TUDOMÁNYOS ÍRÁSMŰ KÉSZÍTÉSE (Különös tekintettel az andragógiai kutatásokra)

1. TUDOMÁNYOS ÍRÁSMŰ KÉSZÍTÉSE (Különös tekintettel az andragógiai kutatásokra)

2. Elérhetőségek WEB: http:// feherkatalin.hanoi.hu E-mail: feher.katalin@ppk.elte.hu

3. Heti két óra Szeminárium Gyakorlati jegy, melyet az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását igénylő feladatokkal lehet megszerezni. Szemináriumi dolgozat a megbeszélt szempontok szerint - könyvismertetés + - kérdőív, vagy interjú, vagy - mikrokutatás tervezése Leadási határidő 2011. december 10. KÖVETELMÉNYEK, NAPPALI TAGOZAT

4. Szakirodalom • Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp., 2003. • Falus Iván (szerk): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1993., 1998. • Falus Iván, Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest, 2000. • Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Bp., 2004. • Velics Gabriella: Andragógiai kutatásmódszertan, tanulási segédlet andragógia szakirányos hallgatóknak. BDF, Szombathely, 2001.

5. Adjon erőt a jövő kutatóinak, hogy van bőven felfedezni való, mert minden módosításra szorul. De ehhez ismerniük kell mindazt, amit előttünk létrehoztak.Így aztán, kutató, küzdhetsz és bízva bízhatsz (sőt, még higgyél is) — eredményeidben. Tomcsányi Pál akadémikus

6. A tárgy gyakorlati haszna • Az MA-n kizárólag elméletileg és gyakorlatilag kifogástalan szakdolgozatot fogadunk el • A szakdolgozati téma kiválasztása – II. félév • Cél: mindent megtanulni elméletben és gyakorlatban, ami ehhez szükséges • Távolabbi cél: ha valaki egyetemi oktató, kutató akar lenni = ezek alapvető ismeretek

7. A tudományos írásművek fajtái • Könyvismertetés • Tudományos igényű cikk (rövidebb) • Tudományos tanulmány (hosszabb) • Tudományos könyv • Tudományos igényű dolgozat (pl. szakdolgozat kézirata)

8. Kutatás = megismerés Az emberi megismerés sajátosságai • Cél: megismerés • Megismerés = tudásszerzés, tanulás • Tudás: tapasztalati tudás, elfogadott tudás • Honnan tudjuk mi igaz, és mi nem? • Válasz = Tudomány

9. Az ismeretszerzés forrásai Ismereteket két forrásból szerezhetünk: • az elme működése révén • a tapasztalatból Akkor mondhatjuk, hogy hitünk tudás, ha az tudományosan igazolt.

10. A kutatási témák hierarchiája Tudományterület (pl: andragógia) Tudományág (pl.andragógiatörténet) Témakörök (pl: a népfőiskolák története (általában) Téma (pl:népfőiskola-történet valamilyen vonatkozásban) Időbeli elhatárolás (A népfőiskolák története 1920-1945) Térbeli elhatárolás (A sárospataki népfőiskola története ) Új, még nem vizsgált probléma (fontos a nemzetközi és hazai szakirodalom alapos ismerete!)

11. A kutatások célja • A kutatások célja, hogy új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével hozzájáruljunk az eddigi ismeretekhez. • A kutatások során olyan eljárásokat, technikákat kell használni, amelynek segítségével a kutató képes a megismerési (kutatási) folyamatot a tudomány kívánalmainak megfelelően elvégezni.

12. A kutatások fajtái • Elméleti kutatások (alapkutatások) =új ismeretek szerzése a meglévő elméletek módosítása, továbbfejlesztése érdekében. Fő célja az elméleti ismeretek gazdagítása • Empirikus (alkalmazott kutatások) =célja az elméleti tételek, fogalmak gyakorlati szituációban való vizsgálataáltalánosítható alkalmazások kidolgozása érdekében. (Az elméleti tételek gyakorlati alkalmazásának előmozdítása)

13. A kutatási probléma kiválasztása A kutatási probléma = egy kérdés, melyre a kutatás során választ keresünk Milyen kutatási problémát érdemes választani? • Várható-e, hogy a probléma megoldása hozzájárul –e a tudományterület, (pl. az andragógia) elméleti ismeretanyagának bővüléséhez? • A szerzett új ismereteknek van-e gyakorlati haszna? • Időszerű-e az adott téma (divatos témák!) • Megfelel-e az adott téma a kutató számára?

14. A téma meghatározása • Személyes érdeklődés (ez a legfontosabb!) • Kutatási probléma: előző ismereteink igazolása – továbblépés lehetőségének feltételezése • Hipotézisek felállítása: a kutatási problémára adott feltételezett válasz • Kutatási módszer: olyan megbízható és érvényes eljárás, amellyel a hipotézisek igazolásához vagy elvetéséhez szükséges adatok feltárhatók, feldolgozhatók

15. A kutatási probléma megfogalmazása Mit kell figyelembe vennünk? • A téma ne legyen se túlságosan tág, se túlságosan szűk • Legyen megfelelő számú nemzetközi és hazai szakirodalma • Legyen elismert hazai szakértője • A választott téma legyen valamilyen szempontból új (lerágott csont!)

16. A kutatás előkészítése • A célok kitűzése (mit akarok kutatni? A hipotézisek megfogalmazása) • A kutatási terv (vázlat) elkészítése • A legfontosabb fogalmak, tárgyszavak összeállítása • Szakirodalmi kutatás elvégzése, dokumentálása • Hiányzó ismeretek tisztázásához szükséges hipotézis(ek) megfogalmazása • Egységek (fejezetek) megtervezése

17. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása Ahipotézisek olyan kijelentések, amelyek a kutatók feltételezéseit fejezik ki a problémára vonatkozóan • A kutatás megkezdése előtt a kutatónak vannak feltételezései a megfogalmazott kérdésekre vonatkozóan • A hipotéziseket a kutatás megkezdése előtt célszerű megfogalmazni (bizonyítjuk, hogy a témával kapcsolatban megfelelő előismeretekkel rendelkezünk, a jól megfogalmazott hipotézisek vezérfonalul szolgálnak a kutatás lebonyolításához) • Ne fogalmazzunk meg olyan hipotéziseket, melyekre előre tudjuk a választ.

18. A hipotézisekkel szemben támasztott követelmények • A hipotéziseknek támaszkodniuk kell a meglévő ismeretekre • A hipotéziseket egyszerűen, tömören kell megfogalmazni • A hipotézis legyen egyértelműen igazolható vagy elvethető • Leggyakoribb hiba: a hipotézisek már a kutatás kezdetekor „józan ésszel” igazolhatóak – ez nem kutatás!

19. A kutatási terv elkészítése • A források megkeresése: • Szakirodalmi forrásmunkák, és megállapításaik • Megfigyelés, kísérlet, adatértékelés, korábbi kutatások anyagainak ismételt áttekintése • Saját gondolataink, ötleteink dokumentációja • Az analizáló fázis: • Összerendezés, logikai csoportosítás • A szintetizálás: az előző alapján • Az eredmények, következtetések kialakítása

20. A források Hogyan érdemes a szakirodalom feltárását elkezdeni? • Nézzünk át néhány hazai és külföldi lexikont, enciklopédiát, kézikönyvet témánk szempontjából • Nézzük át a jelentős folyóiratok témához kapcsolódó cikkeit • Az irodalom olvasását mindig a legfrissebb, legátfogóbb művekkel, a legfontosabb tanulmányokkal kezdjük • Állítsuk össze a kulcsszavak listáját, amelyek témánk szempontjából fontosak • Szerezzük be a kigyűjtött elsődleges forrásokat • Olvassuk el, és jegyzeteljük ki az elsődleges forrásokat

21. Néhány jelentősebb összefoglaló mű • Brookfield, S. (1986). Understanding and facilitating adult learning. San Francisco: Jossey-Bass. • Cross, K. P. (1981). Adults as learners. San Francisco: Jossey-Bass. • Knowles, M. S., Holton, E. F, & Swanson, R. A. (2005). The adult learner (5th ed.). Burlington, MA: Elsevier. (6 kiadás, több nyelvre lefordították) • Lindeman, E. C. (1926). The meaning of adult education. New York: New Republic, Inc. • Merriam, S. B., Caffarella, R. S., & Baumgartner, L. M. (2007). Learning in adulthood: A comprehensive guide (3rd ed.). San Francisco: Jossey-Bass.

22. Andragógiai (referált)tudományos folyóiratok • Adult Education Quartarly (A Journal of Research and Theory)– Penn State University – American Association for Adult and Continuing Education (1950--) kutatási, kísérleti eredményeket, esettanulmányokat tartalmaz. Célközönsége: kutatók, egyetemi oktatók, felnőttoktatók. • New Horizons in Adult Education (A Scholarly Electronic Journal) (http://fiu.edu/newhorizons) (1987--)

23. SZÍN - KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS Országos közművelődési folyóiratMegjelenik kéthavonta.Kiadja: a Magyar Művelődési Intézet (1996--- ) www.mmi.hu/ kiadványok

24. Cédulázás • 10x15 cm-es kemény lapon • Minden gondolati egységet új cédulára írjunk • Jól el kell különíteni a jegyzetek három rétegét: • A szó szerinti idézetet • A szerző átfogalmazott gondolatát • A saját észrevételeinket • Az idézeteket idézőjelbe kell tenni • Az eredeti szövegből kihagyhatunk lényegtelen részeket. Ezt ….- tal kell jelölni (A kihagyás ne torzítsa a szerző gondolatmenetét)

25. A címadás követelményei • A CÍM nem egyenlő a TÉMÁVAL! • A cím ne legyen hosszú • Az alcím: magyaráz • A téma körülhatárolása kerüljön a bevezetésbe • A végleges címet a végén adjuk, többszöri átolvasás, érlelés és javítás után • A jó cím: • Találó • Figyelemfelkeltő

26. A tudományos közlemény szerkezete Bevezetés: • A téma körülhatárolása • A téma eddigi kidolgozottsága a szakirodalom alapján • A dolgozat célkitűzésének megfogalmazása Fő rész: • Az első témakör (a majdani új tudományos eredmény!) • Célkitűzése • Helyzet, előzmények, az eddigi eredmények bemutatása a hivatkozott irodalom alapján és azok elemző értékelése, elfogadása, vagy cáfolása • A saját célkitűzés konkretizálása: hipotézisek • Az alkalmazott vizsgálati módszerek bemutatása • A kísérleti/vizsgálati eredmények ismertetése • Következtetések, megállapítások • Az új tudományos eredmények összefoglalása • A második és a további témakörök kifejtése Befejezés • Összegzés • Az új tudományos eredmények rögzítése • Bibliográfia • Mellékletek, mutatók

27. Véglegesítés: közlemény, előadás, vagy szakdolgozat formájában A nyers kézirat csiszolása (tárgymutató, következetes szóhasználat ellenőrzése, új fogalmak definiálása, stílus ellenőrzése) Az eredmények hasznosításának előkészítése (írásmű elkészítése, gyakorlati felhasználás lehetőségeinek kimunkálása) A kutatás hasznosítása (publikálás, a dolgozat megvédése, tananyagfejlesztés és alkalmazás, elterjesztés, továbbfejlesztés)

28. A témára vonatkozó alapvető szakirodalmat meg kell ismerni Érdemes a téma korábbi kutatóira hivatkozni A saját (vagy sajátnak vélt) kutatási eredményeket - korrekt irodalmi hivatkozással - jól elkülöníthetővé kell tenni, meg kell különböztetni mások korábbi eredményeitől A saját kutatási adatok igazolják, vagy cáfolják a saját hipotéziseket. A bizonyított hipotézisek saját új tudományos eredményeknek tekinthetők.

29. Formai követelmények Formátum: a dolgozatot A/4-es formátumban, szövegszerkesztővel írva kell leadni Betűtípus: Times New Roman Betűnagyság: 12 Terjedelem: 50 oldal a mellékletek nélkül Szerkesztés módja: sorkizárt Margó: bal oldalon 4,5 cm a többi oldalon 3,5 cm. Oldalszámozás arab számokkal, a lap tetején középen Bibliográfia: sorszámozott, szerzői alfabetikus sorrend

30. Igényesség a szakirodalomban Az igényesség függ a kutatás céljától, jellegétől, tárgyától, de: • Egy szemináriumi dolgozathoz 20, • Egy szakdolgozathoz 40-60, • Egy doktori disszertációhoz 100-200 mű felkutatása és elolvasása indokolt. • Az utóbbi kettőnél idegen nyelvű szakirodalom ismerete is elvárt.

31. Bibliográfia A hivatkozott szakirodalom megjelölésére, azonosítására szolgáló adatok (a dolgozat végén) Szakkönyv Szakmai folyóirat Gyűjteményes kötet Interneten közzétett anyag (a letöltési idő)

32. Könyv esetén: • A szerző vezeték és keresztneve • A mű címe és alcíme • A kiadás helye • Kiadó • A kiadás éve • A mű teljes oldalszáma

33. Könyvfejezet, gyűjteményes kötet esetén: • A szerző vezeték és keresztneve • A tanulmány vagy fejezet címe • A kötet szerkesztőjének neve • Sorozatcím (ha van) • A kiadás helye • Kiadó • A kiadás éve • A tanulmány oldalszáma (tól-ig)

34. Folyóiratban megjelent tanulmány esetén: • A szerző vezeték és keresztneve • A tanulmány címe • A folyóirat neve • (A folyóirat évfolyama) • Évszám, szám • A tanulmány oldalszáma (tól-ig)

35. Hivatkozások a szövegben • A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [... amint White tanulmányában (1998) közölt eredmények ...], vagy szerepelhet zárójelben [... a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (White, 1998), ezért ...]. • Két szerző nevét az "és" választja el egymástól: (Black és White, 1998).Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között "és" van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998). • A szövegben a nevek dőlt betűvel jelennek meg. A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámokat is (White, 1998. 32. p.). • Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy, 1988a).

36. Hivatkozások az irodalomjegyzékben • Önálló könyvek: Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó. A kiadás helye. A könyv címe dőlt betűvel. Pl: Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest. • Szerkesztett könyvek: Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó. Kiadás helye. A könyv címe dőlt betűvel. Pl: Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford. • Könyvfejezetek: Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe. Kiadó, A kiadás helye. Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel. Pl: Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84. • Folyóiratban megjelent cikkek: Szerző(k), (évszám), Tanulmány cím. Folyóiratcím, (évfolyam száma) Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az évfolyam száma. Pl. Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes) worth ten thousand words. Cognitive Science, 9. 11. sz. 65-99. A "szám" rövidítése "sz.". Minden tétel végén pont van.

37. Mi kerül a lábjegyzetekbe? Forrásmegjelölések Viszonylag kisszámú hivatkozott adat, ha az nem kíván táblázatos formát Magyarázó, kiegészítő szövegek, ha a tartalmi kifejtést zavarnák Rövid példák, szakmai szempontból periférikus közlések Utalások a dolgozat más részeire, a már kifejtett szakirodalomra

38. Függelék Teljes anyagok, törvények, jogszabályok Terjedelmes, nagyszámú táblázatok, ábrák, tervezetek, stb. Kiragadott terjedelmes, részletező módszertani fejtegetések Terjedelmes bizonyítások, levezetések Esetpéldák

39. Mutatók Tárgymutató Névmutató Helynévmutató (földrajzi nevek) Rövidítések mutatója

40. A tudományos publikációk minőségi mutatói Könyvek (Kiadó, lektor) Lektorált folyóirat (Két titkos és független opponens) Referált folyóirat (Abstract!) Kumulatív impakt faktor (szerzői) Citációs index (szerzői)

41. A szakmai publikációk köre • Tudományos közleményként csak az olyan nyomtatott és/vagy elektronikus közleményt (folyóiratcikk, egyetemi tankönyv, szakkönyv, tudományos monográfia, könyvrészlet veszik figyelembe, • mely a saját kutatási eredményeket mutatat be (könyv esetén ilyenekre tételesen is hivatkozik), • pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz, • ISBN vagy ISSN számmal ellátott, • lektorált, • referált (közismert adatbázisban megtalálható) • a tudományág függvényében impakt-faktoros, • szakmai kiadványban vagy kiadványként jelent meg; • nemzetközileg vagy legalább országosan jegyzett kiadónál, • magyar, vagy szakmai körökben elismert idegen nyelven, • tudományos és közkönyvtárakban megtalálható, vagy megvásárolható.

42. Tudományos közleményként nemveszik figyelembe : • napilapban, vagy nem szakmai hetilapban megjelent írást (akkor sem, ha a témája szakmai vonatkozású), • saját kiadásban megjelentetett írást (ha az sem nyelvileg, sem szakmailag nem lektorált), • egyetemi, jegyzetet, segédanyagot, példatárat, • rövid írást konferencia kiadványban • (könyv)fordítást • pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentést, • szakdolgozatot, diplomamunkát, disszertációt, • ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő publikált írást (pl. Élet és Tudomány, IPM) • nem kutatási célú és igényű interjút

43. A kutatások etikai kérdései. 1. A szakma becsülete ellen vét a kutató, ha: • Más kutató szellemi termékét eltulajdonítja, gondolatokat, idézeteket hivatkozás nélkül átvesz • Nem publikált idegen kéziratot a saját nevén közöl • Kutatási adatokat hamisan értelmez

44. A kutatások etikai kérdései. 2. A témaválasztás szabályai • Olyan témát válasszunk aminek kutatásához megvannak a szakmai alapjaink • A szakdolgozóktól nem várható el, hogy alapvetően új tudományos eredményeket hozzanak létre, de: • Bizonyítani kell a választott témában való széleskörű jártasságukat • Fontos etikai szempont a tartalom igazsága. (kutatási eredményeket nem szabad meghamisítani)

45. A tudományos kutatás és az internet • Az interneten történő információk nem pótolják a hagyományos forráskutatást • Kiegészítő szerep • Számos esetben bizonytalan a forrás eredete • Nehéz kiválogatni a kutatási téma szempontjából biztonsággal használható adatokat • A valóban használható adatbázisok nem ingyenesek • Csak internetes irodalom alapján megírni pl. egy szakdolgozatot, kockázatos vállalkozás • Kezelje óvatosan, fenntartásokkal ezeket a forrásokat!

46. A KUTATÁSOK FAJTÁI

47. ELMÉLETI KUTATÁSOK • Elméleti kutatások (alapkutatások) = új elméleti ismeretek szerzése a meglévő elméletek módosítása, továbbfejlesztése érdekében. Fő célja az elméleti ismeretek gazdagítása

48. Mikor végzünk (elméleti )deduktív kutatásokat? • Ha egy probléma, fogalom, jelenség gyökereit. történetét akarjuk feltárni • A feltárás a dokumentumokból leszűrt tények alapján történik

49. Az elméleti jellegű kutatás folyamata • A források felkutatása • Forráskritika • A források értelmezése: a tények elkülönítése • Általánosítások • Oksági összefüggések megfogalmazása • Mit jelent az új elméleti eredmény mai szempontból?

50. A források felkutatása • Forrás = minden olyan nyomtatott vagy kéziratos, valamint szóbeli (pl. oral history) vagy tárgyi anyag amelyből kutatásunkhoz tényeket használhatunk fel. • Hol találhatóak? • Könyvtárak • Kézirattárak • Levéltárak • Múzeumok