Pályakezdő diplomások munkába állási stratégiái

1. Pályakezdő diplomások munkába állási stratégiái Sági Matild Frissdiplomások 2011 kötetbemutató Educatio Nonprofit Kft. Budapest, 2013. március 7.

2. Elméleti keretek, korábbi eredmények

3. Intézményi környezet:Oktatási rendszer munkaerőpiac Belső munkaerőpiac (ILM) szervezeti elrendeződés (angolszász országok) Foglalkozási munkaerőpiac (OLM) kvalifikációs elrendeződés (Németország) A munkahely termelékenységét csak az alkalmazottak szakma-specifikus jártasságai növelik Speciális feladatokra kiképzett szakembereket keres Direkt illeszkedés a képzés és a munkahely között • A magasabb szintű képzés önmagában, az általános képzettségi szint emelése révén növeli a munkaerő produktivitását • A munkaerőnek (tovább)képezhetőségét tételezi fel, és ezt követően belső munkahelyi képzésekkel teszi alkalmassá őket az elvárt feladatok ellátására • Az oktatási rendszer legfőbb feladata a munkaerőpiachoz való hozzáférés szabályozása Sorbanállási modellek Magyarországot az elmúlt évtizedekben a kétféle szerveződés közötti lassabb, vagy gyorsabb elmozdulások jellemezték - folyamatosan változó intézményi környezet.

4. A munkába állás folyamata • A munkaerőpiaci átmenet egy sztochasztikus illeszkedési folyamat. • A potenciális munkaadók és munkavállalók a másik félnek nem az abszolút, hanem a relatív pozícióját figyelik. • Az munkalehetőségek hozamát az álláskeresők nem egyetlen dimenzió mentén értékelik. ( közeg, karrier, stabilitás szakmaiság) • A kedvezőtlen környezeti feltételekre való lehetséges munkavállalói reagálások: • Az igényeknek, elvárásaiknak kevésbé megfelelő állás elfoglalása • A „siker” átértelmezése, a dimenziók átsúlyozása • Kivárás • A környezeti feltételek megváltoztatása: nemzetközi mobilitás • Jelentősen elnyúlik, és egyre komplexebbé válik a munka világába való integrálódás folyamata.

5. Eredmények

6. Adatok • 2011 évi DPR adatfelvétel • nappali munkarend • az abszolutórium után közvetlenül a diplomájukat is megszerezték • a 2008-ban és a 2010-ben végzettek együtt • súlyozott elemszám: N= 9030

7. A felsőoktatásból a munkaerőpiacra való átmenet vizsgált tevékenység-szegmensei

8. És mindezek változatos kombinációi: • A friss diplomások csupán kevesebb, mint kétharmada (60,6%) keresett az abszolutórium megszerzése után közvetlenül munkát. • Az állást nem keresők nem kizárólag azok köréből kerülnek ki, akik a képzést követően továbbtanulnak, vagy már egyetemista korukban munkába álltak, illetve, akik a diploma megszerzésekor határozott állás-ígérettel rendelkeztek. • A friss diplomások 15%-a a diploma megszerzésekor tovább akart tanulni, és egyben állást is keresett, míg 25%-uk úgy kívánt továbbtanulni, hogy ekkor még nem kívánt belépni a munkaerőpiacra • Minden ötödik frissdiplomás már a diploma megszerzését megelőzően belépett a munkaerőpiacra , de csak 9% tekintette magát megállapodottnaka diploma megszerzésének idején. • Jellemzően azoknak volt több állásuk is, akik a diploma megszerzésekor már rendelkeztek munkahellyel. Közülük csak minden második (56%) maradt meg a korábbi munkahelyén, 44%-uk egy, vagy több másik munkahelyet is kipróbált a diploma megszerzését követően. • A pályakezdő diplomások álláshoz jutásának valószínűségét jelentős mértékben növeli a tanulmányokkal összefüggő korábbi munka-tapasztalat, illetve a külföldi munkatapasztalat . • Tíz frissdiplomás közül csupán négy (43,6%) volt a diploma megszerzését követően „hagyományos” álláskeresőnek tekinthető.

9. A szegmensek kombinációi alapján: • A pályára állás nem egyszeri, és lezárt folyamat, nem feltétlenül a diploma megszerzése körül kezdődik, és nem is fejeződik be ekkor. • Az elnyúló átmeneti időszakra jellemző a tanulói és a dolgozói státusz váltakozása, és ezek átfedése is • A pályakezdés időszakában fokozott foglalkozási-, és nemzetközi mobilitás – útkeresés, helyezkedés

11. Tipikus munkábaállási stragégiák(főkomponens-elemzés alapján) 6 tipikus faktor: • intenzív munkatapasztalat, erőteljes hazai és nemzetközi mobilitás • továbbtanulás • külföldre aspirálódás • tanulás melletti „bedolgozás” • családi háttértámogatás • hagyományos pályára állás

12. A pályaválasztási stratégiák választását befolyásoló tényezők(OLS regresszió elemzés alapján) Intenzív munkatapasztalat, erőteljes hazai és nemzetközi mobilitás: • Magas kulturális státuszú családi háttér • Magas szintű felsőoktatási képzésben részt vevő • Intenzív hazai és a külföldi tanulmányi és munka-aktivitások váltogatása • IGEN: gazdasági vagy informatikai végzettség. • NEM: jogi, a természettudományi és a nemzetvédelmi jellegű képzések Továbbtanulás: • Mint az előző – csak alacsonyabb képzési szintről (BA/BSC) indulva Külföldre aspirálódás: • A családi háttér hatása megegyezik az előzőekkel • De a képzési terület hatása éppen ellentétes ezzel: • IGEN: az egészségügyi, és a természettudományi képzés • NEM: gazdasági és az informatikai végzettségűekre. Tanulás melletti „bedolgozás”: • Csak nagyon kevés, általunk vizsgált külső tényező befolyásolja, s a modell magyarázó ereje is nagyon kicsi. NEM választják ezt a bölcsész, az informatikai és a természettudományi képzési területeken diplomát. Családi háttértámogatás: • Jó anyagi helyzetű szülői háttér, • Magas képzési szint (MA/MSC vagy osztatlan egységes képzés vagy hagyományos egyetemi képzés) • Szülők kulturális státusza nem számít • Nincs munkatapasztalat Hagyományos pályára állás: • Nincs családi háttértámogatás • Magas képzési szint, • Jó tanulmányi eredmény

13. Munkába állási stratégiák sikerének megítélése KétutasPearson féle korrelációs együtthatók(A jelenleg állásban levők körében, csak a szignifikáns hatások jelölve)

14. Intenzív munkatapasztalat és erőteljes hazai és nemzetközi mobilitás: SIKER Továbbtanulási út: SIKER Külföldre aspirálódás: Az előzőek sikertelen variánsa Tanulás melletti „bedolgozás”: HIÁNYÉRZET Családi háttértámogatás: HIÁNYÉRZET Hagyományos pályára állás: ELÉGEDETLENSÉG

15. Összegzés • Leginkább sikeresnek a magas kulturális státuszú családból származó, magas szintű felsőoktatási képzésben részt vevő, az intenzív tanulmányi-, és munkatapasztalatokat felvonultató fiatalok bizonyultak. Úgy tűnik, hogy ők a hazai és a külföldi tanulmányi és munka-aktivitásaik váltogatásával, széles spektrumú kombinációival egy olyan „kompetencia-csomagot” állítanak össze maguknak, amelyből a különböző munkaerőpiaci igényeknek megfelelően válogatni tudnak, így kimagasló mértékben tudnak alkalmazkodni különböző kihívásokhoz, megfelelni különböző elvárásoknak. • Önmagában, intenzív munka-tapasztalat nélkül a magas kulturális családi háttérrel támogatott magas szintű tanulmányok akkor sem eredményeznek sikert és elégedettséget, ha ez intenzív külföldi tanulmányi tapasztalatokkal társul. • A hagyományos pályára állási modell családi háttér-támogatástól független, nyitott mindenki számára, aki felsőoktatási tanulmányokat folytat – viszont kicsi a valószínűsége, hogy kimagasló sikerű munkába való átmenethez vezetne. • Bizonyos képzési területek – kiemelten a gazdaságtudományok és az informatika – jelentős mértékben megnövelik a sikeres pályára állási stratégiák kiválasztását és megvalósítását, míg mások (az egészségügy és a természettudományok) a sikeres track munkatapasztalat szerinti negatív tükörképét formáló „külföldre vágyakozók” sikertelen csoportjába való bekerülést valószínűsítik.