1. A tananyag címe

1. 1. A tananyag címe A zene története

2. 2.Mottó „Lehet élni zene nélkül. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyerek kezébe kapja a jó zene kulcsát s vele a rossz zene elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos kerteken.” /Kodály Zoltán/

3. 3. Használat ● Figyelmesen olvassuk végig a szöveget! ● Értelmezzük, és jegyezzük meg az olvasottakat! ● Érdeklődéssel hallgassuk, és rögzítsük emlékezetünkben a hallott zenerészleteket!

4. 4. A tananyag tagozódása • I. Cél • I.1. Követelmények, kompetenciák • II. Tartalmi leírás • Tananyagtartalom • 1. Motiváció • 2. Korábbi ismeretek aktivizálása • 2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás • 3. Új ismeretek feldolgozása • 3.1. Ellenőrzés • 4. Összefoglalás, a leckék összegzése • 5. Értékelés (vázlat, feleletterv) • 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok • 5.2. Próbavizsga • Egyéb • IV.1. Fogalmak • IV.2. Források

5. I. Célkitűzés A zenei nevelés célja a muzsikáló közösség-, és a zeneszerető, zeneértő közönségnevelés. Ehhez szükséges a zenei műveltség megalapozása, a zenekultúra megismerése, a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Kiemelten fontos zenei ízlésünk formálása, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását, a kritikai képesség kialakítását. A zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják zenei esztétikai érzékünket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke.

6. I.1.Követelmények, kompetenciák 5. osztály Ismerjük fel részleteik alapján a többször hallgatott reneszánsz és barokk műveket! Sajátítsuk el a reneszánsz és barokk zeneszerzők stílusba besoroló megnevezését! 6. osztály Ismerjük fel témáik alapján a többször meghallgatott klasszikus zeneműveket! Nevezzük meg a szimfonikus zenekar hangszercsoportjait! Soroljuk fel a bécsi klasszicizmus zeneszerzőit és néhány művüket! 7. osztály Nevezzük meg a 19. századi zeneművek szerzőit, címét, többször hallott részleteik alapján. Fogalmazzuk meg szóban a romantika stílusjegyeit! Soroljuk fel a romantika jellegzetes műfajait! 8. osztály A többször hallott zeneműveket helyezzük el a megfelelő zenetörténeti korszakokban!

7. II. Tartalmi leírás 1. Az európai zene legrégibb írásos emlékei az ókorból maradtak ránk. A görögök az ábécé betűivel rögzítették dallamaikat. Éneküket színielőadásokon, vallásos szertartá­sokon hangszerrel is kísérték. Zeneelméletükből máig is élnek szakkifejezések, pl. a görög törzsekről elnevezett hangsorok: dór, fríg stb. Pannóniában, a mai Dunántúlon már a Római Birodalomelőtti időkből is tanúskodnak leletek a zenei életről (jánoshidai avar kettős síp). Az aquincumi víziorgona a rómaiak fejlett zenekultúráját mutatja.

8. Tartalmi leírás 2. A középkorlatin nyelvű egyszólamúsága a „gregorián ének". Dallamai az építészet, a festészet és a szobrászat, valamint az irodalom remekeivel egységes művészeti stílust alkottak. Ebben a korban keletkezett a hangjegyírás, a többszólamúság és a szolmizáció. A 15-16. század a reneszánszmuzsika korszaka, a kórusművészet aranykora. Az olasz, német, francia, angol és flamand mesterek sorából kiemelkedik a stílus nagy összefoglalója, Palestrina,akit a zene fejedelmének is neveztek (Musicae princeps).

9. III. Tananyagtartalom Zenehallgatásaink során hallgatunk gregorián éneket (az első önálló európai műzene) és néhány madrigált a reneszánsz korból. Ezek mellett a barokkzene legnagyobb mestereinek (Bach, Händel, Vivaldi, Purcell, Marcello) alkotásából hallgatunk egy-egy szép részletet. Ennek során megismerjük a barokk zene legjellemzőbb műformáit (opera, oratórium, kantáta, szvit, fúga, concerto, versenymű). Bepillantunk a bécsi klasszicizmus korába, megismerkedünk a kor legnagyobb zenei alakjaival (Haydn, Mozart, Beethoven) és műveikkel. Gyönyörködhetünk a 19. század romantikus zeneszerzőinek (Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin, Verdi, Wagner, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Smetana) újszerű, szenvedélyes zenéjében. Megismerjük a 20. századi zene nagy mestereit és mesterműveit.

10. 1.Motiváció „Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek." (Babits Mihály: A második ének)

11. 2. Korábbi ismeretek aktivizálása1. Az emberiség életében már az ősközösségben és a rabszolgatartó társadalmakban is fontos szerepe volt a zenének. Ezek az első dallamok egyszerű ritmusú, két-három hangnyi dallamok voltak. Tartalmuk szerint: harci, munka-, varázsló- és szertartásdalok, ringatók, siratók. Az év során mi is megismerkedtünk már a volgai hajóvontatók énekével, a sámándallal, a regösénekkel.

12. 2. Korábbi ismeretek aktivizálása2. A regölés régi népszokás, a téli napforduló zenés néphagyománya. Ideje a karácsonytól, újévig terjedő időszak. A köszöntők sorában a regölés őrzi a legősibb hagyományokat. Szövegében pogány és keresztény elemek keverednek. A „regő rejtem” a varázsigékhez tartozik, mely a hajdani sámánok „révülésével” függ össze. A sámánok a pogány szertartások vezetői voltak.

13. 2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás1. • Kérdés (Döntsd el az alábbi • állítások helyességét!) • a) A sámánok ősi harcosok • voltak. • b) A sámánok pogány • szertartások vezetői voltak. • A sámánok keresztény papok • voltak. Helyes b)

14. 2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás2. • Kérdés (Döntsd el az alábbi • állítások helyességét!) • A regölés a farsang • hagyománya. • A regölés a húsvéti ünnepek • hagyománya. • A regölés a karácsony • ünnepéhez fűződő • hagyomány. Helyes c)

15. 3. Új ismeretek feldolgozása ● Régi muzsika kertje A gregorián ● A reneszánsz kor zenéje ● A barokk zene ● A bécsi klasszicizmus ● A romantikus zene története ● A XX. század zenéje ● Zenei fogalomtár ● Ábrák és zenék jegyzéke

16. 1.1. A gregorián Az első önálló európai műzene a gregorián ének volt. Elnevezését I. Gergely (Gregorius) pápáról kapta, aki a VI. század végén elrendelte a szertartásénekek összegyűjtését, válogatását és rendszerezését. Ő alapította meg az első énekiskolát is, a Scola Cantorumot. Tanítványai elterjesztették a gregorián éneket egész Európában. A gregorián ének latin nyelvű. A gregorián ének talajából táplálkozott a XI-XIII. században fejlődésnek indult énekes többszólamúság is. A dél-európai népek kolostoraiban a gregorián dallamot tiszta kvint és kvart távolságú párhuzamos dallamokkal kísérték. Ezt a technikát organumnak nevezték.

17. 1.2. Az európai népek között mindenütt élt a világi muzsikálás ősi hagyománya is. Az énekmondók húros hangszerkísérettel énekeltek a hősi tettekről és a napi élet eseményeiről. A világi zene jellemzői: az eleven lüktetésű táncritmus, a füzérforma és a refrénes szerkezet. A középkori világi zene Franciaországban, Olaszországban és Németországban virágzott.

18. 1.3. A reneszánsz kor zenéje A „reneszánsz” szó újjászületést jelent. A XV-XVI. Században Európában a cappella, a hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusművészet alakult ki. A templomokban és a főúri udvarokban 8-12 főből álló énekkarok működtek. Az élükön álló karnagyok, a korszak híres zeneszerzői voltak. A leghíresebbek: Josquin de Prés (zsoszken dö pré), Palestrina és Lassus. A reneszánsz zene Itáliában, a Németalföldön, Angliában, Francia- és Németországban volt nagy jelentőségű. A reneszánsz kor legfontosabb zenei műfajai: a mise, a motetta, a madrigál és a chanson. A reneszánsz műfajok szerkesztésmódja az utánzáson (imitáción) alapult. A legpontosabb imitáció a kánon, melyben a később belépő szólamok hangról hangra ismétlik a kezdő dallamot. Máskor az imitáló szólam tiszta kvint, vagy kvart távolságban vagy más hangközmenetben hangoztatja a fődallamot. Ha a belépő szólamok egyenrangúak, akkor polifon szerkesztésről beszélünk. Ha egy fődallamot a többi szólam egyidejű szövegmondással, akkordikusan kísér, a szerkesztésmód homofon.

19. 1.4. Giovanni Pierluigi da Palestrina a reneszánsz legjelentősebb, stílusteremtő egyénisége. Énekes fiúból lett a pápa énekkarának vezetője.Olasz származású, Rómában élt. Műveiben megteremtette a dallam, a szöveg és a harmónia egységét, megújította az egyházi zenét. Több mint 600 művet írt: miséket, motettákat, madrigálokat, himhuszokat. Kortársai a zene fejedelmének nevezték. (A „palestrinai stílus” a katolikus egyházzene hivatalosan elismert mintaképévé vált.) G. P. Palestrina

20. 1.5. Orlandus Lassus németalföldi zeneszerző és karmester volt. Beutazta egész Európát, több nyelven beszélt. 25 éves korától a bajor herceg szolgálatában állott Münchenben, udvari muzsikusként. Jelszava: „Ne legyen nap alkotómunka nélkül!” Több mint kétezer művet írt: motettákat, madrigálokat, chansonokat (dal), zsoltárokat. Művészete a németalföldi többszólamú kórusmuzsika csúcspontja; Stílusa a németalföldi hagyományokat az itáliai zene elemeivel ötvözi. Munkássága összefoglaló jellegű. O. Lassus

21. 2.1. A barokk zene Hallgassunk hangszeres zenét olyan zeneszerzők műveiből, akik az 1600-as, 1700-as években (a XVII., XVIII. Században) éltek! Ez a zeneművészet egyik nagy virágkora. Előtérbe kerül a hangszeres muzsika, hangszeres együttesek, zenekarok alakulnak. Megjelennek az önálló zenekari darabok concertók (koncsertók), versenyművek. Kedvelt zenei forma a szvit. Ekkor alakult ki a nagy énekes és hangszeres együttest megszólaltató opera, oratórium, kantáta műfaja is. Gazdag díszítés, csillogó hangzás jellemzi ezt a stílust, melyet a barokk zene korszakának nevezünk. A kor legnagyobb zeneszerzői: Bach, Händel, Vivaldi, Purcell.

22. 2.2. Angol zeneszerző. 14 éves korától királyi hangszerkészítőként és –javítóként működik, majd elnyeri a „királyi hegedűsök házi zeneszerzője” posztot. Korai korszakát az egyházzene hangsúlyos volta jellemezte. Kinevezik udvari zeneszerzőnek. Legszebb egyházzenei alkotása a Te Deum and Jubilate. H. Purcell

23. 2.3. A barokk kor neves itáliai zeneszerzője és hegedűművésze: Antonio Vivaldi. ‘114-től a velencei San Marco- templom karnagya, s egyúttal a konzervatórium tanára volt. 1720-1723-ban Mantovában udvari karmester, 1730-1732 körül Bécsben és Prágában is működött. A kései barokk legnagyobb mestereinek egyike. A. Vivaldi

24. 2.4. Német zeneszerző, a barokk zene legnagyobb mestere. Zenére először édesapja, majd bátyja, később híres mesterek oktatták. Tanulmányai befejeztével kisebb német városokban tevékenykedett. Kiváló orgonista, hegedűs és zeneszerző. Életének nagy részét Lipcsében töltötte a Tamás-templom karnagyaként. Tanítványai - 10-14 éves fiúk – énekelték itt komponált műveinek kórusszólamait. Hatalmas életműve zenekari művei, ének zenekari kompozíciói és a legkülönbözőbb hangszerekre írt darabjai – máig is példaszerűek minden zeneszerző, zenét szerető és tanuló ember számára. J. S. Bach

25. 2.5 Bach kortársa, a zenetörténet legnagyobb oratóriumszerzője. Ifjúkorában csembaló- és orgonaművészként sokat utazott. Bejárta egész Itáliát, ott ismerkedett meg az opera műfajával, és később ő maga is nagyon sok operát írt. Élete legnagyobb részét Angliában töltötte, ahol siker és hírnév övezte. Händel 30 oratóriuma közül a legismertebbek a Messiás, a Júdás Makkabeus, a Saul. Hangszeres művei közül kiemelkedők concerto grossói, orgonaversenyei és zenekari szvitjei. Legkedveltebbek a Vízi zene és a Tűzijáték szvit. G. F. Händel

26. 3.1. A bécsi klasszicizmus Az európai zenei életben 1750 körül új stílus kezd kialakulni. Ez a kor a régimódinak , dagályosnak tartott barokk zenével ellentétben egyszerűségre, változatos ritmusra, dallamosságra, táncos tempók alkalmazására törekszik. Új formákat, új műfajokat hoz létre, a fúvósok bevonásával gazdagítja a zenekari hangzást. Az új zene központja Bécs, az új stílus három nagy mestere az itt élő Haydn, Mozart és Beethoven. Őket nevezzük összefoglaló névvel bécsi klasszikusoknak. A XVIII. Század második és a XIX. Század első felében a klasszikus zene egyik legfontosabb műfaja a klasszikus szimfónia, amely négytételes zenekarra írott mű. Első tétele rendszerint gyors, a második lassú, a harmadik többnyire menüett, a negyedik pedig ismét gyors tempójú. Első nagy mestere Haydn, aki 104 szimfóniát írt. Mozart 47, Beethoven 9 szimfóniát alkotott.

27. 3.2. A szonátaforma a klasszikus hangszeres zene valamennyi műfajára jellemző. Általában többtételes művek első és utolsó tételében jelenik meg. Lényege, hogy három nagy szakaszból áll: - Az expozíció bemutatja a tétel fő- és melléktémáit (zárótémát), - a kidolgozás a témákat feldolgozza, variálja, - a visszatérésben (repríz) újra az expozíció témáit halljuk. Formája: A A B A, mert az expozíció ismétlődik. Haydn, a szonátaforma megalkotója több mint 50 zongoraszonátát írt, Mozart hegedű-zongoraszonátákat, Beethoven a hegedű mellett gordonkára (cselló) és kürtre is komponált szonátákat.

28. 3.3. A tehetséges gyermeket szülei a közeli városba adják, ahol iskolamester rokonuk énekelni, zongorázni, hegedülni tanítja. Nyolcévesen felveszik a templomi énekesek kollégiumába. Tizenhét éves korában kiteszik a kórusból. Alkalmi munkákból él, kottát másol, orgonál, hegedül. Népies daljátékot, szórakoztató zenét, „divertimentót” komponál. 1761-ben az Esterházy hercegek szolgálatába lép, mint udvari zeneszerző és karmester. Kismartonban, és hazánkban Eszterházán (ma Fertőd) saját zenekara és operatársulata élén adja elő messze földön híres műveit. Vonósnégyeseit és szimfóniáit az osztrák népzene dallam- és ritmusvilága hatja át, Haydn e műfajok megteremtője. Híres művei a Teremtés és az Évszakok. J. Haydn

29. 3.4. Mozart a klasszikus stílus egyik legnagyobb mestere. Négyéves korától tanul hegedülni és zongorázni, ötévesen ákombákom kottafejekkel zongoraversenyt ír. A gyermek Mozart hallgatóságát mindenütt ámulatba ejti, útját sikerek, elismerések és kitüntetések követik. Tizenhét éves korában a salzburgi érsek zenekarának hangversenymestere lesz. 1781-ben Bécsbe menekül. 10 évi nélkülözésekkel teli, de rendkívül termékeny alkotómunka kö­vetkezik. II. József császár pártfogását kéri. Udvari zeneszerzőként való alkalmazására csak később kerül sor. 1783-tól hangversenyezésből, művei eladásából él. Szimfóniákat, divertimentókat, zongoraversenyeket és más hangszerekre írt versenyműveket komponált. Kamarazené­jének legfontosabb műfajai: zongoraszonáták, vonósnégyesek, vonósötösök. Operáit ma is állandóan műsoron tartják a világ operaszínpadain. Legismertebbek: Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Jüan, Varázsfuvola. Megrendítő utolsó műve & Rekviem (gyászmise). W. A. Mozart

30. 3.5. Német zeneszerző, muzsikus család gyermeke. Már négyéves korában kitűnik zenei tehetségével. Tízéves korától már a bonni udvari zenekar tagja. Tizenhét éves korában tanulmányútra indul Bécsbe eszményképéhez: Mozarthoz. Zeneszerzői ismereteit Haydnnál is gazdagítja. Beethoven ekkor már híres zongoraművész. Sok zenekedvelő főúri családdal áll kapcsolatban, közülük többtől évjáradékot kap, ez lehetővé teszi, hogy szolgai kötöttségek nélkül éljen. Harmincéves korában kezd elhatalmasodni fülbaja, s ez később hallása teljes elvesztéséhez vezetett. Beethoven a bécsi klasszicizmus stílusának betetőzője. Minden műfajban jelentőset alkotott. Művészete a zongoraszonáta, a szimfónia és a vonósnégyes területén a legkiemelkedőbb. Jelentősebb művei: 9 szimfónia, egy opera (Fidélio), a Hegedűverseny és a Missa Solemnis. L. Beethoven

31. 4.1. Osztrák romantikus zeneszerző. Tanulmányait a híres Wiener Sängerknaben (Bécsi énekes fiúk) iskolájában végezte. A zeneirodalom legnagyobb dalköltője. 600-nál több dalában a versek a zongorakíséret művészi köntösében új életre kelnek. Szimfóniák, zongoraművek, kamarazene, kórusok jelzik rövid életének gazdag termését. A romantikus zene története F. Schubert Német romantikus zeneszerző, zongoraművek, szimfóniák, dalok alkotója. R. Schumann

32. 4.2. Német romantikus zeneszerző. Szimfóniái, versenyművei, dalai, kórusművei mellett legnépszerűbb műve Shakespeare Szentivánéji álom c. színművéhez írt kísérőzenéje. Ebből később szvitet komponált. Szimfóniáiban az úti élmények jelennek meg.Karmesterként is ismert volt. Közel százéves feledés után ő adta elő újra J. S. Bach Máté-passióját. F. Mendelssohn A lengyel zeneszerző és zongoraművész Párizsban élt és működött. A romantika legszemélyesebb hangú zongoradarabjainak szerzője. Szonátákat, balladákat, etűdöket, polonézeket, mazurkákat és más zongoraműveket írt. F. Chopin

33. 4.3. Olasz zeneszerző, az operaszínpad történetének egyik legkimagaslóbb alakja. Művészetével is küzdött az idegen elnyomás ellen, az Egységes Olaszországért (Unita Italia 1861). Legismertebb operái: a Nabucco, a Rigoletto, a Trubadúr, a Traviata, az Álarcosbál, az Aida, a Don Carlos, az Otello és a Falstaff. Jelentős műve a Requiem (gyászmise). G. Verdi

34. 4.4. Német zeneszerző, a romantikus zenedráma megteremtője. Operaszövegeit maga írta, a díszleteket, jelmezeket is nagy részben maga tervezte. Főbb művei: a Tannhäuser, a Lohengrin, a Trisztán és Izolda, a Nürnbergi mesterdalnokok, a Niebelung gyűrűje és a parsifal. R. Wagner. Orosz zeneszerző. Operáiban (Borisz Godunov, Hovanscsina) az orosz történelem drámai eseményeit vitte színpadra, helyet adva bennük a nép forradalmi lendületének. Zenekari műve (Egy éj a kopár hegyen) és zongorasorozata (Egy kiállítás képei) nagy erejű zenei képekben ábrázolja témáit. Dalaiban az orosz nyelv rejtett dallamosságát tárta fel M. P. Muszorgszkij

35. 4.5. Orosz zeneszerző, a romantikus színpadi és szimfonikus zene, a dal és a balettzene mestere. Legismertebb művei: 6 szimfónia, hegedű- és zongoraverseny, Diótörő, Csipkerózsika, Hattyúk tava, Anyegin, Pique Dame, 1812 nyitány, Rómeó és Júlia nyitányfantázia. P. I. Csajkovszkij Zeneszerző, zongoraművész. A cseh zene kezdeményező alakja, aki sokoldalú kulturális tevékenységet folytatott. Legnépszerűbb operája Az eladott menyasszony, nagyszabású szimfonikus műve a Hazám ciklus zenekarra. B. Smetana

36. 5.1. A XX. század zenéje „Legyűrnek izmos, új melódiák, Mert vak erőkként küzdenek a hangok, És ahány hangszer, annyi nyers világ, Jajdul a mű, mint félrevert harangok.” A századforduló nagy francia zeneszerzője. Fő művei: zongoraművek, szimfonikus költemények (A tenger, Egy faun délutánja) opera, dalok, kórusok. C. Debussy

37. 5.2. Svájci származású francia zeneszerző. Bibliai és történelmi ihletésű oratóriumai (Dávid király, Johanna a máglyán) mellett a 20. század mozgalmas világa is tükröződik műveiben. Vonós zenekarra írt II. szimfóniája a második világháború megrázó élményeinek hatására született. A. Honegger Orosz zeneszerző, a 20. századzenéjének egyik forradalmi megújítója. Élete nagy részét Svájcban, Franciaországban és az USA-ban töltötte. Az „oroszos” kezdetektől a legmodernebb technikáig a zene minden területén érdekes műveket hozott létre. Fő művei: operák (A csalogány, A léhaság útja), mesejátékok (a róka, A katona története), balettek (Tűzmadár, Petruska, Tavaszi I. Sztravinszkij

38. 5.3. Az orosz zeneművészet kimagasló alakja. Szentpétervári tanulóévei után Európa és Amerika hangversenytermeiben aratta sikereit mint zongoraművész és zeneszerző. Élete utolsó két évtizedében a Szovjetunióban élt és alkotott. Fő művei: operák (Háború és béke, Három narancs szerelmese), balett (Rómeó és Júlia), kantáta (Alekszander Nyevszkij), szimfóniák, kórusművek, szimfonikus mese (Péter és a farkas). Sz. Prokofjev

39. 5.4. Világhírű angol zeneszerző. Műveit elsősorban énekhangra írta. Számos operája közül Magyarországon is bemutatták a Péter Grimes, Albert Herring és a Szentivánéji álom címűeket. Elhangzottak az ifjúság számára írott daljátékai is, A kis kéményseprő, Noé bárkája, Az Arany Hiúság. A második világháborúban lebombázott coventryi székesegyház mellett emelt új templom avatására írta Háborús requiemjét melynek budapesti előadását maga vezényelte. Ifjúsági zenei életünkkel kötött barátságának emléke az Iker-variációk című fuvolára, hegedűre és zongora négykezesre írott kamaraműve. B. Britten

40. 5.5. Amerikai zeneszerező és zongoraművész. Alkotásaiban a szórakoztató és a komolyzene ötvözésére törekedett. Jellegzetesen amerikai stílusára nagy hatással volt a néger népzene és a dzsessz. Legismertebb művei: a Rhapsody in Blue, az Egy amerikai Párizsban és a Zongoraverseny. G. Gershwin A cseh romantikus zene egyik legjelentősebb képviselője. Néhány évet Amerikában töltött, ennek emlékét őrzi IX. e-moll Újvilág szimfóniája, melyben a cseh, valamint az észak-amerikai néger és indián népzene hatása is kimutatható. A. Dvořák

41. 3.1. Ellenőrzés, visszacsatolás1. Illesszük a megfelelő zenetörténeti korba a zeneszerzőket! A reneszánsz kor zenéje A barokk zene A bécsi klasszicizmus A romantikus zene A XX. század zenéje

42. A reneszánsz kor zenéje A barokk zene A bécsi klasszicizmus A romantikus zene A XX. század zenéje opera, oratórium, kantáta dzsessz szimfónia, szonáta, versenymű, vonósnégyes gregorián, mise, motetta versenymű, szvit, fúga 3.1. Ellenőrzés, visszacsatolás2. Párosítsuk a zenei műfajokat a zezei korokkal!

43. 4. ÖsszefoglalásA lecke összegzése 1. A középkor latin nyelvű egyszólamúsága a „gregorián ének". Dallamai az építészet, a festészet és a szobrászat, valamint az irodalom remekeivel egységes művészeti stílust alkottak. Ebben a korban keletkezett a hangjegyírás, a többszólamúság és a szolmizá-ció. A 15-16. század a reneszánsz muzsika korszaka, a kórusművészet aranykora. Az olasz, német, francia, angol és flamand mesterek sorából kiemelkedik a stílus nagy összefoglalója, Palestrina,akit a zene fejedelmének is neveztek (Musicae princeps).

44. 4. ÖsszefoglalásA lecke összegzése 2. A barokk zene korakb. 1600-tól 1750-ig, Bach haláláig tartott. Fő jellemzői: a nagy formák (opera, oratórium), a gazdag díszítés, a kontraszthatások (forte-piano), a fejlett hangszerkultúra. Máig is élő zenei műfajok sokasága született ebben a korban (versenymű, szvit, fúga stb.). Legnagyobb mesterei német földön Bachés Händel, Angliában Purcell,Olaszországban Vivaldi. A barokk korban hatalmas lendületet vett a hangszerek és a hangszeres műfajok fejlődése. Emellett azonban virágzanak az énekes műfajok is. Az opera megteremtője az olasz Monteverdi, továbbfejlesztői Purcell és Händel. A barokk oratórium legnagyobb mesterei Bach és Händel.

45. 4. ÖsszefoglalásA lecke összegzése 3. A bécsi klasszikus zene kora kb. 1750-től 1827-ig, Beethoven haláláig tartott. Legnagyobb alakjai: Haydn, Mozart és Beethoven, életük java részét Bécsben élték le. Munkásságuk nyomán alakult ki a szonáta, a szimfónia és a vonósnégyes; a barokk műfajok közül továbbfejlesztették a versenyművet és az operát. A 19. század zenéjét romantikusnak nevezzük. A szó jelentése: regényes. A romantika a művészet minden ágában: az irodalomban, a képzőművészetben és a zenében a szenvedélyes nagy érzelmek ábrázolására törekedett, a hazaszeretet, a szabadságvágy és a szerelem érzéseinek forradalmian új kifejezésére. A klasszikus formák új tartalommal telítődte, és új, kötetlenebb zenei formák keletkeztek. A dal a szervesen hozzá tartozó zongorakísérettel új szerephez jutott. A század legnagyobb zeneszerzői mind komponáltak dalokat, dalciklusokat, így elsősorban Schubert, majd Schumann, Mendelssohn. Az énekes műfajok közül az opera indult hatalmas fellendülésnek ebben a korban. A nemzetek szabadságvágya ebben a műfajban szólalt meg a leghatásosabban. Az operákban a nép történelemformáló erőként vonult be az operaszínpadra. Az opera szülőföldjén, Itáliában Verdi, Németországban pedig Wagner gazdagította legtöbb remekművel a színpadi zene irodalmát.

46. A reneszánsz kor zenéje A barokk zene A bécsi klasszicizmus A romantikus zene A XX. század zenéje Palestrina, Lassus Purcell, Vivaldi, Bach, Händel Haydn, Mozart, Beethoven Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin, Verdi, Debussy, Honegger, Sztravinszkij, Prokofjev, Britten, Gershwin 5. ÉrtékelésVázlat, feleletterv

47. 1. opera 2. versenymű (concerto = koncsertó) 3. szvit 4. szonáta 5. szimfónia a) Tánctételek sorozata. b) Nagyzenekarra írott négytételes mű. c) Szólóhangszerre és zenekarra írott többtételes mű. d) Nagy terjedelmű, szólóhangokra, ének- és zenekarra írt drámai műfaj. e) Egy vagy két hangszerre írt többtételes mű. 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok 1. Mely műfajhoz mely fogalomtartozik? Párosítsd!

48. 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok 2. 1. Mi volt az első önálló európai műzene, melyek a jellemzői? 2. Mely művészeti korban alakult ki, és virágzott a kórusművészet? Ki volt a műfaj nagy összefoglalója? 3. Mi jellemezte a barokk zene korát? Kik voltak a kor híres zeneszerzői? 4. Melyek voltak a barokk kor énekes és hangszeres zenei műfajai? 5. Kik voltak a bécsi klasszikus zene legnagyobb alakjai? 6. Mi a jelentősége a bécsi klasszikusok munkásságának? 7. Minek a kifejezésére törekedett a 19. század romantikus zenéje? 8. Kik voltak a század legnagyobb zeneszerzői? 9. Mely zenei műfaj indult hatalmas fejlődésnek ebben a korban? 10. Kik voltak a 20. század nagy zeneszerzői?

49. 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok megoldása 3. 1. opera: nagy terjedelmű, szólóhangokra, ének- és zenekarra írt drámai műfaj. 2. versenymű : szólóhangszerre és zenekarra írott többtételes mű. (concerto = koncsertó) 3. szvit: tánctételek sorozata. 4. szonáta: egy vagy két hangszerre írt többtételes mű. 5. szimfónia: nagyzenekarra írott négytételes mű.

50. 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok megoldása 4. 1. A latin nyelvű egyszólamú gregorián ének. 2. A reneszánsz muzsika korszaka, a kórusművészet aranykora. A stílus nagy összefoglalója, Palestrina, akit a zene fejedelmének is neveztek. 3. A nagy formák (opera, oratórium), a gazdag díszítés, a kontraszthatások (forte-piano), a fejlett hangszerkultúra. Bach, Händel, Purcell,Vivaldi. 4. Énekes műfajok: opera, oratórium, kantáta. Hangszeres műfajok: versenymű, szvit, fúga. 5. Haydn, Mozart és Beethoven. 6. Munkásságuk nyomán alakult ki a szonáta, a szimfónia és a vonósnégyes; a barokk műfajok közül továbbfejlesztették a versenyművet és az operát. 7. A romantika a művészet minden ágában a szenvedélyes nagy érzelmek ábrázolására törekedett, a hazaszeretet, a szabadságvágy és a szerelem érzéseinek forradalmian új kifejezésére. 8. Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin, Verdi, 9. Az opera. 10. Debussy, Honegger, Sztravinszkij, Prokofjev, Britten, Gershwin