosztása - Politikai hatások: 1. Gazdasági törvényhozás és rendszabályozás, 2. Gazdaságpolitika, 3. Nemzetközi kapcsolatok

11. A gazdaságtörténet fejlődése, részterületei- Több mint százéves múltra tekint vissza- Részterületei: Agrártörténet, vállalkozástörténet, banktörténet, demográfia, nemzetközi gazdasági kapcsolatok

12. A gazdaságtörténet régi és új fogalmai, részterületei- A történeti tér-idő folytonosság vagy kölcsönösség- A termelés bővítésének adott és szükséges faktorai - gazdasági, földrajzi adottságok- Történeti demográfia- Történeti földrajz (növekedés, városiasodás, gazdasági szerkezet, demográfia)- Gazdasági fejlődés- Absztrakciók

13. Modernizáció, gazdasági növekedés- Modernizáció (folyamat) – a társadalmi és gazdasági eredményesség folyamatos bővítésére irányuló rendszerszerű törekvés, magas erőforrás igényű (Feltételez gazdasági növekedést és szerkezetváltást)- Gazdasági növekedés:Az adott társadalom által produkált összes javak és szolgáltatások előállításában mutatkozó tartósan emelkedő tendencia (növekedéselméletek – szakaszos, illetve elmaradottsági elmélet).

14. Termelés, termelékenység, gazdasági szerkezet- A termelés az a folyamat, amely a népesség által igényelt javak és szolgáltatások céljából egyesíti a termelési - A termelékenység a termelési folyamat hasznos hozama- A gazdasági szerkezet = a különböző gazdasági szektorok, primer, szekunder és tercier néven ismert három fő szektor közötti viszonyt értjük

15. 2. A társadalomtörténetEgy adott társadalom jellemzésének lehetősége:- Foglalkoztatottsági szerkezet „tengely”- Vagyon- A fenti kettő kombinációjából fakadó tekintély- mentalitás Fontos kutatási területe: mobilitás, etnikai összetétel

16. 3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői- Magas halálozási és magas születési arányszámok 40‰- demográfiai fékek (háborúk, járványok és éhinségek)- A primer szektor túlsúlya a foglalkoztatottságban- A termelés önellátó- A mezőgazdasági hozam kevés- Magas analfabétizmus- A gazdasági növekedés szerény, mérési lehetőség: jólét- A hatalomgyakorlás autokratikus

17. 4. A nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás- Római előzmények, frank jellegzetességek- Hűbérbirtokok, hadszervezet - Precaria, beneficium, commendatio, immunitás- Az úr és paraszt viszony - Birtokadományok, telepítések - A nemesi vármegye születése Az Anjou-kori gazdaság eredményei- A jobbágyok terhei- Hunyadi Mátyás reformjai

18. Magyarország gazdasága a Habsburg birodalomban

19. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban (1)- Előzmények- Népesség növekedés, gazdasági virágzás Európa nyugati felén- Jobbágyi terhek, Werbőczy - Hármaskönyv- 1526. A három részre szakadt ország – a XVI-XVII. század gazdasága- A török kiűzése utáni új helyzet jellemzői- Berendezési tervek, kameralizmus, telepítések- Egységes pénzrendszer, a mértékek egységesítése, 1754-es vámrendelet

20. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban(2)- Magyarország részvétele a birodalom fenntartásában. Központi szervek.(Pénzügyi finanszírozás, udvartartás fenntartása)- Demográfiai jellemzők- A településrendszer- Piackörzetek, vásárok- Korlátozó tényezők: 1. Céhek, 2. Infrastruktúra elmaradottsága, 3.Pénz és hitelrendszer- A systematica commissio- Pragmatica Sanctio

21. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban(3)- A Habsburgok agrárpolitikája, a földbirtoklás szerkezete (lemaradás érzékelése, bevételek biztosítása)- A földtulajdon változásai, a nagybirtok mint rendszer- 1767. január 23 – úrbéri pátens – tabella (úrbéri földek növekedése)- A nagybirtok típusú földbirtokszerkezet, az urbéri pátens jelentősége. A terhek egységesítése- A humán tőke (tudomány) szerepe - agráriskolák- A paraszti gazdaság

22. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban(4)- Magyarország ipara és bányászata a 18. század elején- Háziipar, céhes ipar, manufaktúrák- Vállalkozók, kereskedők, bankárok – hitelezők, tőkés ipari vállalkozók- A napóleoni háborúk gazdasági hatása- Széchenyi István reformelképzelései- Az iparpártolás – Kossuth Lajos- az 1848-as forradalom gazdasági hatásai- A külkereskedelem

23. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban(5)A jobbágyfelszabadítás:- Személyes szabadság (törvény előtti egyenlőség, - úriszék megszüntetése)- Magántulajdon- Állami kárpótlás

24. 5. Magyarország a Habsburg birodalomban(6)- Az abszolutisztikus rendszer gazdaságpolitikája- Vámok- A földbirtoklás jogi kérdésének rendezése- A monetáris politika változása- Az iparszabadság kérdése- Infrastrukturális változások- Változások a gazdasági szerkezetben- A hitelrendszer fejlődése- Adósságfinanszírozás

25. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése

26. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése1. A dualizmus rendszere2. Gazdaságpolitika3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás4. Közlekedés, infrastruktúra, piac5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem6. Településszerkezet7. Polgárosodás és modernizáció8. A fejlődés mérlege

27. 1. A dualizmus rendszere a) közös ügyek (közös minisztériumok) - közös ügyek - legfőbb számvevőszék - finanszírozás (kvóták és vámbevételek) - adósság b) „Dualisztikus ügyek” - vám- és kereskedelem - pénzláb és pénzrendszer - közös érdekeltségű vasútvonalak - védelmi rendszer - ipari törvényhozás

28. 2. Gazdaságpolitika- 2. GazdaságpolitikaA tőkés átalakulás előfeltételei: jobbágyfelszabadítás 1848- 1853, a kereskedelem liberalizálása Karl Frhr. von Bruck 1850/51 – vámunió- A vámunió gazdasági hatásai- felelős minisztériumok- ipartörvények- Agrártámogatások- tőkés hitelpolitika- liberális gazdaságpolitika- Az állam mint vállalkozó

29. 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (1)- Tőkeimport kérdése (belső felhalmozás, külföldi tőke)- Tőkés hitelszervezet, stratégiai ágazat- Az aranystandard rendszer (ércpénz)- Közös bank és pénzrendszer- papírpénz- Az Osztrák-Magyar Bank – 1879- 1892 – bimetalizmus. Csatlakozás a nemzetközi aranystandard rendszerhez.

30. 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (2)- Univerzális, speciális bankrendszer- A magyar bankrendszer struktúrája, jellemzői nemzetközi összehasonlításban- Részvénytársasági bankok- A pesti tőzsde- 1873-as válság- Többszintű bankrendszer- Ipar-bank összefonódás

31. 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (3)- Önálló államháztartás, első zárszámadási év 1868- Állami bevételek: egyenes adók, közvetett adók- Állami kiadások: államadósság, közös ügyek, saját kormánykiadások - Az államháztartás válsága és konszolidációja

32. 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac- A vasút hozzájárulása a gazdaság fejlődéséhez- A folyami és tengeri hajózás kialakulása- Helyiérdekű vasutak megszervezése- A szárazföldi közlekedés eredményei- Budapest egyesítése – kereskedelmi központ- A városi tömegközlekedés- Posta és hírközlés

33. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (1)- Kezdetben az élelmiszeripar: malomipar, cukoripar tölti be a húzóágazat szerepét- A századfordulón az iparosodás súlypontja áttolódott a nehéziparra.- Gépipar, villamos ipar, vastermelés, hadianyag-gyártás (Ganz, Egyesült Izzó, Weiss Manfréd, Láng gépgyár)- Kandó Kálmán, Bánki Donáth, Jedlik Ányos, Déry Miksa Zipernovszky Károly, Bláthy Ottó)

34. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (2)- A mezőgazdaság stratégiai szerepe a gazdasági fejlődésben- A munkaerő felszabadítás konkrét eredményei- Állami kárpótlás- A jobbágyfelszabadítás problémái- A dualizmus-kori mezőgazdaság modernizációja: a termelés tudományos alapra helyezése- Technikai átalakulás- Agrárszervezetek és hitel

35. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (3)A mezőgazdasági modernizáció kiteljesedésének akadályai: - értékesítési feltételek hatása a termelésre - gabona konjunktúra a Monarchia egységes piacán - Magyarország szerkezetváltással igazodott a dualizmus kezdetén domináló állati termékekkel szemben a gabona kivitel dominanciája

36. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (4)- Birodalmi munkamegosztás- Az Ausztriába irányuló export gyorsabban nőtt mint a vámkülföldi kivitel- Áruszerkezet változásai: Kiegyezés idején a teljes kivitel 62%-a mezőgazdasági nyerstermék, 15,5%-a élelmiszer. A dualizmus során a változás: néhány százalékkal csökkent a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele. Másrészt nőtt a feldolgozott termékek aránya- A behozatal esetén kevés a változás, a magyar gazdaság magas ipari késztermék igénye jellemző. Emellett ipari nyersanyagokra volt szükség.

37. 6. Településszerkezet- Településszerkezet – települések hierarchiája- Az urbanizáció hatása - Város: közigazgatási-jogi, rendezett tanácsú, népességtömörülési hely- Budapest (1910-ben 880 ezer lakos)- szabad királyi városok- A lakosság 71%-a 5000 főnél kisebb városokban élt.- A többségük 11 millió falvakban- tanyán 1,2 millió

38. 7. Polgárosodás és modernizáció (1)- Polgári társadalom születése (születési és halálozási ráták)- Kivándorlás mintegy 2,2 millió- 1910-ben összlakosság 20,9 millió- Birtok és műveltség - Jogi és politikai rendszerváltás- Vállalkozó polgárság – polgári értelmiség- A polgárosodás hiányai: kettőség – rendi és újonnan keletkezett elemek- Elit: nagybirtokosság és nagypolgárság (2000 nagybirtokos, ebből 800 arisztokrata, báró, gróf, 4 hercegi család)

39. 7. Polgárosodás és modernizáció (2)- középosztály: „habarék polgárság” – heterogén összetétel- birtokos nemesség hanyatló nemzedéke, középburzsoázia (középüzemek, hitelintézetek, bérházak tulajdonosai)- A középosztály gyengesége Magyarországon- Kispolgárság (milliós tömeg, családtagokkal együtt 2,3 millió)- Birtokos parasztság (1 millió 600 ezer család)- Mezőgazdasági bérmunkás (a lakosság egynegyede)- Városi munkások – 1910-ben 900 ezer fő

40. 8. A fejlődés mérlege- A gazdasági szerkezet változása(3%-kal több ipari, 10%-kal kevesebb mezőgazdasági foglalkoztatott)- A foglalkoztatottak százalékos aránya a mezőgazdaságban 67,4%, az iparban 18,3%.- A kereskedelem és hitel megduplázódott (6%)- A nemzeti Jövedelem 54%-a származott a mezőgazdaságból, 31,2% az iparból és bányászatból, 14,8% a kereskedelemből és szállításból

41. Magyarország gazdasága a két világháború között1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása3. Trianon gazdasági hatása4. Gazdasági stabilizáció5. Világgazdasági válság6. Állami beavatkozás – A német befolyás7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

42. Magyarország és az első világháború

43. 1. Magyarország az első világháborúban – HadigazdaságA háború gazdasági erőviszonyai:- Tartalékok kimerülése- Jelentős munkaerőtömegek igénybe vétele- A korábbi liberális világkereskedelem széttörése- Közép-európai országok csak belső erőforrásra számíthattak

44. Háborús kiadások és a teljes mozgósítás adatai- A szövetségesek 57, 4 milliárd dollárt és 38,1 millió főt mozgósítottak- A központi hatalmak 24,7 milliárd dollárt és 25,19 millió főt- Az USA 17,1 milliárd dollárt és 3,8 millió főt

45. Veszteségek, háborús költségek (1)- A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült meg, s több mint 2 millió került hadifogságba- A halottakból 530 ezer, a sebesültekből 1,4 millió, és a foglyokból 833 ezer esett a Lajtán inneni államra.- 1000 lakosra jutó összes veszteség: osztrák 99,44, magyar 103,74 és 81,05 boszniai (átlag 100,56)

46. Veszteségek, háborús költségek (2)- 1 főre eső összeg: Monarchia 1000 korona, Ausztria 1107 korona és Magyarország 852 korona- Fellner Frigyes becslése alapján Gratz Gusztáv 52.830 ill. 28.025 millió koronára teszi 1914 júliustól 1918 júniusáig- Fedezete: A. A jegybank (Popovics tabella) hitelei (ö.: 39.392.003.000 korona) B. Hadikölcsön kötvények (kibocsátás emisszió: Ausztria 8, Magyarország 17 alkalommal) összege: 32.955.576.990 K illetve 17.955.885.538 K.

47. Infláció1914. július 31 1001916. december 31 3291917. december 31 5941918. október 26 977

48. Hadigazdaság- Háborús anyagok szállítása- Fegyveripar (erőgépek, robbanóanyag ipar, acél és fémipar, kémiai ipar konjunktúrája- A munkaerő kiesése (ipar, mezőgazdaság) - női munka alkalmazása- ipari munkásság száma csökken- Ércbányászat: réz, mangán, cink, bauxit- Óriási munkaerőhiány- A gazdasági élet egy modern háborúra nem volt felkészülve

49. Hadigazdaság- A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok- Hadiszükségletek - 1918-tól fejadag (liszt 210 gramm (384- ről, hús és zsír napi 34 gramm)- Életszínvonal csökkenése- A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok- Hadiszükségletek - 1918-tól fejadag (liszt 210 gramm (384- ről, hús és zsír napi 34 gramm)

50. Hadigazdaság- Szénhiány, ellátási gondok- Behozatal: gyapjú, bőr- Az általános termelési visszaesés teljes gazdasági visszaeséshez vezetett (növekvő katonai kiadások)- Kötött devizagazdálkodás