A székelyföldi természeti és kulturális örökség fenntartható turisztikai hasznosítása

1. Magyar Regionális Tudományi Társaság III.vándorgyűlése Regionális fejlődés a Kárpát-medencében. Tudományos konferenciaSopron, Hotel Szieszta, 2005. Nov. 24-26. A székelyföldi természeti és kulturális örökség fenntartható turisztikai hasznosítása (szempontok egy székelyföldi turizmus-stratégiához) Horváth Alpár tanársegéd - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Gyergyószentmiklósi Kirendeltség PhD hallgató - PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola horvath_alpar@yahoo.com

2. Székelyföld - történeti-kulturális régió Regionalizálási módozatok: Benedek J. (2000): • pozitív-tudományos • normatív-formális • szimbolikus-informális

3. Székelyföld – történeti-kulturális régió A régió Faragó L. (2005. 189.) • absztrakció - idea, tudáselem, reprezentáció, konceptus, nyelvi eszköz,metafora • klasszifikáció - térhasználati és megismerési egység, tudományos elemzés és rendszerezés terméke • konkrét realitás - ontológiai kategória, önálló entitás, abszolút tér-idő formáció, reprezentáció, valóságelem, tapasztalat, intézmény, bürokratikus eszköz

4. Székelyföld – történeti-kulturális régió • Székelyföld - régió-reprezentáció: 1. absztrakcióként: a nyelv segítségével diskurzus során alakuló értelmezés 2. konkrét realitásként: a lehetséges értelmezések közül az egyik lehetséges és elfogadott megoldás megjelenése az intézményi valóságban

5. Székelyföld – történeti-kulturális régió • Történeti régió: a magyarság kárpát-medencei jelenlétének körülményei között formálódott területi entitássá, székely székek sajátos jogállása • Kulturális régió: kultúra által közvetített értéktartalmak révén őrizte és erősítette meg identitását, a helyi közösségek székely-magyar identitástudata és a magyar nemzetrészekkel való kommunikáció révén erősítve • Székelyek földje - székely nemzet (rendi nemzetfogalom erős regionális identitás-elem) magyar kultúrnemzet része

6. Székelyföld – történeti-kulturális régió • A Székelyföld – legitimációs térként jelenik meg a romániai és a magyar-magyar közéleti és politikai diskurzusban • két kvázikonkurrens Székelyföld-fogalom: 1. történeti Székelyföld - autonómia mozgalom (SZNT-MPSz) 2. Székelyföldi Fejlesztési Régió - (RMDSz) - a jelenlegi területi-közigazgatási középszintre a 3 megye – Maros, Hargita és Kovászna megye – a NUTS 2-es Közép régión belül

7. Székelyföld – sajátos területi entitás Romániában

8. Székelyföldi Fejlesztési Régió - programrégió, területrendszer, melyre területi és ágazati stratégiák kidolgozása vetődik fel? Területrendszer (Rechnitzer J. 1998. 241.): - “különböző szempontok szerint körülhatárolható - sajátos adottságokkal rendelkező terület (…), amely valamilyen szinten rendelkezik jogosítványokkal - arra, hogy saját fejlődését, vagy annak bizonyos elemeit meghatározza, - s annak megvalósításához eszközöket és intézményeket képes mobilizálni”

9. Székelyföldi Fejlesztési Régió - magába foglal székelyföldi és nem-székelyföldi területeket, területi közösségeket és döntéshozókat - az etnikai jelleg a Székelyföld megnevezés mellett nem küszöbölhető ki eddigi fejlemények a régióépítés kapcsán: -a magyar döntéshozók együttműködési megnyilvánulásai, - a többségi nemzet részéről bizalmatlansági egnyilvánulások, szeparatizmus vádja, a nemzetállam szuverenitásának megsértésének gyanúja - a székelyföldi területek viszonylagos belső kohéziója, helyi és regionális identitások (sztereotípiák, mítoszok éltetése, autonómia-eszme társadalmi támogatottsága)

10. A (kvázi)történeti Székelyföld – az egykori székek egy része, vagy a szereplők együttműködése által formálódó SZFR - regionalizmus-program, tömbben élő kisebbség önvédelmi, érdekérvényesítési programja?

11. Turizmus a Székelyföldön - a domináns külföldi vendégkör Magyarországról érkezik - jellegzetes programkínálat: Erdély- és/vagy Székelyföld-körutak (szervezett és önszerveződő utazások) célpontjai természeti-táji látványosságok, történelmi, néprajzi, vallási, kulturális attrakciók, székely falu, a székely emberről, közösségről élő képzetek (mentalitás, attitűd) “kötelező látnivalók” - székelyföldi turisztikai szolgáltatók többsége magyar, piaci orientációja szinte egyoldalúan magyarországi vendégekre irányul - híd-szerep felismerése: - a Székelyföld a román vidékek meglátogatásának bázisa lehet, Románia magyarországi promóciójának a romániai magyarok lehetnek a pillérei - a belföldi turizmus éledezése - Székelyföld a romániai régiók versenyében (a nem-kultúrspecifikus kínálatban)

12. Székelyföld turizmus-stratégiája • Alapelvek és vízió • Cél • Eszközök, intézmények, szereplők • Programok

13. Székelyföld turizmus-stratégiája • Alapelvek: • fenntarthatóság (környezeti, társadalmi-kulturális és gazdasági) • marketingszemlélet • helyi vezéreltség • kettős integráció (Lengyel 1994, 2004): területi és ágazati integráció

14. Székelyföld turizmus-stratégiája Vízió: • A turizmus a Székelyföld településeinek, térségeinek gazdaságában erősödő szerepet, jelentősebb multiplikátor-hatást vált ki, foglalkozató, jövedelemtermelő és tőkevonzó képessége révén • a helyi természeti és kulturális erőforrásokra támaszkodik és hozzájárul azok védelméhez, kíméletes hasznosításához, kultúra-közvetítő szerepet tölt be • a turizmus területi tervezésébe, desztinációs menedzsmentjébe és ellenőrzésébe a helyi szereplők (önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek) kiemelt szerepet kapnak • A Székelyföld erős, kulturális tartalommal telített márkaként jelenik meg a nemzetközi és a belföldi piacon, mint a Kárpát-medence és Románia sajátos régiója, diverzifikált és minőségi kínálattal, erősítve a belső, regionális kohéziót

15. Székelyföld turizmus-stratégiája Kulturális környezet Társadalmi környezet Természeti környezet Turisztikai piac Kereslet Kínálat turistaforgalom M A I VE SZ MN marketing A turizmus belső rendszere Gazdasági környezet Technológiai környezet Politikai-jogi környezet A turizmus rendszerének összetevői, azok kapcsolatai és a környezeti hatások Forrás: Lengyel M. (1994) A turizmus általános elmélete. Budapest, KIT Képzőművészeti Kiadó. 47. o.; módosítva

16. Székelyföld turizmus-stratégiája • Cél: • a helyi közösségek életminőségének javítása • a környezeti és örökségi értékek megőrzése • a helyi gazdaság növekedése és diverzifikációja • a régió autonómiájának és nyitottságának erősítése • a romániai és ezen belül a székelyföldi magyarság ill. a többségi román nemzet kommunikációjának, kölcsönös elfogadásának, tiszteletének az erősítése

17. Székelyföld turizmus-stratégiája • Eszközök, intézmények - a megyei és települési önkormányzatok erősebb kommunikációja, a turisztikai és rekreációs funkció beépítése a fejlesztési és rendezésidokumentumokba - turizmusfejlesztésre szánt saját és külső források (előcsatlakozási, strukturális és kohéziós alapok, kormányzati és alapítványi pénzalapok) bevonása - Székelyföldi Turizmusfejlesztési Konzorcium vagy más szakmai testület létrehozása (akár a formálódó Székelyföldi Fejlesztési Intézeten belül)

18. Székelyföld turizmus-stratégiája Programok (1): - turisztikai terméktípusok, turizmusformák szerinti programok: - egészségturizmus- wellness (üdülőhelyek) - kulturális turizmus (városok, falvak) - téli-sport és hegyi turizmus, aktív és kalandturizmus (üdülőhelyek, természetközeli helyszínek, korlátozottan természetvédelmi területek) - falusi és ökoturizmus (vidéki térségek, természetvédelmi területek)

19. Székelyföld turizmus-stratégiája • Programok (2): horizontális, interszektoriális programok - az általános és turisztikai infrastruktúra fejlesztése, területerndezés és településrendezés, táj és kertépítészeti beavatkozások, épített örökség védelme, természetvédelem szigorítása, közlekedésszervezés - humánerőforrás-fejlesztés: a turizmusban dolgozók szakmai továbbképzése, a vállalati kultúra javítása -desztinációmenedzsment és -marketing fejlesztése, a területi szereplők kínálatának integrálása - részvétel a kormányzati programokban, az országos és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában

20. A megvalósítás feltételei Alapozás a helyi sajátosságokra– térségi kommunikáció - A térbeli viszonyrendszerekrelativitása: nem objektíve meghatározott, hogy milyen térelemet kell megváltoztatni vagy éppen létrehozni - A környezeti problémák megoldása sok esetben az egyéni és csoportos magatartásformák alakíthatóságától függ; fontos a közösség értékrendjének megismerése: nem egyenlő a megrendelő óhajával, célszerű azonosítani a fejlesztésben érintett célcsoportokat, azok igényeinek össze egyeztethetőségét - Stratégiai jelleg: a tervdokumentum beépül a döntési-hatalmi struktúrákba, a tervezési folyamatban biztosított a nem kívánt hatások kiküszöbölése, adottak a visszacsatolás információáramlási és döntési feltételei A stratégia fenntarthatóságának feltételei, a székelyföldi közösség szempontjából: a szakszerűség – rendszerszemlélet, holizmus. Lokalizmus - a helyi közösség természeti és kulturális öröksége védelmének alárendelődő értékválasztás, egyeztetés

21. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! horvath_alpar@yahoo.com