MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28.

1. A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő – piaci reintegrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28.

2. 1. Első Magyar – Dán Termelő Iskola Alapítvány • Alapítás: 1993 • Cél: A Zala megyében élő, szakmával nem rendelkező, alulképzett, 16 – 35 év közötti, társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatal felnőttek képzése és foglalkoztatása dán pedagógiai elvek alapján. • Közhasznú szervezet • A célcsoport kibővült: • 50 év felettiekkel • GYED-ről visszatérőkkel • Tartós munkanélküliekkel

3. 2. Az alapítvány fő tevékenységei • 1.) Szakiskolai képzés (szünetel) • tetőfedő • dísznövénykertész • élelmiszer- és vegyi áru eladó • 2.) Felzárkóztató képzés: 8. osztály befejezése • nincs forráslehetőség • 3.) Betanító szakmai képzés • korlátozott lehetőség • 4.) OKJ szakmai képzés • kőműves, tetőfedő, épületburkoló, vasszerelő, szárazépítő, épületszigetelő, festő – mázoló – tapétázó • szakács, pincér, élelmiszer- és vegyi áru eladó • szerkezetlakatos, épületbádogos • 5.) Hálózati munka szervezés, tanácsadás

4. 3. Termelőiskolai modell újszerű elemei • 1.) Az iskola önmagát építi – termelve tanít • 2.) A termelőiskola vállalkozó és foglalkoztató intézmény • 3.) A termelőiskolai program rugalmas és egyénre szabott • 4.) Családias jelleg • 5.) Hagyományoktól eltérő pedagógiai légkör - pedagógiai kiindulópont: „Senkinek nem lehet megtanítani semmit, ha ő nem akarja” - nagymama törvénye: „Aki dolgozik az tanul is valamit” - újszerű tanár - diák kapcsolat

5. 4. Alapítvány eredményei számokban

6. 5. Komplex képzési – foglalkoztatási program elemei I. 1.) Kiválasztás (1-3 hónap): • Felkutatás: - lakóhelyen - nem regisztráltak • Pályaorientáció: - valóságos - kipróbálás a gyakorlatban • Kiválasztás: - képezhetőség felmérése - egyéni szükségletek feltárása - nem a tudáshiány a fő szempont

7. 6. Komplex képzési – foglalkoztatási program elemei II. 2.) Foglalkoztatás, képzés (8-13 hónap): • Közismereti felzárkóztatás: szakmatanuláshoz szükséges alapok • Foglalkoztatás, termelés: partnervállalatok, iskolai műhelyek • Szakmai képzés: elméleti-, tanműhelyi oktatás • Külső munkahelyi gyakorlat: eltérő technológia, potenciális munkahely • Pszicho szociális gondozás: magatartási zavarok csökkentése, egyéni szociális gondok megoldása • Lemorzsolódás megelőzése: hiányzás maximálása, többlethiányzások ledolgozása, hiányzók felkutatása, anyagi ösztönzés • Munkaerő-piaci tréning: álláskeresési technikák • Kulcsképességek fejlesztése • Elhelyezkedés előkészítése

8. 7. Komplex képzési – foglalkoztatási program elemei III. 3.) Utógondozás ( 2-6 hónap): • Munkába helyezés: - elkísérni a munkahelyre • Résztvevők munkában tartása: - rendszeres munkahelyi látogatás, havi munkáltatói igazolások • Utógondozás: - problémás egyénekkel kiemelt foglalkozás - közreműködés a munkahelyi problémák rendezésében - új munkahely keresése

9. 8. Mit vár el a munkavállalótól a munkaerő-piac? I. • 1.) munkakedv: akarjon dolgozni, tanúsítson érdeklődést a munkahelye iránt, legyen kezdeményező • 2.) megbízhatóság:pontos megjelenés, indokolatlanul nem hiányzik, a munkát az elvárt módon és minőségben elvégzi, lojalitás a munkaadóval és kollégákkal szemben • 3.) együttműködési készség: tudjon kollektívában dolgozni. • 4.) alkalmazkodási és kitartási képesség: tudja végigdolgozni a munkaidőt • 5.) gyors reagáló képesség: az egyén tudjon gyorsan dolgozni gondolkodni, a váratlan újszerű dolgokra reagálni

10. 9. Mit vár el a munkavállalótól a munkaerő-piac? II. • 6.) szakmai felkészültség, ügyesség: rendelkezzen az egyén a szakmával kapcsolatos legfontosabb jártasságokkal és képességekkel, amelyek birtokában rövid idő alatt képes a szakmai elvárásoknak megfelelni • 7.) tanulási alkalmasság: legyen képes elsajátítani a munkával összefüggő újabb ismereteket, • 8.) reális értékítélet: reálisan tudja értékelni a munkaerő-piaci helyzetet, benne saját maga lehetőségeit, legyen hajlandó szakmaváltásra, átképzésre és átmenetileg alacsonyabb végzettséget igénylő munkák elvégzésére • 9.) nagyobb szakmai mozgékonyság és földrajzi mobilitás igénye: az egyén alkalmazkodjon a munkaerő-piac igényeihez, ha kell váltson munkakört és lakóhelyt

11. 10. Hátrányos helyzetűek elhelyezkedését nehezítő tényezők ObjektívSzubjektív - életkörülmények - nincs eladható szaktudás - szociális helyzet, család - munka motiváció hiánya - várostól való távolság - kulcsképességek hiánya • anyagi helyzet - negatív életvitel • Előítélet - magatartási problémák, a többségi társadalomtól eltérő értékrend: - társadalmi szabályok nem ismerete - konfliktuskezelés hiánya - alacsony ingerküszöb - önbíráskodás, bosszú - rövid távon való gondolkodás - kritika elutasítása - kitartás hiánya

12. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Molnár Máté programigazgató www.termeloiskola.hu termeloiskola@zelkanet.hu