A kékgalléros szakmák tartalmi követelményeinek változásai, a felnőttképzés előtt álló feladatok

1. A kékgalléros szakmák tartalmi követelményeinek változásai, a felnőttképzés előtt álló feladatok Dávid János 3K Consens Iroda

2. Alapvető tények- a nem diplomás munkakörök 1. Ágazati Szakértői vizsgálat keretében (400 kérdezés) szereztünk –ismereteket az alábbi tényekről és és tendenciákról • Az következő évtizedet jelentős technológiai fejlődés jellemzi- amely új tudásokat követel a munkavállalóktól • A technológiaváltással összefüggésben • A következő tíz évben – szakértői becslések szerint - • 130-140 000 gép és berendezés kezelő szakképzésére • 150-200 000 érettségizett, illetve más szakmával rendelkező (át) képzésére • 15-25 000 8 osztályt végzett képzésére lehet számítani A becslések a már alkalmazásban álló, csoportokra vonatkoznak

3. Alapvető tények: a nem diplomás munkakörök 2. • A következő tíz évben –a jelenlegi tendenciák szerint – évente 20-25 ezer fővel fog gyarapodni a szakmunkáshiány, amely tömeg pótlása csakis a már iskolarendszerből kilépettek –felnőtt-képzésével – lehet kielégíteni • Ezen túl – demográfiai okokból- további 10-15 ezres hiány keletkezik- (inaktívakból vagy külföldiekből fedezhető) Probléma: a keletkező hiány 50-70%-a drága, és hosszú képzési időt igénybe vevő szakmákban jelentkezik

4. Alapvető tények- a nem diplomás munkakörök 3 • A szakértői becslések szerint az alábbi tartalmi minőségi elemekkel szükséges a szakmunkás munkakörök betöltőinek tudását bővíteni, mélyíteni- a becsült mértékek –valószínűleg túlzók- de figyelemre érdemesek • CNC gépsorok üzemeltetőse: évi: 8 000 fő • Rajzolvasási képesség : évi: 5 500 fő • Új technológiák működtetése évi: 5 500 fő • Önálló programozás évi: 4 500 fő • Második szakma megszerzése évi: 3 200 fő • Idegen nyelv elsajátítása évi: 2 100 fő • Szakmai minősítések megszerzése évi: 3 500 fő

5. A felnőttképzés : helyzet, problémák 1. • A vállalati kezdeményezésű képzések adatok, információk hiányában nem áttekinthetők • A foglalkoztatók csak saját, bevált dolgozók képzésére hajlamosak, de komplex szakmai képzésre – bár szükség lenne rá – nem vállalkoznak • A tanulóképzés – főként a hiányszakmákban – alacsony hatékonyságú: kevés a tanuló, kevesen maradnak meg • A munkaügyi szervezet nem érdekelt a már dolgozók képzésében nem épít a vállalton belüli „lépj egyet előre” folyamat munkahelyteremtő hatásaira • A mikró és kis vállalkozások nem képesek maguk számára képezni- e helyzetre ma még nincs megoldás

6. A felnőttképzés : helyzet, problémák 2. Az iskolarendszert szakképzetlenül elhagyó fiatal felnőttek képzésbe vonása –ma még megoldatlan – megoldandó problémák • Nyomukra kéne bukkanni • Motiválás, vállalkozások bevonása, perspektívák tisztázása szükséges • Családtámogatás (jövedelempótlás) szükséges • Csoportos megoldások szükségesek Minderre a munkaügyi szervezet nem képes, nem motivált, túl drágának tartja, A felnőttképzés rendszere alkalmatlan/rugalmatlan, A vállalkozók számára túlzottam távoliak és bizonytalanok az eredmények

7. Ma még nem tudunk semmit… • A TÁMOP decentralizált programjáról ,amely forrásokkal rendelkezik ilyen komplex programokhoz Ajánlások • A képzés érdekében a hangsúlyt az alábbiakra lenne érdemes tenni, sorrendben : 1, Motiválás, vállalkozói kapcsolatépítés, munka-szocializáció, munkába állítás- támogatással 2. Modulrendszerű képzés megkezdése – munkavégzés mellett- csökkentett támogatással 3. A továbbképzést ( következő modulok) – megfelelő szabályozással a vállalkozók érdekkörébe lenne érdemes helyezni. A munkavégzési képesség, az önfejlesztés kialakítása révén a tanulás terén több eredmény remélhető, mint egy egyszeri, drága, rugalmatlan –képzési érdekeltséget tükröző- komplex programtól

8. A felnőttképzés előtt álló feladatok • Középfokú-szakmaszerkezet váltás • Felsőfok: új tartalmi követelmények

9. Vízió egy tartósan működő információ-szolgáltató rendszerről