UMVP képzés Speciális rész

1. UMVP képzés Speciális rész 6. Téma Jogcím –specifikus kötelezettségek

2. 1. Általános információk • A támogatási konstrukció vonatkozásában alkalmazandó legfontosabb EU és hazai jogszabályok a következők: - a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról; - a Bizottság 1974/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról; - a Bizottság 1975/2006/EK rendelete (2006. december 7.) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.); - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.törvény (a továbbiakban: Tv.); - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.); - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes • feltételeiről szóló 35/2008. (III.27.) FVM rendelet (a továbbiakban: jogcímrendelet).

3. 2. Kifizetési kérelembenyújtás-tudnivalók 1. • A kifizetési kérelmet az MVH regionális illetékesség kirendeltségéhez kell benyújtani, írásban a vonatkozó MVH közlemény szerinti formanyomtatványon (Tv. 38.§ (1)-(2), Vhr. 6.§ (1)). A kifizetési kérelem benyújtásra vonatkozó általános szabályok a következők: • - kifizetési kérelem a jogcímrendelet 8.§ (1) bekezdése szerinti időszakokban nyújtható be (minden negyedév elején); • - egy kifizetési kérelem benyújtási időszakban a jogcímre csak egy kifizetési kérelem nyújtható be (Vhr. 8.§ (2)); • - összesen maximum 4 kifizetési kérelem nyújtható be (jogcímrendelet 8.§ (3)); • - egy naptári évben maximum két kifizetési kérelem nyújtható be (Vhr. 17.§ (2), ebbe nem számít bele az előleg kérelem); • - az utolsó kifizetési kérelmet a művelet befejezését követ egy éven belül be kell nyújtani (Vhr. 17.§ (3); • - csak olyan eszközre, beruházási elemre számolható el kiadás, amely az ügyfél kizárólagos tulajdonát képezi (a kifizetési kérelem benyújtásakor tulajdonba került); • - a határozattal jóváhagyott kiadások legalább 50%-át teljesíteni kell; • - a beruházást a határozat kézhezvételét követő 3 éven belül meg kell valósítani; • - az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig nem számolható el a támogatási döntéssel jóváhagyott kiadások 80%-át meghaladó összeg; • - a 2009. évben igénybevett előleg összegével 2010 március 31-ig el kell számolni.

4. Kifizetési kérelembenyújtás-tudnivalók 2. • Az elsőkifizetési kérelemhez csatolni kell a beruházás megkezdésére vonatkozó engedélyek hiteles másolatát, vagy az illetékes építésügyi hatóság igazolását arról, hogy a tevékenység nem építési engedély köteles. • Az utolsó kifizetési kérelemhez csatolni kell a tevékenység végzésére vonatkozó szakhatósági engedélyek hiteles másolatát (Vhr. 3.§ 4) pont), építési engedélyköteles beruházás esetén a jogerős használatbavételi, üzemeltetési engedély hiteles másolatát, • valamint jelen képzésen történ részvételről szóló igazolás.

5. 2/1 Új beruházás kezdési időpontja • A beruházás • - felújítási célterületen a támogatási kérelem befogadását követen; • - gépek, berendezések beszerzése a 2008. évben benyújtott kérelmek esetében 2008.január 1-től; • - létesítési célterületen megvalósuló építés a támogatási kérelem benyújtását követen; • - egyéb elszámolható kiadások közé tartozó szolgáltatások a támogatási kérelem benyújtását megelőző hat hónapot követően • Beruházás megkezdésének minősül a vételi szándék!

6. 2/2 Kiadások elszámolása, bizonylatok 1. • Támogatás kizárólag az ügyfélnél, a beruházás megvalósításának érdekében felmerült, pénzügyileg rendezett kiadások alapján számolható el! • Fontos, hogy legkésőbb a kifizetési kérelem • benyújtásának napján az eredeti 1. példányú számlára felvezetésre kerüljenek a Vhr. 19.§ • (6) bekezdésében foglaltak szerint meghatározottak: • - a kiadási tételre vonatkozó SzJ szám (építés, egyéb elszámolható kiadás), vagy KN kód, vagy VTSZ szám (gép, berendezés); • - az ügyfél regisztrációs szám; • - támogatási határozat azonosító száma; • - „Támogatás elszámolására benyújtásra került” rájegyzés.

7. 2/2 Kiadások elszámolása, bizonylatok 2. • A kifizetési kérelem feldolgozás, valamint az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a számlán,vagy az ahhoz kiállított számlarészletezőn célszerű felvezetni továbbá a kiadási tételazonosítót (Gxx, Exx, Kxx), valamint a következő adatokat: • - gép beszerzése esetén a gép, berendezés nyolcjegyű gépkatalógus kódja; • - építés, szerelés esetén a kétjegyű munkanem kód, illetve ÉNGY kód, mértékegység és mennyiségi tétel. • Elszámolás mértéke max. a tám. Határozat összege! • Deviza számlánál a Vhr. 20§. (5) bekezdés szerinti árfolyamon!

8. 2/3. Elszámolási tételek speciális szabályai • Gépbeszerzés esetén kizárólag olyan első üzembe helyezésű, gép, berendezés számolható el támogatás alapjául, amely gyártásától számítva maximum két év telt el. A gépbeszerzéshez kapcsolódóan rendelkezni kell a teljesítés (számla kibocsátás) időpontjától fennálló termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogok érvényesítéséhez szükséges okiratokkal (Vhr. 29.§ (1) bek. c)-d)). • Építés esetén műszaki ellenőr alkalmazása, építési napló vezetése akkor is kötelező, ha a beruházás nem építési engedélyköteles (Vhr. 30.§ (7)). Az MVH a megvalósítás, valamint az üzemeltetési kötelezettség bármely időpontjában ellenőrizheti/bekérheti az építési, felmérési napló, vagy naplórészlet másolatát. A másolaton fel kell vezetni az egyes építési tételek ÉNGY kódját. Olyan építési tétel elszámolásához, amely nem szerepel az ÉNGY-ben csatolni kell kettő, műszaki tartalmában megegyező árajánlatot. • Egyéb elszámolható kiadásként kizárólag a művelet (beruházás) megvalósítása érdekében felmerült (aktivált) szolgáltatások számolhatóak el (Vhr.31.§), úgymint: - engedélyezési eljárások díja; - szabadalmi jogok és licencek; - közmű rácsatlakozási díjak (gáz, villany, csatorna, vízrácsatlakozás); - a Vhr. 3. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások (pl. tervezés, építési felmérés, stb.) • Az egyéb elszámolható kiadások összege nem haladhatja meg a támogatási határozatban szereplő összeget, a Vhr. 3. számú mellékletében meghatározott mértéket, illetve a ténylegesen elszámolt kiadásoknak az egyéb elszámolható kiadások nélkül számított összegének 12%-át!

9. 2/4. A beruházás megvalósítására, módosítására vonatkozó speciális szabályok Megvalósítás alaptétele: Mindig a támogatási határozatban foglaltak, illetve a benyújtott technológiai tervben rögzítettek szerint kell a beruházást megvalósítani, azonban a támogatási kérelem, a technológiai terv tartalma speciális esetekben módosíthatók!

10. 2/4. A beruházás megvalósítására, módosítására vonatkozó speciális szabályok 2. Gépek, Berendezések • A támogatási határozatban szereplő gép berendezés helyett másik gép berendezés is megvásárolható (gépcsere), az alábbi feltételekkel: • - a módosított gép, berendezés szerepel a kifizetési kérelem benyújtása előtti napon lezárt gépkatalógusban és; • - a módosított gép, berendezés a határozatban szereplővel azonos gépváltozatba tartozik • (gépkatalógus szerinti első négy számjegye megegyezik) és; • - korszerűségi mutatója azonos, vagy magasabb, mint a határozatban szereplő gépé, berendezésé és; • - a jogcímrendelet alapján beszerzése a támogató, azaz a 21/2008. (IV.2.) IH közlemény • illetve annak kiegészítései tartalmazzák (39/2008. (V.29.) IH közlemény, 7/2009. • (II.20.) IH közlemény, 28/2009. (V.6.) IH közlemény, továbbá minden kifizetési • Kérelem benyújtási időszakhoz tartozóan az IH további kiegészítő közleményt jelentet meg a vonatkozó időszakokban felvett, a jogcímrendelet alapján támogatható gépekről). Az IH közleményekkel kapcsolatos információ, hogy egyes gépváltozatok (pl. 5151 hídmérlegek, vagy legalább 2-es korszerűségi mutatójú terményszárítók) külön „géplista” nélkül is támogathatóak (ezekről a 21/2008. (IV.2.) IH közlemény összefoglalóan nyújt tájékoztatást). • AKTUÁLIS IH közlemény: Az ÚMVP Irányító Hatóságának 5/2010. (II. 1.) közleménye • A gép, berendezés módosítására a kifizetési kérelemben lehetséges!

11. 2/4. A beruházás megvalósítására, módosítására vonatkozó speciális szabályok 3. • A beruházás megvalósításának a helye a következő feltételek együttes fennállása • esetén módosítható (Vhr. 25.§/A): • - bírósági, vagy közigazgatási határozattal igazoltan, az ügyfélnek fel nem róható okból a beruházás a kérelemben megjelölt helyen nem megvalósítható, vagy folytatható; • - az új megvalósítási helyszín vonatkozásában az ügyfél rendelkezik az ingatlan • kizárólagos használati jogával, az ingatlan per- és igénymentes (de önkormányzati • elvásárlási jog, hitelhez kapcsolódó jelzálog, vételi jog terhelheti); • - a támogatás meghozatalának alapjául szolgáló pontszámok változatlanok (ha az • eredeti helyszín Vhr. 3.§ 14) pontja szerinti hátrányos helyzet terület, akkor az új • megvalósítási helyszínnek is annak kell lennie); • - a támogatási intenzitás nem változik (az eredeti helyszín KAT, Natura2000 • érintettsége esetén). • Nem minősül a beruházás helye megváltoztatásának: • ha az ügyfél a létesítményt a támogatási kérelemben feltüntetett ingatlanon belül, de a technológiai tervben szereplő pontos helytől eltérő helyen valósítja meg (ilyen esetben a technológiai terv módosítására irányuló módosító kérelmet kell benyújtani a Tv. 42.§ (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban). • ha az ingatlan megosztásra kerül,vagy helyrajzi száma megváltozik, • ha az ingatlan használatára vonatkozó kizárólagos jog továbbra is fennáll (ilyen esetben is célszerű az MVH értesítése/módosítási kérelem benyújtása) és KAT, Natura2000 érintettsége nem változik.

12. 2/4. A beruházás megvalósítására, módosítására vonatkozó speciális szabályok 4. Építési beruházás módosítása: • műszaki tartalma hatóság kötelező előírásának teljesítése, vagy egyéb jogszabályokban meghatározott esetekben módosítható. A módosításhoz: • a kifizetési kérelem benyújtási időszakot megelőző 30 nappal külön módosítási kérelmet kell benyújtani az regionális illetékességű MVH-hoz., megfelelő indoklással ellátva miért szükséges a módosítás, vagy csatolni kell a hatósági kötelező előírást igazoló dokumentum hiteles másolatát. • A fentieken túlmenően a beruházás megvalósításának a támogatási határozattól, technológiai tervtől történő módosítására akkor van lehetőség, ha: • - a támogatási alapja, összege nem változik (Tv. 42.§ (1)); • - a jogcímrendelet 4. számú melléklete alapján számított pontszám nem változik. • A módosítás írásban kell kérelmezni, a kérelem a vonatkozó kifizetési kérelembenyújtási időszak megnyílását megelőző 30 nappal nyújtható be. A kérelemben a módosítás pontos • meghatározása mellett célszerű az ügyre vonatkozó legfontosabb információk feltüntetése, • valamint a részletes indoklás kifejtése is. • Nem minősül a támogatási kérelem módosításának, ha az ügyfél nem valósítja meg a támogatási határozatban szereplő összes tételt, ha a következő feltételek fennállnak: • - a részben megvalósított létesítmény a hatályos jogszabályi elírások betartásával üzembe helyezhet, funkciója ellátására képes; • - felújítási célterületen hídmérleg, fogadógarat, előtéttároló, terménytároló felújítása esetén a beruházás részeként ugyanazon telephelyen legalább egy terményszárító, tisztító felújítása, vagy létesítése is megtörténik.

13. 2/4. A beruházás megvalósítására, módosítására vonatkozó speciális szabályok 4. • A beruházás megvalósítása során is meg kell tartani a jogcímrendelet egyes speciális műszaki kritériumait, különösen a következőket: • - az előtéttároló hasznos befogadóképessége nem haladhatja meg az 500 m3-ert, a terményfogadó garathoz közvetlenül illeszkednie kell; • - tranzittároló hasznos befogadóképessége nem haladhatja meg a 100 m3-ert; • - terménytároló felújítása esetén a terménytároló hasznos befogadóképessége nem bővülhet; • - minőségellenrző-vezérlőépület hasznos alapterülete nem haladhatja meg az 50 m2-ert.

14. 3. Kötelezettségek • Az ügyfélnek az üzemben tartási időszak alatt (a művelet befejezését követően a támogatási határozat kézhezvételét követő 6 év) a következő legfontosabb kötelezettségeket kell • teljesítenie: • 1. Ellenőrzés tűrésének kötelezettsége (Tv. 46-54.§). • 2. Üzemben- karbantartási kötelezettség (Vhr. 23.§ (1) b)). • 3. Elidegenítési tilalom (Vhr. 23.§ (1) c)). • 4. Iratmegőrzési és nyilvántartási kötelezettség (Tv. 36.§). • 5. Monitoring adatszolgáltatás. • 6. Tájékoztatási kötelezettség. • 7. Jogcímspecifikus kötelezettségek (állategység, megújuló energiaforrás alkalmazása, művelt terület bővítése, TCs esetén pénzügyi mutatók teljesítése)

15. 3. Kötelezettségek 2. Az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatti jogcím specifikus kötelezettségek • - Ha az ügyfél a támogatást induló vállalkozásként igényelte, akkor a teljes naptári évre el kell érni a 4 EUME üzemméretet.(szankció nem teljesítésre teljes támogatás megvonás!) • - Ha az ügyfél 200 ÁE állatlétszám megtartását vállalta, akkor köteles ezt teljesíteni vonatkozó szankcióként az igénybevett támogatás 20%-át kell visszafizetni. • - Ha az ügyfél a pontozás során (a főlapon) a terményszárítóhoz kapcsolódóan megújuló energiaforrások alkalmazását vállalta, akkor a művelet befejezésének időpontjáig köteles a terményszárító kapacitásához illeszkedően legalább 200 kW/ t/h megújuló energiaforrást elállító berendezést kapcsolni. (szankció nem teljesítésre teljes támogatás megvonás!) • - Mezőgazdasági termelő ügyfél, ha a művelt területének bővítését vállalta, akkor köteles a támogatási kérelem benyújtási évétől számított 4. évre (2008. évben benyújtott kérelmek esetében 2012-re) a vállalt művelt területnagyság legalább 70%-át elérni. Vonatkozó szankcióként a 30%-ot meghaladó csökkenésen túl % -pontonként az igénybevett támogatás 5%-a kerül visszavonásra • - Termelői csoport ügyfél, köteles a támogatási kérelem benyújtását követő 4. évre a vállalt árbevétel 70%-át teljesíteni. Vonatkozó szankcióként a 30%-ot meghaladó csökkenésen túl % -pontonként az igénybevett támogatás 5%-a kerül visszavonásra.

16. 7. téma: terményszárítók üzemeltetése, energiagazdálkodási ismeretek, • magtisztítás

17. 1. A SZEMESTERMÉNY-SZÁRÍTÓ TELEPEK FUNKCIÓI, KÖVETELMÉNYEI • A szemestermény-szárító telepek funkciói: • A mennyiségi terményátvétel. A mennyiségi átvételnél meghatározásra kerül a • termény tömege, a termény tisztasága. • A minőségi terményátvétel, amelynek során meg kell határozni a termény • nedvességtartalmát, amely a szárító üzemének beállításához szükséges. • A terményfogadás és a készletezés funkciói: • A terményfogadó létesítmény az, amelynél különböző előtároló rendszerek kerülnek • alkalmazásra. Itt lehetséges megnevezések az előtároló, ill. előtároló tér. Az előtároló • egy tároló torony, a tárolótér pedig nyitott, fedett, vagy zárt rendszer tároló rendszer, • amely építmény jelleg. • A termény tisztítása, amely lehet elő- és/vagy utótisztítás, a technológia • követelményei szerint. • A termény szükséges mozgatása. Ennek eszközei lehetnek vízszintes anyagmozgató • eszközök, pl. a láncos szállító és a csiga, illetve függőleges anyagmozgató eszközök, • pl. a serleges felvonók. • A szárítás, mint a telep legfontosabb funkciója. • A szárított (esetleg utótisztított) termény tranzit-tárolása. • A termény minőségi, mennyiségi átadása, mint befejező művelet. Ennek része a • szárított, tisztított termény tömegének, nedvességtartalmának és tisztaságának • meghatározása, valamint a leválasztott hulladékok tömegének mérése.

18. 2. A SZÁRÍTÓK ÜZEMELTETÉSE • 2.1 A szárítóberendezések üzemviteli ellenőrzése, nyilvántartások. • Az új korszerű szárítóberendezéseknek rendelkezniük kell olyan mérő, üzemi adatgyűjtő, regisztráló rendszerrel, mellyel a berendezés főbb műszaki jellemzői meghatározhatók (pl.szárítóközeg hőmérsékletmérők, energiafelhasználást mérők). • A szárítóberendezések üzemeltetésének alapfeltétele, hogy a korszerű kedvező energiafelhasználás és munkaminőségi paraméterekkel rendelkező gép – megfelelően szakképzett szárítógép-kezelő hatékony munkája mellett – ellenőrzött, dokumentált üzemvitel mellett működjön. Ennek elengedhetetlen nyilvántartó, ellenőrzőrendszere a szárítási napló. • A szárítási napló jellegét alapvetően az üzemek mérete és működése határozza meg (pl. saját üzemi működtetése, bérszárítás stb.) • A szárítóberendezést üzemeltető szakembernek a gép beállításához elengedhetetlenül szükséges ismerni a szárításra kerül termény mennyiségi és minőségi paramétereit.

19. 2.1 A szárítóberendezések üzemviteli ellenőrzése, nyilvántartások 2. • A telepre kerül termény átvételekor a névlegesen a beszállított termény tömege mellett célszerű feltüntetni a saját nyilvántartás mellett, a szárító üzemeltetéséhez a termény tisztaságát, annak nedvességtartalmát. • A mérlegjegyek összesítésével a telepi terményfogalom nyomon követhető. Hasonlóan kell eljárni a telepről kikerülő szárított terményfogalomnál is. • Az üzemnaplóban műszakonként célszerű feltüntetni az üzemóra állást (indulást, leállást,energetikai jellemzőket) gáztüzelésnél a leolvasott gázóraállást, vagy tartályos gáznál a %-os fogyasztás arányát, a gáztartálytöltési szintnél. • A műszaki üzemi adatok összevetésével a szárító helyes üzemeltetése (vízelpárologtatás, napi műszakóra teljesítmény, energiafelhasználást, stb.) nyomon követhető . Az esetleges • üzemeltetési problémák kiküszöbölhetők és korrekt adatok nyerhetők az üzemi önköltségszámításokhoz. Ahol nincs üzemóra mérő beépítve, ezt utólagosan célszerű pótolni.

20. A magtisztítás és gépei • A szárító-tároló telepeken használt tisztítóberendezések – funkció szempontjából – két • csoportba oszthatók. • - előtisztító berendezések • - utótisztító berendezések. • A magtisztítás osztályozás a méret és az aerodinamikai tulajdonságok különbözőségén alapul. • Előtisztítók • Többnyire hengerrosták, ill. egyszerűbb szerkezet síkrosták mert a nedves, nehezen kezelhető növényi maradványok a működésüket kevésbé gátolják. Nagyobb nedvességtartalmú termény szárítása folyamán gyakori ellenőrzésük és tisztításuk elengedhetetlen követelmény. Tervezésükkor kapacitásukat ajánlatos túlméretezni, hogy ne kényszerüljünk túlterhelés melletti üzemeltetésükre. • Utótisztítók • Erre acélra a jobb munkaminőség miatt a síkrosták használata előnyösebb. Feladatuk a száraz, illetve szárított terményből betárolás előtt a különféle idegen anyagok eltávolítása, amelyek az áru tárolhatóságát veszélyeztetik, minőségét rontják (léha szennyeződés, törtszem, por, stb.) • A gyártóművek a tisztítóberendezések teljesítményét a nedvességtartalom függvényében és termény fajtánként adják meg. A leggyakrabban megadott teljesítmény 14-18 % nedvességtartalmú gabona tisztítására vonatkozik. A tisztítóberendezésekkel szemben támasztott követelmény, hogy a gépeknek alkalmasnak kell lenniük a nagy nedvességtartalmú • (25-30 %) kukorica tisztítására is. • Amennyiben a telepen csak egy berendezés kerül alkalmazásra célszerű univerzális mindkét funkcióra alkalmas berendezést alkalmazni. Így a szárítótelepen a gép kukoricaszárításnál előtisztító funkciót tölt be, kalászosoknál pedig a minőségi tisztítás, osztályozás feladatát végzi el

21. 8. téma: terményszárítók üzemeltetése, energiagazdálkodási ismeretek, magtisztítás 1. A SZEMES TERMÉNYEK TÁROLÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TELEP -HELYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT FőBB MŰSZAKI, RAKTÁROZÁSI KÖVETELMÉNYEK

22. 1.1 A telephellyel szemben támasztott főbb követelmények: A telepnek rendelkeznie kell a tárolási tevékenység követelményeihez igazodó: • műszaki, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírások meglétét igazoló • hatósági engedélyekkel. • - A termény biztonságos megóvása érdekében alapvető feltétel a napi 24 órás porta-, • vagy őrszolgálat megléte, vagy elektronikus védelmi rendszer, amely összeköttetésben van az intézkedésre jogosult őrző-védő szolgálattal, esetleg a helyi rendőrkapitánysággal. • - Az áruszállításhoz, illetve a telepen belüli forgalomhoz úthálózat, térburkolat kiépítése • szükséges. • - Alapvető követelmény a csatornahálózat, vagy legalább a szakszerű szennyvíztároló • megléte. • - Biztosítani kell a szemét, a hulladék, az értékes melléktermékek és vegyszerek • elkülönített tárolását. • - rendelkeznie kell a szemes termény forgalmának nagyságához igazodó, megfelelő kapacitású hitelesített hídmérleggel. • - Munkahelyi biztonsági és higiéniai követelmények megléte elengedhetetlen feltétel. • - A telephelyet az őt határoló más tulajdonú ingatlanoktól el kell különíteni.

23. 1.2.1. A tartós tárolás alapfeltételei • A szemes termény raktározásához alkalmas tárolótér; • Szellőztetető hűtőrendszerek megléte (szellőztető padozatok, csatorna-rendszerek,ventillátorok, stb.); • - Hőmérséklet mérés műszeres vizsgálatainak biztosítása (mechanikus, automatikus hőmérők); • Az árukezelésekhez szükséges berendezések, eszközök biztosítása; (forgatás,tisztítás, rostálás,szárítás,fertőtlenítés stb.) • A szemes termények ki- és betárolásához szükséges anyagmozgató gépek megléte; • Mezőgazdasági termények tárolásához, árukezeléséhez, minőségellenőrzéséhez értő szakemberek foglalkoztatása. • A termények vizsgálatához laboratóriumi eszközök és vizsgálati körülmények biztosítása.

24. 1.3. A tároló típusai • A szemes termény tárolók építési módjuk szerint lehetnek: • - vertikális tárolók (silók) • - horizontális tárolók (csarnoktárolók) • - egyéb építmények (pl.: egyesével vagy csoportosan épített, kör- vagy négyszög • keresztmetszet tárházak).

25. 1.3. A tároló típusai 2. • 1.3.1. Vertikális tárolók • 1.3.1.1. Fémsilók • 1.3.1.2 Vasbeton silók • 1.3.2. Horizontális tárolók (csarnoktárolók)

26. 2. SZEMES TERMÉNYEK KÁROKOZÓI, RAKTÁRI KÁRTEVŐI, VÉDEKEZÉSI • LEHETŐSÉGEK

27. 2.1 A raktári kártevők megjelenését befolyásoló tényezők • a) A terménytároló külső környezete, • b) az üres terménytároló tisztasága, • c) a betárolásra kerülő termény tisztasága és • d) az évszakokhoz kötődő életfunkciók.

28. 2.2 Raktári kártevők fajtái, védekezési lehetőségek • A szemes termények szempontjából a raktári kártevőknek 3 csoportját különböztetjük meg: • a) Élelmiszer kártevők • Zsizsikek (babzsizsik, gabonazsizsik, rizszsizsik): • Gyászbogarak (kis lisztbogár, kukorica lisztbogár):. • Molyfélék (lisztmoly, készletmoly, aszalványmoly): • Atkák (lisztatka, raktári ragadozó atka) • b) Rágcsálók (háziegér, vándorpatkány) • c) Madarak 2.3 Penészgombák

29. 2.3 Penészgombák- toxinok • A Bizottság 466/2001/EK rendelete (2001. március 8.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb határértékének meghatározásáról. • A Bizottság 856/2005/EK rendelete (2005. junius 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról.

30. 3.VESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSE, TERMÉNYVÉDELEM • 3.1. Tároló telephely tisztán tartása, rendezettsége • 3.2.Üres tárolók takarítása, karbantartása • 3.3. Szemes termények minőségvédelme a betárolás alatt • 3.3.1. A termény fertőtlenítése, gázosítása • 3.3.2. A termény hőmérsékletének és nedvességtartalmának ellenőrzése • 3.3.3. A betárolt szemes termény folyamatos és időszakos ellenőrzése • 3.4. Növényegészségügyi előírások

31. 3.4. Növényegészségügyi előírások • A raktári kártevők elleni védelemre a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Törvény és a • növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001 (I.16.) FVM rendelet kötelező elírásokat,feladatokat fogalmaz meg. Az FVM rendelet előírja, hogy a termelő, tároló tulajdonos az üres raktárteret köteles fertőtleníteni, valamint a teljes tárolási időszakban a terményt köteles fertőzésmentesen tartani. • A növényegészségügyi hatóság bármikor ellenőrizheti a tárolás alatt lévő készletet.

32. 4. TÁROLÁS ALATTI KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSE KÖZRAKTÁROZÁSSAL • A mezőgazdasági vállalkozó (a közraktározásról szóló, 1996. évi XLVIII. Törvényben foglaltak szerint) kétféle módon közraktározhat: • 1. Szemes terményét beszállítja a közraktár saját tulajdonú tárolóiba (silóba vagy csarnoktárolóba),, ahol a szükséges árukezeléseket a közraktár saját eszközeivel,embereivel végzi. • 2. Szemes terményét a saját telepén lévő tárolóban tárolja (ezt nevezi a törvény művi közraktározásnak). A közraktár ebben az esetben a tárolót birtokba veszi, az árukezeléseket a raktártulajdonos eszközeivel és embereivel végezteti felügyelete mellett, ellenőrzése folyamatos a közraktározás teljes időtartama alatt.

33. 5. SZEMES TERMÉNYEK TÁROLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABVÁNYOK • A teljesség igénye nélkül az alábbiakban felsorolunk szabványokat, melyek a termények • tárolásával, árukezelésével kapcsolatosak: • - MSZ 6177/1978 Termények tárolása vasbeton silóban • - MSZ 6178/1978 Termények tárolása vasbeton silóban • - MSZ 6184/1979 Termények tárolása csarnoktárolóban • - MSZ 6185/1980 Gabonaraktárak tisztítása és fertőtlenítése • - MSZ 6367 (1-9)/1983 Élelmezési, takarmányozási ipai magvak és hántolt • termények vizsgálata (elkészítés, mintavétel, nedvességtartalomra • - MSZ ISO 711/2007 Gabona és gabonatermékek. A nedvességtartalom meghatározása • - MSZ ISO 6322/2007 Gabonafélék és hüvelyesek tárolása • - MSZ ISO 13690/2007 Gabonák, hüvelyesek, őrölt termékek. Nyugvó termékek mintavétele • - MSZ ISO 542/1992 Olajos magvak mintavétele