1 / 67

KITERMELHETŐ FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK

KITERMELHETŐ FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK. Néhány térségben (pl. Debrecen) már fontos kérdés, ennek ellenére csak országos szinten foglalkoznak vele:. Vízgazdálkodási Keretterv 1965 - Parti szűrésű víz: 659 ezer m3/d - Talajvíz: 352 ezer m3/d - Rétegvíz: 682 ezer m3/d

derex
Download Presentation

KITERMELHETŐ FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. KITERMELHETŐFELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK

  2. Néhány térségben(pl. Debrecen)már fontos kérdés,ennek ellenérecsak országos szinten foglalkoznak vele:

  3. Vízgazdálkodási Keretterv 1965 - Parti szűrésű víz: 659 ezer m3/d - Talajvíz: 352 ezer m3/d - Rétegvíz: 682 ezer m3/d - Karsztvíz: 98 ezer m3/d Összesen: 17,9 mill m3/d

  4. Összesen: 15,0mill. m3/d (Vízgazdálkodási Keretterv, 1984)

  5. Parti sz: ~5 000 000 Talaj/rétegvíz: 3 836 000 Karszt: 822 000 Összesen: 9,7 mill. m3/d (Somlyódy L., 2000)

  6. Parti sz: 4973 000 Talaj/rétegvíz: 3849 000 Karszt: 685 000 Összesen: 9,5 mill. m3/d (Simonffy Z., 2000)

  7. 17,9 m3/d >>> 9,5 m3/d 1965……………………………2000 Lesz ez még kevesebb is!

  8. Ezek a becslések a vízháztartási mérlegegyenleten alapulnak.A termelés környezeti hatásait nem tudják felmérni, ezért nem alkalmazhatókkonkrét vízbázisokra

  9. Látszólagvan szakirodalom konkrét vízbázisokra is:

  10. De ezek nem a kitermelhető vízkészletek meghatározásáról szólnak, hanem a víztermelő létesítmények teljesítőképességéről

  11. Sőt, a kitermelhető szót kerüli a szakirodalom! Van helyette igénybe vehető, hasznosítható, rendelkezésre álló, megújuló

  12. Ha mégis kitermelhető készletről van szó, akkor módszer helyett gyakran csak közhelyeket találhatunk:

  13. „Annyit termelhetünk, amennyi tartósan utánpótlódik” (Kossuth Rádió, Budapest)

  14. És mennyi pótlódik (után) tartósan? Annyit egyébként biztosan nem termelhetünk, csak kevesebbet.

  15. Ha az utánpótlódó vízmennyiséget teljes egészében kitermelnénk, nem maradna semmi az evapotranszspiráció (ET) számára, és a terület növénytakarója kipusztulna UTÁNPÓTLÓDÁSOK

  16. Az utánpótlódó készlet (dinamikus készlet) számítása többnyire nem lehetséges. Ahol lehetséges volna (parti szűrés), ott is becsapjuk magunkat:

  17. A depressziós tölcsér felemelkedik a felszíni víz szintjéhez ? NEM, a rajz rossz !

  18. A depressziós tölcsér felemelkedik a felszíni víz szintjéhez ? NEM, a rajz rossz !

  19. A talajvízszint lesüllyed a felszíni víz szintjéhez? NEM, a rajz rossz !

  20. A talajvízszint lesüllyed a felszíni víz szintjéhez? NEM, a rajz rossz !

  21. A parton a talajvízszint a felszíni víz szintje alatt marad! Mert a folyó feneke felett kialakuló iszaplerakódás, vagy a fenékszint alatti kolmatáció megnehezíti a vízbelépést…

  22. A parton a talajvízszint a felszíni víz szintje alatt marad! …de azért is, mert a talaj pórusaiba történő belépésnél a sebességvektorok nagysága és iránya is megváltozik. Ehhez energia kell.

  23. A depressziós tölcsér néha még a folyó fenékszintjét se éri el!

  24. Lehet, hogy a kút két oldalán ugyanakkora leszívás alakul ki! x x

  25. Mindezt régóta tudni lehet(ne)!!!

  26. Néha előszeretettel számítgatják a térfogati készletet:

  27. A(35 oC alatti) térfogati készlet a vizsgált tér pórustérfogata alapján pl. az Alföldön 1220 km3 (Vízgazdálkodási Keretterv)

  28. Amagyar medence termálvízkészlete „kifogyhatatlan” (Mérnök Újság, 2004.október)

  29. De nem veszik figyelembe, hogy a térfogati készletnek csak egy részét, a gravitációs hézagtérfogat vizét lehet kitermelni!

  30. Kísérleti berendezés a gravitációs hézagtérfogat meghatározásához

  31. 10 l-nyi mintába 3,5 – 4,0 l vizet lehetett beadni…

  32. …de csak 0,5 – 0,8 l víz jött ki, a többi a gravitációnál erősebb molekuláris erők hatására a mintában maradt.

  33. Hogy volt a közelmúltban?

  34. * a környezet védelme vált elsődlegessé, * nem kellettek új vízbázisok

  35. Ebben a helyzetben kialakulhatott „A felszín alatti víztermelés környezeti korlátai” című módszer

  36. Egy „korlát” a sok közül… „Annyit termelhetünk, amennyi nem okoz tartós talajvízszint-süllyedést.”

  37. …ami így ment át egyes hatóságok tudatába: „Annyit termelhetünk, amennyi nem okoz ...…. talajvízszint-süllyedést.”

  38. 0 cm süllyedéshez 0 m3/d víztermelés tartozik! (Az ivóvíztermelésre igénybe vehető tárolók 90-95 -ára igaz!)

  39. Hogy lesz a jövőben ?

More Related