A keresleti oldal élénkítésének lehetőségei az egészségügyi szolgáltatások piacán

1. A keresleti oldal élénkítésének lehetőségeiaz egészségügyi szolgáltatások piacán Dr. Kincses Gyula2001. Zell am -See

2. Toalett-kronológia • 1988: Nickeldorfi rácsodálkozás: ha nekem otthon egyszer ilyen lenne • 1992: A bankok WC-je már rendben • 1994: A benzinkutak vécéje már rendben • 1998: A Plasa-k vécéje ragyog, de a minisztériuméban is felrakták a hiányzó csempét • 2001: A kórház vécéje még mindig olyan...

3. Minőségügyi alapismeretek • Az egészségügyben kétféle minőség van: • amit ISO (vagy egyéb) szerint akkreditálnak • amit a beteg érez • A kettő közötti összefüggés igen laza, és a másodikkal nem sokat törődtünk.

4. Az egészségügyi szolgáltatások minőségjavításának feltétele • Az egészségügyi szolgáltatásoknak a beteg által is megélhető minősége csak szolgáltatói verseny által érhető el. • A szolgáltatói verseny csak akkor érhető el, ha az új szolgáltatók mellett új szolgáltatásvásárlók is megjelennek a piacon • új vásárló lehet • több biztosító • kiegészítő biztosítás • fedezettel (megtakarítási számlával) rendelkező beteg

5. Megváltozott ország, megváltozott prioritások • A rendszerváltás kapcsán végbement változások kapcsán a populációs érdekek miatt elsődleges (mindenek felett álló) szempont volt az equty megőrzése • Az ország „felemelkedése” kapcsán a hozzáférés mellett felértékelődtek a minőségi kérdések. „Ha az élet egyéb területein jogom van a meg-különböztetett fogyasztásra, akkor a legfontosabb szükségletemnél miért nincs???”

6. Az egészségpolitika rejtett kihívása • Ellenállok a piacosodásnak és ezzel előidézem • az egészségügy kettészakadását és • a forrásvesztést, • a fizetőképes kereslet külföldre menését, vagy • a folyamatokat kontrollálva megteremtem a „public private mixt”et, és a kiegészítő forrásokat a közösségi egészségügybe csatornázom?

7. A megoldás lehetősége • Kínálati oldal növelése (vegyes finanszírozású rendszer beléptetése • keresleti oldal növelése (MSA)

8. Fakultatív co-payment - kiegészítő részleges TB finanszírozás modellje • Háromszintű ellátórendszer: • teljes TB térítéssel dolgozó ellátók • részleges TB térítés + co-payment • tisztán magánfinanszírozott ellátók • A beteg esetileg dönti el, hogy a három szint közül melyiket választja, döntése nem végleges. • Verseny az I. és II. szint között • Az arányok a részleges térítés mértékével szabályozhatók

9. A kiegészítő biztosítások lehetséges céljai • Közösségi, egészségfejlesztési célú szolgáltatások nyújtása (szűrések, közösségi és egyéni életmód programok.) • szolgáltatás-finanszírozás • A rendszerben kötelezően benne levő magánfinan-szírozás (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, szanatórium stb.) költségeinek kiváltása, • A differenciált igények kielégítésének finanszírozása • pénzbeni ellátások (kiegészítő táppénz, „paraszolvencia-biztosítás”, stb.)

10. Egyes egészségügyi források jellemzői NHS TB Kieg. Bizt. MSA Co-paym. Szolidaritás + + +/? - - Kockázatkezelés + + + - - Jövedelem-transzf. + + Véletlenszerű - - Adókedvezmény 0 + + + - Fajlagos Alacsony/ működési költség Közepes Magas Alacsony Nincs

11. Az egészségügyi rendszer alapkritériumai • Az egészségügy rendszereknek megfelelő • kockázatkezelő-képességgel és • szolidaritás-tartalommal kell rendelkezniük • Az egészségügyi rendszeren kell a fentieket számonkérni-nem az egyes elemek mindegyikén.

12. Az egészségcélú megtakarítási számlarendszer

13. Az egészségcélú megtakarítási számlarendszer terhére igénybevehető szolgáltatások • társadalombiztosítás által nem, vagy részben finanszírozott szolgáltatóknál igénybevett gyógyító célú egészségügyi szolgáltatások, • a közfinanszírozott szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások mellé fizetett díj (co-payment), • orvos által rendelt gyógyszer ára.

14. Az egészségcélú megtakarítási számlarendszer előnyei I. • A javaslat alkalmas az egészségügy területén a magánszolgáltatások piacának élénkítésére, ezzel hozzájárul a differenciált igények differenciált kielégíthetõségéhez, • Jól illeszkedik a jelenlegi lakossági szokásokhoz: a beteg az előre nem látható, nem tervezhető igényeit is ki tudja elégíteni, és ekkor is kedvezménnyel tudja igénybe venni a szolgáltatást. • Egységesíti a magánszolgáltatók minőségét • Átláthatóvá teszi az egészségügyben a magánszolgáltatások piacát és a szolgáltatók tevékenységét.

15. Az egészségcélú megtakarítási számlarendszer előnyei II. • A legális szolgáltatás-vásárlás irányában ad ösztönzést a résztvevőknek (betegeknek), ezzel hálapénz ellenes hatása is van. • Segíti a korszerű információ-technológiák és készpénzkímélő technikák terjedését az egészségügyben (kártyafunkciók). • Hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez az egészségügyben • Amennyiben a számlák valódi előtakarékosságként is működhessenek, akkor a rendszer alkalmas a különböző életszakaszok közötti jövedelemtranszfer ellátásra is.

16. Az MSA-t megtakarítási, vagy elő-takarékossági rendszerként értelmezzük-e? • Megtakarítás vagy előtakarékosság:? • Az MSA életszakaszok közötti transzfer, „halasztott fogyasztás” eszközeként is alkalmazható: • Social Saving Account • Personal Saving Account • átjárhatóság • a szociális biztosítással (ápolás-biztosítás) és • a nyugdíjrendszerrel (kiegészítő nyugdíjbiztosításként is használható)

17. Konklúziók • Az egészségügyi költségek növekedése (a szolgáltatások bő-vülése) csak a közfinanszírozási forrásokból nem fedezhető. • Fent kell tartani az alapelveket. (szolidaritás, equity, szubszidiaritás) • Érdemi forrásnövelésként csak a fakultatív co-payment jöhet szóba. • A magánfinanszírozás szerepének növelésekor el kell kerülni az egészségügy kettészakadásának veszélyét. • A kiegészítő biztosítások lassan elérik a kritikus tömeget, és a helyükre kerülnek. • A Medical Saving Account illeszkedik leginkább a magyarországi várható modellhez.