430 likes | 597 Views
Hőgyes Endre élete és kora 1847-1906. Szollár Lajos Semmelweis Egyetem, ÁOK Kórélettani Intézet Semmelweis Egyetem Baráti Kör Budapest, 2006. szeptember 27. Hőgyes Endre életének kronológiája. 1847 nov. 30. született Hajdúszoboszlón 1862 őszén került Debrecenbe
E N D
Hőgyes Endre élete és kora 1847-1906 Szollár Lajos Semmelweis Egyetem, ÁOK Kórélettani Intézet Semmelweis Egyetem Baráti Kör Budapest, 2006. szeptember 27.
Hőgyes Endre életének kronológiája • 1847 nov. 30. született Hajdúszoboszlón • 1862 őszén került Debrecenbe • 1865 beiratkozik a pesti orvoskarra • 1870 szept. orvosdoktorrá avatják, rövid praxis Hajdúszoboszlón, majd segédorvos a Rókus kórházban • 1871 márc. 1 tanársegéd Balogh Kálmán mellett a kórtani és gyógyszertani intézetben
Álló sor, balról jobbra: Diescher János ,Wagner János, Arányi Lajos, Semmelweis Ignác, Lippay Gáspár, Lenhossék József, Jendrassik Jenő, Nedelkó Döme, Linczbauer Ferenc, Wachtel Dávid, Stockinger TamásÜlő sor, balról: Zlamál Vilmos, Sauer Ignác, Rupp N. János, Balassa János 1863
Híresebb, egy korosztályú tanulótársai • Antal Géza (1846-1889, urológus sebész, a Rókus kh. főo., az OH társszerkesztője, az MTA lev. tagja) • Klug Nándor (1845-1909, fiziológus, egy. t., Kolozsvár 1878-1891, 1891-1909 Bp., az MTA tagja) • Kresz Géza (1846-1901, bp.-i kerületi orvos, a Bp.-i Önkéntes Mentõ Egyesület alapítója, 1887) • Nádaskay Béla (1848-1933, a bp.-i állatorvosi fõisk. bonctan tanára 1887-1909) • Purjesz Zsigmond (1846-1918, belgyógyász, kolozsvári egy. t. 1880-1911) • Wittmann Lázár (1846-1887, 1874-, az Orsz.Védhimlőint.ig.) • Zelizy Dániel (1847-1889, debreceni orvos)
Hőgyes Endre életének kronológiája • 1874 febr. 5 magántanári megerősítés Kísérletes kórtan tárgykörből • 1875 márc. 8 tanári kinevezés Kolozsvárott az Általános Kór- és Gyógyszertani Tanszékre • 1880 ápr. 15 Balogh Kálmán az MTA ülésén bemutatja a labyrinthus működését leíró munkáját. • 1882 jún. 1 az Akadémia levelező tagja • 1883 jan. 17 kinevezik a budapesti m. k. tudományegyetem orvosi karának újonnan létrehozott általános kórtani tanszékére ny. r. Tanárként • 1884 nov. 17 székfoglaló előadás az Akadémián
A kórtan viszonya a többi természettudományokhoz(Orv. Hetilap 18:141-,181-,201-,221- (1874) • A kórtan, melyet helyesen nem tekinthetünk másképen, mint olyan tudományt, melynek feladatát az életjelenségekben fellépő zavarok törvényeinek kutatása kell, hogy képezze....
Részlet az 1882 okt. 31-i kari jegyzőkönyvből • “....azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy e tanszéknek meghívás útján betöltését javasolhatjuk, arra Hőgyes Endre dr-t, a kolozsvári egyetemen az Általános Kórtan ée Gyógyszertan ny. r. tanárát ajánlva”..... “mert ő ment minden feltűnési vágytól s legnagyobb megelégedését a jól végzett munkában találja.”
....Mindezek alapján azon alázatos kéréssel járulok Nagyméltóságod elé, hogy a budapesti k. m. tudomány egyetem általános kórtani tanszéke mellett egy fizetéses gyakornoki és egy kisegítő szolgai állomás rendszeresítést elrendelni méltóztassék. Budapest 1884 okt.19 Dr. Hőgyes Endre az általános kór- és gyógytan ny.r. tanára
Louis Pasteur, első oltás: 1885. július 7, Meister József1885. október 26 bejelentés a Francia Akadémián
Hőgyes Endre életének kronológiája • 1885. nov. 13 egy veszettségben elhalt fiú nyúltagyából a kórt átvitte kísérleti állatokra • 1886. jan. beterjesztette a veszettségellenes védőoltás hígításos módszerét az Akadémián - febr. 27 megkezdte a fix vírus előállítását egy veszett kutya agyvelejéből • 1887 ápr. 6 a kormánytól megbízást kap a veszettség elleni küzdelemre • 1888 nov. 16 első felterjesztése a hazai Pasteur-intézet létesítése érdekében
Hőgyes Endre életének kronológiája • 1890 jan. 18 VKM leirat megbízza a Pasteur-intézet vezetésével - ápr. 15 megkezdte a rendszeres oltásokat a veszettség ellen a felállított Pasteur-intézetben • 1893 a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat elnöke • 1894-96 dékán • 1896 szerkesztette az orvoskar millenáris emlékkönyvét
Hőgyes Endre: Emlékönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem orvosi karának múltjáról és jelenérõl Athenaeum Bp. 1896 • Ha az államnak a legértékesebb tőkéje az ember: ennek egészségét és épségét lehetőleg megőrizni és fenntartani az orvosi rend van hivatva tudása által. Az állam számára minél tanultabb és minél képesebb orvosi rendet nevelni, egyike lesz jövőre és marad mindenha a legfontosabb állami kulturális feladatoknak!
Hőgyes gondolatai a MOKT 1897. évi közgyűlésének megnyitójából(OH, 1897, 41:171) • Aki figyelemmel kíséri az orvosi rend mai sociális viszonyait, lehetetlen észre nem venni azt, hogy ez az életpálya sajátszerű válságos korszakba jutott. Úgy tűnik fel, hogy míg az orvosi tudomány rohamos fejlődése e pálya követőinek napról napra több terhe és az orvoslás művészetének elsajátíthatására hovatovább nagyobb-nagyobb tudásbeli és anyagi nehézséget hárít vállaira:
Hőgyes gondolatai a MOKT 1897. évi közgyűlésének megnyitójából (2.)(OH, 1897, 41:171) (folyt.) • a gyakorlati élet cserében e fokozott testi és szellemi munkáért mindinkább csekélyebb-csekélyebb recompensatiot ad úgy a rend összességének megbecsülésében, mint végzett szakmája anyagi renumerálásában.
Emlékirat a Pasteur-intézet tárgyában, részlet (1900 márc. 2) • Minden valamire való, a művelt névre valamit tartó államban vannak már olyan intézetek, melyek betegségek okainak tanulmányozására vannak berendezve. Ezeket részint Pasteur-, részint preventív orvostani intézeteknek nevezik. A kar már a 70-es évek elején foglalkozott ilyen intézet létesítésével. • Ha nem lesz ilyen intézetünk, hátra maradunk e téren és ezért sem e tanszék tanárát , sem a tanártestületet nem érheti vád, hanem tisztán az oktatási kormányzatot, amely elmulasztott eddig a kultúra e modern szükségletének eleget tenni.
Hőgyes Endre életének kronológiája • 1901- készül az új Rákos-utcai Pasteur-kórház • 1904 jan. 7 az új Pasteur-kórház és az új Kórtani Intézet megnyitása nov. 14 beszámol az Akadémián az új intézetről • 1905 okt. 7 Betegsége miatt nyugalomba helyezéséről rendelkezés • 1906 szept. 9 meghalt szept. 10 temetése a Kerepesi-temetőben
Legkiválóbb tanítványai Marschalkó Tamás (*1865-+1915, bõrgyógyász, kolozsvári egy.t.) Bikfalvi Károly (*1856-?, 1884 magántanár, körorvos Bánffy Hunyadon) Lőte József (*1856-+1938, 1883-1890 Bp. ts.,1891-1928 egy.t. Kolozsvár, Szeged) Aujeszky Aladár (*1869-+1933, a bp.-i állatorv. főiskola pathológus tanára) Tangl Ferenc (*1866-+1917, egy.t., 1903-14 élet- és kórvegytan, 1906-14 ált. kórtan, 1914-17 élettan) Korányi Sándor (*1866-+1944, belgyógyász egy. t., 1908-1936) Okolicsányi-Kuthy Dezsõ (*1869-+1947, tűdőgyógyász, klimatológus) Dalmady Zoltán (*1880-+1934, balneológus, sportorvos, rk. egy. t.) Székely Ágoston (*1864-+1927, a Pasteur int. ig. 1905-1927, OH. 1905-1923) Marikovszky György (*1876-?, 1897- dr. első ts.)
Baráti köre Szilágyi Dezső jogász. államférfi Eötvös Lóránd fizikus Székely Bertalan festő Semsey Andor műgyűjtő mecénás Pákozdy Károly főorvos Magócsy-Dietz Sándor botanikus Závory Sándor szoboszlói orvos (Aeskulap az Alföldön) Révész Kálmán kassai lelkész Fiók Károly orientalista
1 3 4 5 2 Budapesti lakásai- időrendben
Emlékbeszéd Balogh Kálmán fölött (részlet)(1890 okt. 27) Akadémiai emlékbeszédek VI. kötet 9. szám • A szellemi munka, mit agyveleje kifejtett, megmarad részben írott műveiben, részben bennünk, tanítványaiban, akik azt tőle átvettük, akik azt másoknak részint eredeti alakjában részint átdolgozva, csiszolva, tovább fejlesztve megint tovább adják. E szellemi munka ma még részben az ő nevéhez van kötve, azután majd egy része a mienkhez fog fűződni,
Emlékbeszéd Balogh Kálmán fölött (részlet, 2.)(1890 okt. 27) Akadémiai emlékbeszédek VI. kötet 9. szám • majdan ismét utódaink veszik át, végre lassanként belevegyül nemzeti kultúránk szellemi munkájának közös nagy áradatába, melynek tova hömpölygő és folyton erősödő hullámvetéseiből sem olvassa ki többé, hol volt, ki volt, mi volt az a mozdító erő, mely azoknak egyes részleteit legelső útnak indította.
Néhány jellemzés: • Lenhossék: ...kemény fából faragott tősgyökeres magyar... ...szűkszavú, de annál tartalmasabb... ...igazlelkű és szilárd jellemű, puritán erkölcsű, nagyműveltségű ember... • Lőte: ...igazi magyar és igazi tudós... • Berde: ...nagy volt mint ember, mint karakter, mint tudós, mint szervező, nevelő és kartárs.