Felszíni és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás

1. Felszíni és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás

2. FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG Természetes vizek minősége: A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. Rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről) MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés (EU VKI szerinti minősítési rendszer még kidolgozás alatt van)

3. WFD

4. FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG • Használat szerinti vízminőségi követelmények: • 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (korábban: MSZ 450:1 (1989), MSZ 450:3 (1992) • 6/2002 (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni víz szennyezettségi határértékei • 78/2008. (IV. 3.) Korm. Rendelet: Fürdővíz minőség (régi: MSZ-13690/3 (1989): Fürdővíz minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján • MI-10 172/9 (1990) Az öntözővíz vizsgálata, minősítési rendje • MSZ-15200 (1979): Kazántápvíz, kazánvíz minőségi követelményei

5. FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG Szennyvízkibocsátás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (a 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet helyett) 204/2001 (X. 26.) Kormányrendelet a csatornabírságról 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén)

6. Hazai szabályozás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet „A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” A rendelet kétféle típusú határértéket tartalmaz: Technológiai határérték: egyes gazdasági, háztartási, település-üzemeltetési tevékenységek általi szennyvíz kibocsátásra a rendelet 1. számú melléklet szerint megállapított vízszennyező anyag kibocsátási koncentráció, vagy fajlagos kibocsátási érték. Területi határérték: a vízszennyező anyag közvetlen bevezetésére, a vízminőség-védelmi területi kategóriák figyelembevételével a rendelet 2. számú melléklete szerint megállapított kibocsátási koncentráció érték. Ezen felül, a hatóságoknak lehetőségük van egyedi elbírálás alapján a határértékek szigorítására vagy enyhítésére. Az egyedileg megszabott határértékek minimális és maximális értékeinek tartományát az 5. számú melléklet adja meg.

7. A határértékek alkalmazását a 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet szabályozza: • „A felügyelőség a kibocsátási határértéket a technológiai határérték és a területi határérték alapján határozza meg a következők szerint: • ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt kell előírni; • ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemző szennyező anyagok közül egy adott szennyező anyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi határértéket kell előírni kibocsátási határértéknek.”

9. Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

10. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet fontosabb határértékei a három+1 kategóriában

11. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti I. listába tartozó anyagok és az azbeszt kibocsátási határértékei 1. Higany 2. Kadmium 3. 1,2-diklóretán (EDC) 4. Triklóretilén (TRI) 5. Perklóretilén (PER) 6. Azbeszt Szennyvízre vonatkozó követelmények más szennyvizekkel való elkeveredés előtt

12. Az egyes tevékenységek folytatása során keletkező használt- és szennyvizek kibocsátására megállapított technológiai határértékeket ad meg: • Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények a felszíni vízbe történő bevezetés előtti helyen • Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények más szennyvizekkel való elkeveredés előtt • Kőszén-előkészítés • Egyéb bányászat, beton- és cementtermékek gyártása • Húsfeldolgozás és húsipari termékek gyártása • Halfeldolgozás • Burgonyafeldolgozás • Gyümölcs- és zöldségtermékek előállítása • Olajos magvakból készült termékek gyártása, illetve étkezési zsír és étkezési olaj finomítása • Tejfeldolgozás és tejtermékek gyártása • Cukor-, keményítő- és izocukorgyártás • Alkohol és alkoholtartalmú italok gyártása • Sörgyártás • Malátagyártás • Üdítőitalok előállítása és palackozása

13. Gyapjúfonás • Textíliagyártás • Bőr-, szőrme- és rostműbőr gyártás • Papíripari rostanyag gyártása • Papírgyártás • Kőszénkokszolás • Kőolaj-feldolgozás • Szervetlen pigmentek gyártása • Alkáli-klorid elektrolízis • Szénhidrogének előállítása • Műtrágyák gyártása, kivéve a kálium műtrágyát • Szerves vegyipari termékek gyártása • Bőrenyv-, zselatin- és csontenyvgyártás • Viszkóz alapú műszálak, szalagok és textilek, továbbá cellulózacetát rostok előállítása • Üveg és mesterséges ásványi rostok gyártása és feldolgozása • Kerámiatermékek gyártása • Vas- és acélgyártás • Vas-, acél- és temperöntés • Fémgyártás a vas kivételével • Fémmegmunkálás és fém felületkezelés • Termálvíz hasznosítás • Hulladéklerakás • Állati hulladék ártalmatlanítás és hasznosítás • Kármentesítés során keletkező ásványolajat, illetve származékait tartalmazó szennyvíz

14. Információk a szennyezőanyag kibocsátásokról KVvM adatbázisa („VALVEL” lapok) (KöTeViFe-k hatósági ellenőrző tevékenysége (jelenleg ellenőrzött önbevallási adatok) TESZIR adatbázis (szennyvíz agglomerációk adatai, kibocsátásra is tartalmaz információt – Települési szennyvíz irányelvhez) Felszíni vizek állapota: 2006-ig: VM adatbázis OKIR rendszer FEVI (2008-tól, visszamenőleg is tartalmaz adatot)

16. Új szempontok: az EU VKI figyelembe vétele • Minimum feltétel (technológiai határértékek a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően); • A kibocsátott tisztított szennyvíz előírásokat terhelhetőségi számítások alapján kell megállapítani, valamint több komponensre is kiterjeszteni, és amennyiben a VKI által előírt, a befogadóra vonatkozó, víztípustól függő vízminőségi célállapot (jó ökológiai és kémiai állapot) nem teljesül, szigorítani kell; • A terhelhetőség vizsgálatát a vízjogi engedélyezés során el kell végezni, a VKI szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervek (VGT) készítésével összhangban (379/2007 (XII.23) Korm.rend.).

17. TERHELHETŐSÉG • Ökológiai értelmezés • Emisszió → Transzmisszió → Immisszió (VKI!) • Mi a mértékadó (jellemző állapot) a befogadóban? • Átlag, medián, 90%-os tartósság, MAC • Vízhozam • Monitoring • Pontosság, megbízhatóság

18. Definíció a tervezéshez: A terhelhetőség, vagyis az a „tartalék”, ami a befogadó öntisztulását figyelembe véve, a meglévő (kiinduló) állapot és a célállapot között egy adott vízfolyás esetében – kémiai értelemben – rendelkezésre áll, a mértékadó vízhozam és a befogadó vízminőségi (immissziós) határérték szorzatából áll elő. Mind a kiindulási, mind pedig a tervezett, jövőbeli állapotot befolyásolja a vizsgált, szabályozandó szennyvízkibocsátás mellett meglévő egyéb (pontszerű, diffúz és felvízről érkező) szennyező források megléte.

19. Víztest jelenlegi állapota Célállapot Eléri a célállapotot? igen nem Megengedhető terhelés meghatározása Szükséges terhelés csökkenés meghatározása A meglévő pontforrások szabályozásával elérhető a célállapot? A szennyvíztisztító működésbe lépése után is elérhető a célállapot? igen Emissziós határérték szigorítása nem nem igen A diffúz terhelések csökkentésével elérhető a célállapot? igen Van-e egyéb, tervezett (új) szennyvíztisztító telep a víztesten? nem van igen A felvízi vízminőség javításával elérhető a célállapot? nincs nem A szennyvízbevezetés engedélyezése csak derogáció esetén A tisztítási követelmény megfelelő, kibocsátási engedély kiadható Szennyvízkibocsátás engedélyezése a VKI (befogadó célállapot) szerint

20. Amire nincs szabályozás: Nem pontszerű (diffúz), időben változó szennyezések (belterületi lefolyás, autópályákról, közutakról lefolyó vizek, területi diffúz bemosódás) Hatósági gyakorlat: Felszíni vízbe vezetés esetén a felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerinti határértékeket alkalmazzák, Talajba vezetésnél a A felszín alatti vizek védelméről rendelkező 10/2000. KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet szerinti határértékeket.

21. Autópályáról lefolyó csapadékvizek monitorozása Budai Péter, Buzás Kálmán BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 2006

22. Lebegőanyag, KOI: „first flush”

23. TPH és PAH-ok • Nem minden esetben látható kifejezett „first flush” jelenség

24. EÁK populációk - 1 • 7 db, 16 részre bontott mintasorozatból • A felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerint maximum egyedi max felső kvartilis általános védettségi kategória befogadói medián alsó kvartilis egyedi min minimum

25. EÁK populációk - 2 • A felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerint egyedi max általános védettségi kategória befogadói egyedi min

26. EÁK populációk - 3 • A felszín alatti vizek védelméről rendelkező 10/2000. KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet szerint • A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 45. §-ának (1) bekezdése a C értékeket átmenetileg hatályon kívül helyezte (EU jogharmonizáció) C1 intézkedési érzékeny területre B háttér

27. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás SimonffyZoltán BME

28. MENNYISÉGI ÁLLAPOT

29. Víz Keretirányelv Jó mennyiségi állapot: sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletet Hasznosítható készlet: Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigényével Utánpótlódás: A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség • Más megközelítés, szintén a VKI szerint: • A felszín alatti vizek szintjében emberi hatásra bekövetkező változások • nem veszélyeztethetik a kapcsolódófelszíni víztest jó ökológiai • és kémiai állapotát, • nem okozhatnak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma • állapotában

30. Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

31. Víz Keretirányelv • Ezenkívül: • Az emberi tevékenység nem indíthat el káros fizikai, illetve kémiai változásokat: • nagy sótartalmú rétegvizek vagy szennyezett talajvíz átszívása, • számottevő hőmérsékletcsökkenés.

32. Hazai szabályozás 219/2004-es Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm • Vízkivételek nem haladhatják meg az un. igénybevételi határértéket. • igénybevételi határérték: a víztestek lehatárolt zónáiban elvonható felszín alatti víz mennyisége, • a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel Utánpótlódási területeken FAV nem használható felszíni víz pótlására Jó minőségű felszín alatti víz csak kivételesen használható nem ivóvíz célra

33. Hazai szabályozás Kiegészítő rendeletek: 72/1996 Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról http://www.vkj.hu/jogszab/75.html 18/1996 Miniszteri rendelet avízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről Előkészületben: Miniszteri rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozással és a vízkútfúrással kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról

34. IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME

35. Víz Keretirányelv • Prioritás: ivóvízbázisok védelme • 10 m3/napnál nagyobb, vagy több mint 50 fő ellátását szolgáló • vízkivételek regisztrációja • az ivóvízminőség biztosítása szükség esetén kezeléssel • emberi hatások miatt a kezelés nem módosulhat • védőzónákat lehet kijelölni.

36. Hazai szabályozás Felszín alatti víz kiemelten fontos, mert Magyarországon az ivóvíz 95 %-a felszín alatti vízből származik Ivóvízszabvány: 201/2001 Kormányrendelet http://www.kvvm.hu/cimg/documents/201_2001_Korm.rendelet..... Ivóvízminőség-javító program: természetes eredetű problémák kezelése (As, NH4, Fe, Mn …) • ivóvízbázisok védelme: 123/1997 kormányrendelet • http://www.drv.hu/drv/drv_files/File/jogszabalyok/123_1997%20korm.rend.pdf • Megelőzés: felszíni eredetű szennyezésekkel szemben • sérülékeny vízbázisok  védőidomok és védőterületek • Tevékenységek tiltása zónánként • A biztonságba helyezési program: 2266/1997 kormányhatározat

37. Sérülékeny felszín alatti vízbázisok védőterületei Hazai szabályozás

38. KÉMIAI ÁLLAPOT

39. EU Felszín alatti vizek védelméről (VKI, leányirányelv) • A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van, ha • a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort • (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma) • a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %) • nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia • A leányirányelv jelenlegi változata két környezetminőségi határértéket tartalmaz: nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l • A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata, • 2008 decemberig

40. Hazai szabályozás A leányirányelv még nincs átültetve a hazai jogszabályokba A VKI jó kémiai állapotra vonatkozó előírásai megjelennek a a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004-es Kormányrendeletben http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm

41. SZENNYEZŐFORRÁSOK

42. Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet • Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek • kiemelt természetvédelmi területek • állóvizek 250 m-es parti sávja • nyílt karsztos területek • vízbázisok védőterületei • Szennyeződés-érzékeny területek • egyéb természetvédelmi területek • állóvizek parti sávja 250-500 m között • porózus fő vízadó képződmény vagy karsztos • vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt • a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év Kevésbé érzékeny területek

43. Diffúz szennyezőforrások • Nitrát (országos és víztestenként): • Települések (szikkasztás, állattartás) • önkormányzati hatáskör • Mezőgazdasági területek (szerves és műtrágyázás) • 27/2006 Kormányrendelet http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=8319&ctag=articlelist&iid=1 3. víztest 2. víztest Peszticid A használat szabályozása

44. Nitrát-érzékeny területek

45. Pontszerű szennyezőforrások FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) kb. 30 000 objektum, mintegy 4000 veszélyes a felszín alatti vizekre Kárinfo adatbázis: szennyezett területek adatbázisa kb. 15 000 objektum • Gyakori szennyezőforrások: • az állattartótelepeken tárolt trágya, • hulladéklerakókban, depóniákban, raktárakban elhelyezett szennyezőanyagok • a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó visszasajtolás • (közvetlen bevezetések). A szabályozást ugyancsak a 219/2004-es Kormányrendelet tartalmazza

46. Egyéb Klórozott szénhidrogének 4% Nehézfémek 22% 4% Cianidok 1% Ásványi olaj 40% Fenolok 1% Policiklikus Aromás aromás szénhidrogének szénhidrogének (BTEX) (PAH) 23% 5% Szennyezők szerinti megoszlás, talaj László ÁDÁM VITUKI Kht.

47. Szennyezők szerinti megoszlás, felszín alatti víz László ÁDÁM VITUKI Kht.

48. Kármentesítés A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek A kármentesítés fő lépései (219/2004 Kormányrendelet szerint): • a szennyezett állapot feltárása (jelen) • (tényfeltárási terv alapján) • az ember vagy a környezet veszélyeztetettségének értékelése (jövő) • (a receptor lehet az ember vagy a környezet) • a beavatkozás tervezése • EU Víz Keretirányelv: a szennyezés ne terjedjen tovább (ne veszélyeztessen receptorokat) • egyedileg megállapított kármentesítési határértékek • monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés • utóellenőrzés (monitoring) 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről