1 / 20

Az anyagi pont kinematikája

Az anyagi pont kinematikája. 2. előadás. Def: Kinematika - a test mozgáspályájának matematikai leírása, a mozgás okára való tekintet nélkül. Az anyagi pont : - absztrakció. Út, sebesség és gyorsulás általában. 1, Ha ismerjük az út(idő) függvényt:. Út, sebesség és gyorsulás általában.

alamea
Download Presentation

Az anyagi pont kinematikája

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az anyagi pont kinematikája 2. előadás Def: Kinematika -a test mozgáspályájának matematikai leírása, a mozgás okára való tekintet nélkül. Az anyagi pont: - absztrakció

  2. Út, sebesség és gyorsulásáltalában 1, Ha ismerjük az út(idő) függvényt:

  3. Út, sebesség és gyorsulásáltalában 1, Ha ismerjük a gyorsulás(idő) függvényt:

  4. Út, sebesség és gyorsulás – geometriai jelentése Az út(idő) görbe meredeksége a sebesség A sebesség(idő) görbe meredeksége a gyorsulás, a görbe alatti terület a megtett út A gyorsulás(idő) görbe alatti terület a megszerzett sebesség

  5. Speciális esetek • 1, Egyenes vonalú egyenletes mozgás

  6. Puskagolyó sebességének meghatározása

  7. a, Szabadesés • 2, Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgások

  8. b, Egyenletes körmozgás

  9. A szuperpozíció elve • A különböző irányú mozgások egymás zavarása nélkül, egymástól függetlenül történnek.

  10. A hajítás • 1, Vízszintes hajítás

  11. 2, Ferde hajítás

  12. Az anyagi pont dinamikája Dinamika (kinetika): a mozgás meghatározása a testeket érő hatások (erők) és a test bizonyos tulajdonságainak ismeretében

  13. Arisztotelész – Galilei - Newton A mozgáshoz mozgató kella bolygókhoz „első mozgató” A nehezebb testek gyorsabban, a könnyebbek lassabban esnek, egyenes arányosságban a tömeggel. Hold alatti világ – 4 őselema Hold szféráján túl – quinta essentia, minden változatlan Arisztotelész, i. e. 384 – i. e. 322az athéni Lyceum megalapítója

  14. Arisztotelész – Galilei - Newton

  15. Arisztotelész – Galilei - Newton Nincs szükség mozgatóra A testek egyformán esnek Csak egy fizika van földi fizika = égi fizika Az egyenes vonalú egyenletes mozgás megkülönböztethetetlen a nyugalomtól (Galiei-féle relativitási elv) Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.)

  16. Arisztotelész – Galilei - Newton Galilei gondolatait matematikai formába öltöztette Axiomatikus alapokra helyezte a fizikát A gravitációs törvényével számíthatóvá tette az „égi” fizikát Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1642. dec. 25. (jan.4.) – London, 1727. márc. 20.)

  17. Newton axiómái • I. axióma = a tehetetlenség törvénye:Minden test (anyagi pont) megmarad a nyugalom, vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában, míg más test(ek ) hatásai mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszerítik. • Inerciarendszer: az olyan vonatkoztatási rendszer, amelyben érvényes Newton I. axiómája

  18. Newton axiómái • II. axióma: A test mozgásmennyiségének megváltozása arányos a rá ható erővel, és annak az egyenes vonalnak az irányában megy végbe, amelyben az erő hat. Mozgásmennyiség (impulzus, lendület):

  19. Newton axiómái • III. axióma (hatás-ellenhatás vagy akció-reakció törvénye): Ha egy testre egy másik test F erővel hat, akkor a másik testre az egyik ugyanekkora erővel hat vissza. Az erők hatásvonala egybeesik; azonos nagyságúak, de ellenkező irányúak. F12= -F21 • IV. axióma: az erőhatások függetlenségének, vagy szuperpozíciójának elve, azaz az erő vektormennyiség. Ha egy anyagi pontra több erő hat, akkor hatásuk azonos az eredőjükkel jellemzett egy erő hatásával.

More Related