Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Velencei-tó TE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Velencei-tó TE „Velencei-tó a természetes egészség”, modell értékű turizmus fejlesztés a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével. Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Velencei-tó TE – Összefoglaló a térségről A(z) Velencei-tó TE területe 9 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 26,068 fő, a városokban élő lakosok száma 14,236 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 17 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 12 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 42%-a, 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 17 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Velencei-tó TE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 26,068 Gárdony 9,073 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Települé-sek száma 9 Velence 5,163 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Kápolnásnyék 3,464 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 0 Pákozd 2,875 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 7 Fő fejlesztési prioritások száma 17 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 12 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 17 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Velencei-tó TE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 267,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 200,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 267,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 3 • 196,000 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 218,076 • Leader közösségi fejlesztés • 2 • 169,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 3 • 256,404 • Leader képzés • 1 • 25,000 • Leader rendezvény • 1 • 53,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 142,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 50,000 • Leader komplex projekt • 1 • Leader tervek, tanulmányok • 1 • 30,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Velencei-tó TE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Nehézséget okoz,hogy a természeti környezet egyes területeinek más-más kezelője van,ami egyetértés hiányában a fejlesztéseket gátolja.A környezeti tudatosság elégtelensége miatt a terület nem mindenben felel meg az EU-s előírásoknak.Gazdasági szempontból hátrányos a térségi marketing alacsony szintje.A helyi élelmiszergazdasági termékek nem eléggé ismertek.Kevés a helyi,speciális termék.Hiányzik a vonzerők összehangolt bemutatása,az egységes térségi kínálat megteremtése,településkép javítását szolgáló infrastruktúrafejlesztések és az épített örökség helyreállításához szükséges tanulmányok,tervek. Felszíni vízelvezetés problémája. • Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatások: rekreációs és egészségturizmus megteremtésével a Velencei-tó térségében a természeti környezet és így a vidéki táj rekreációs célú felértékelődésével. A minőségi és innovatív turisztikai szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a térség gazdasági szerkezetének átalakításához, fejlesztéséhez, a turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminőség javításához. A modell értékű egészségturizmussal nem csak az itt élők életminősége javul, hanem a szolgáltatásokat igénybe vevő ide látogatóké is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Velencei-tó TE – A stratégia alapvető célja A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia programjának alapvető célja a „1117/2005. (XII. 14.) Korm. H. a Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programjáról „ határozat és a kilenc település szükségleteinek feltérképezése mentén formálódott. A településeken a fejlesztések elmaradása és a szezon hosszabbítás hiánya miatt , az idegenforgalom 2007-ben egyharmadára esett vissza a kilencvenes évek forgalmához képest. A stratégiában megfogalmazott minőségi és innovatív turisztikai szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a térség gazdasági szerkezetének átalakításához, fejlesztéséhez, erősíti a turizmus multiplikáló hatását. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, hozzájárul az életminőség javításához, a lakosság környezet és egészség-tudatosságának növelése magával vonja az egyedi természeti környezet és így a vidéki táj rekreációs célú felértékelődését. A modell egészségturizmussal javul az itt élők életminősége , és a szolgáltatásokat igénybe vevő látogatóké is. A stratégia szinergiában más forrásokkal, és a innovatív közösségi együttműködéssel hozzájárul a kitűzött jövőkép:„ A Velencei-tó természetes egészség „a testi –lelki harmónia megteremtése”, a rekreáció és egészségturizmus turisztikai modell megvalósításához. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Velencei-tó Helyi Közösség területe kivételes természeti adottságok, gazdag természeti örökség, kiemelkedő táj-természeti értékek, és ökológia rendszerek jellemzők. A térségben a természeti és építet táji értékek jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek, védelműk az élő és megújuló természeti erőforrások érdekében is fontos. A megőrzött természeti környezet az itt élők és az ide látogatók részére is megteremti a „testi-lelki harmónia”(Cooper), a rekreáció és egészség turizmus alapjait. Jellemzőek az egyedülálló különleges táji értékek: - Velencei-Tó, Natura 2000 terület, az országos védelem alatt álló Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és a Dinnyési-Fertő Természetvédelmi Terület - Pákozdi Ingókövek - Meleghegyi gránitsziklák, - Sukorói "gyapjaszsák",- Pázmándi kvarcitsziklák, a térség több mint 30 műemlékvédelem alatt álló épülettel rendelkezik, pl. a pákozdi 1848-as emlékmű, pázmándi Római katolikus plébánia templom, Nepomuki Szent János szobra Velencén, több lakóház, régi pince. A minőségi turizmus és a modell értékű rekreációs és egészségturizmus alapfeltételei adottak a térségben. Itt található a Közép-Dunántúli régió 6 kiemelt fürdőjéből kettő, az agárdi Gyógyfürdő és a Velencei termálpart. Kedvezőek a mezőgazdasági, gyümölcstermesztés , tájgazdálkodás, biogazdálkodás, és a vízi és szárazföldi turizmus minden ága megtalálható-kialakítható. A 26 km² vízfelületű, akár 26 ºC-ra is felmelegedő tó a vízparti üdülésre, sportolásra, horgászatra kiválóan alkalmas. A Tó északi partján húzódó Velencei-hegység a természetjáróknak kirándulóknak nyújt kikapcsolódási lehetőséget. A vitorlázók, szörfözők, kajakozók, kenuzók már kora tavasztól benépesítik a tavat. A kirándulók sétálnak az Európa-díjas virágos Velencén, vagy a Bence-hegyen, hogy megkóstolják a Velencei-tó környékéről származó finom bort, vagy Pákozd-Sukorói Arborétumban a kilátóról csodálják a nádasokkal tarkított Velencei-tavat, kísérővel végigmehetnek a tanösvényen. Az iskolások családtagjaikkal, vagy iskolájukkal érkeznek az egész országból, hogy megnézzék a Pákozd - Sukorói ingóköveket, a 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére felállított obeliszket, illetve a korabeli egyenruhákat, fegyvereket, bemutató múzeumot. Megnézhetik Sukorón a tájházat, Kápolnásnyéken a kovácsmúzeumot, vagy az itt született írók(Gárdonyi Géza, Vörösmarty Mihály) emlékházát. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Megrendezésre kerül évek óta az Országos Velencei-tavi Festőverseny, a Nemzetközi hőlégballon Fesztivál, a Country fesztivál, a velencei Nyári Zenés Esték, a Nemzetközi Sárkányeresztő Fesztivál. A helyi értékeket bemutató település szintű rendezvények az utóbbi években térben kiszélesedtek, a Velencei-tavi Nyári Játékok sorozatnak köszönhető, amely nyári időszakban 8 településen , 8 hétvégén 4-4 napos program sorozattal várja a nyaralókat és a helyben élőket. Szellemiségében a program célja, hogy a meglévő vonzerőket tematikus egységbe kapcsolja, a hagyományok és a helyi értékek bemutatásával, idegenforgalmi attrakciót telepítsen. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 Magyarország egyik kiemelkedően jó természeti és turisztikai értékekkel rendelkező területe a Velencei-tó, félúton Budapest és a Balaton között. A tó területe mindegy 26 km2. Európa egyik legmelegebb vizű tava, mely nyáron 25-28 C°- ra melegszik fel. A víz kiválóan alkalmas fürdésre, ásványi anyag tartalma miatt bizonyos mértékű gyógyító hatással is bír. Vízgyűjtő területe 602 négyzetkilométer. Felületének csaknem harmadát nádasok borítják, több ezer vízimadárnak nyújtva ideális fészkelő- és búvóhelyet. A tó déli oldalán lassan mélyülő homokos strandok kiváló fürdési lehetőséget biztosítanak családi üdüléshez - kisgyermekes családoknak is- valamint az agárdi termálfürdő 68C°-os kéntartalmú, gyógyhatású vizében gyógyulni vágyóknak egyaránt. Még a déli part a fürdőzők paradicsoma, addig az északi partról a tavat körül ölelő Velencei-hegység érdekes alakzatú sziklái, az ingókövek, valamint a szinte érintetlen erdők csábítják kirándulásra, túrázásra az itt pihenőket. Pákozdon az arborétum ad ízelítőt a tó és környéke növény és ásvány világáról, az Agárdon lévő természetvédelmi terület a híres Madárvárta-ahol 28 védett madárfaj is költ-megismerteti látgatóit a Velencei-tó élővilágával. Horgászoknak a nádszigetekkel körülvett öblök jelentik az igazi kikapcsolódást, ahol csuka, harcsa, süllő, ponty, angolna, keszeg akadhat a horgukra. A vízi sport szerelmesei tavasztól késő őszig hódolnak vitorlázás, szörfözés, kajakozás nyújtotta örömöknek A Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetben a "fenntartható fejlődés" elve szerint el kell érni, hogy a Velencei-tó térsége, mint biológiai sokféleséget reprezentáló egyedi természeti- táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió, mindkét követelménynek maradéktalanul megfeleljen. A helyi közösség települései karakterisztikusan elkülöníthetők egymástól, változatos, egyedi szolgáltatásokat nyújtó mégis szinergikusan együttműködő. Vereb a „zöld völgy” az ifjúsági turizmustól a senior programokig, Velence a Virágos fürdőváros, Sukoró az üdülőfalu, Zichyyújfalu az ifjúság parkja, Pákozd a „Huszár–mente”, Kápolnásnyék a szolgáltató település, Nadap a pihenés tere, Gárdony a négy évszakos üdülőváros, Pázmánd a természetes bor kultúra megújítója. A fenntarthatóság megkívánja, hogy saját egyedi értékeik és sajátosságaik mellett, az együttműködésben, közös programok, fejlesztések, beruházások valósuljanak meg. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Párbeszédben egymással és egymást erősítve. A térség fejlesztési programja a meglévő, működő erőforrásokra támaszkodik, a minőségi innovativ turisztikai programkínálat, a hozzá kapcsolódó gazdasági fejlesztések biztosítják a táj és természeti értékek és környezeti terhelés védelmét, a háttér települések bekapcsolódását az egyenletes turisztikai terhelés kialakításában. A térség fenntartható fejlesztése kapcsolt szolgáltatások bevezetését is feltételezi, hálózat és kapcsolatépítéssel, tájékoztatókkal, fórumokkal, konferenciákkal, kiadványokkal vonjuk be a lakosságot és a turistákat a természeti erőforrások védelme, és a fenntarthatóság érdekében. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 nem releváns 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 4% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 16% Építőipar 21% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 8% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 24% 10% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 5% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 28% 8% Építőipar 14% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 9% 4% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.1%, ami 0.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.1% • Változás 2003-hoz képest 0.1 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térség gazdasági mutatói alapján az országos átlagnál jobb arányokat mutat. Azonban figyelembe véve az adottságokat, természeti táj, a tó, az épített környezet, az egyedi madárvilág, és a környezetben rejlő idegenforgalmi lehetőségeket egyértelmű, hogy a fejlődés a kistérségen is túl mutat mind foglalkoztatottságot, mind a jövedelemtermelő képességet tekintve. A gazdasági népesség 40%-a foglalkoztatott, 3,1 %- a munkanélküli, 29,9 %- a inaktív kereső és 27%-a eltartott. A nyilvántartott álláskeresők száma a Gárdonyi kistérségben 651 fő (2007. szeptemberi adat). A munkanélküliek megoszlása nemek szerint: 52, 6%-a nő, 47, 4 %- a férfi, életkor szerint 26-35 évesek részaránya 24, 6 %, míg az 50 év felettiek 23, 5 %, iskolai végzetség szerinti megoszlásban 36, 7%-a ált. iskolai végzettséggel, 4, 7 %- a általános iskolát sem végezte el, míg a, 4 %- a diplomás. Az alacsony iskolai végzettségűek, 50 év felettiek elhelyezkedése a legnehezebb. Nőtt a pályakezdők aránya a munkanélküliek között. A relatív mutatók jobbak a megyei és országos értékeknél, azonban a két háttér településen Vereb és Zichyújfalu esetében eléri az országos értékeket. A foglalkoztatottak 4,1 %- a a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, 36,4 %- a az ipar, építőipar, 58,8 %- a a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozott a népszámlálás idején. Az utóbbi években több kereskedelmi egység nyílt, Spar, Penny, Plus, és várhatóan betelepül a Tesco, és az Aldi, amely a távolabbi településekről más kistérségekből is alkalmaz megfelelő munkaerőt. A helybéli fő -, ill. kiegészítő megélhetési források hiánya jelentős a településeken. Jelentős az inaktívak száma. Elsősorban a fiatal kismamák elhelyezkedési esélyei romlottak. A magasabb képzettségűek többnyire nem találnak állást a településeken, ezért az ingázást választják Székesfehérvár vagy Budapest irányába, a mobilitási hajlandóság magas. A regisztrált vállalkozások 2/3 egyéni vállalkozás. A kistérségben a mezőgazdasági és ipari vállalkozások aránya a régió átlagánál alacsonyabb. Helyben több munkahelyre lenne szükség. A térségben alacsony a képzési hajlandóság, amely figyelembe véve a fejlesztési irányokat (Termálpart, minőségi szállodák, szolgáltatások) hátránya lehet az itt élőknek. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Szükséges a szakmai képzés, nyelvi képzések, és vállalkozásfejlesztés. A Velencei-tó településein korszerű gyümölcstermesztő körzetek alakultak ki, a feldolgozás, értékesítés tekintetében, és a háttér települések bevonásával a helyi termékek előállítása munkahelyet, és települési egyediséget is teremthet. A térségben a természeti értékek jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek, védelműk az élő és megújuló természeti erőforrások érdekében is fontos. A turizmus megerősödésével a két oldal optimális egyensúlyát meg kell határozni és a helyben foglalkoztatottság irányait ki kell terjeszteni, ennek megvalósítása érdekében. A modell értékű turizmus megteremtése szakképzett munkaerőt kíván, amelynek elősegítése és biztosítása az akciócsoport feladata is, és a tervezés egyik fontos szempontja. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 1 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása %-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül % * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 1 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Mol Rt • 2320 Kőolaj-feldolgozás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 3 4 5 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 1 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 7 8 9 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 Fejér megyében 45 588 regisztrált vállalkozás működik, ennek 6% a Gárdonyi kistérség 9 településén. A regisztrált aktív vállalkozások száma a kistérségben, 2006-ban 3121 volt, ebből 1089 a társas és 1939 az egyéni vállalkozás. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 126, mely a régió átlagánál magasabb. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban működik a legtöbb vállalkozás 24%, ezt követően a kereskedelem, javítás szektorban 21 %, jelentős még az építőipari vállalkozások száma 16 %.A vállalkozások 8%-a szálláshely szolgáltatás, és vendéglátás területén tevékenykedik, és mindössze 4 % a működő vállalkozásoknak tevékenykedik a mezőgazdaság, -erdő, -hal,- vadgazdálkodási szektorban. A jövedelmi viszonyok a régió átlagával azonosak, az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 587 ezer Ft. A kistérségben a mezőgazdasági, valamint ipari, építőipari vállalkozások aránya a régió átlagánál kisebb, az idegenforgalommal és vendéglátással foglalkozóké viszont a térség üdülőterületi jellege miatt több annál. A kistérségben, 2005-ben 30 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött, közel 8 milliárd Ft saját tőkével, melynek77%-a külföldi részesedés. A vállalkozások nagy része 1-9 főt foglalkoztató. A Velencei-tó környéki települések esetében kiemelkedő jelentőségű a térség adottságai miatt, és mint legnagyobb fejlesztési potenciált hordozó lehetőség is a kereskedelem, vendéglátás szektor. Jelenleg 364 vendéglátóhely működik a településeken, ebből 303 étterem, cukrászda. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelye 8322, ebből a magánszálláshelyek száma 3042, ez összesen 118 476 és 42 792 vendégéjszakát a magánszálláshelyeken jelent a térségben, átlagosan 2,7 nap tartózkodási időtartammal. Ennek nagy része a két városban realizálódik. A Fejér megyei vendégéjszakák 29 %-a Velencei-tó településein valósul meg. A kereskedelmi szálláshelyek forgalmának 20%-t teszi ki a külföldi vendégek aránya a térségben. A magánszálláshelyeken a tartózkodási időszak hosszabb átlagosan 6 éjszaka ez a nyári főszezonnak köszönhető. A térség idegenforgalmi adtainak visszaesését az elmúlt évtizedben több tényező is generálta. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Minőségi szálláshelyek hiánya, szezonhosszabbító programok, és infrastruktúra, szolgáltatások elégtelensége. A térség kitörési lehetősége az idegenforgalom, kereskedelmi szállásfejlesztésben és a szolgáltatások bővítésében és minőségében rejlik. A vállalkozások életképességéhez szükséges a háttér infrastruktúrák fejlesztése. A vállalkozások forráshiánnyal küszködnek, alacsony a pályázati hajlandóság, szükséges lenne a képzés, vállalkozási ismertek biztosítása. Az ipar, döntően nem játszik szerepet a térség életében, Dinnyés település részen jelölt ki az önkormányzat iparterületet, amelyre „soft” jellegű vállalkozásokat várnak, amelyek összeegyeztethetőek a város turizmusával. Kápolnásnyék esetében szintén a közlekedési előnyökre épülő ipari pari park nyújthat lehetőséget.A Velencei-tó környéki településeknek vonzóbbá kell válnia a befektetők számára,és a vállalkozásfejlesztés szempontjából. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 10 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Vallással kapcsolatos tevékenység 1 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Sporttal kapcsolatos tevékenység 17 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 22 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A közösség tagjai között fennálló együttműködési készség sok lehetőséget tartogat, a térség egyik társadalmi fejlődési lehetősége. Fejér megye területén 2486 regisztrált non profit közösség van bejegyezve. A Velencei-tó Helyi Közösség 9 településén ebből 112 bejegyzett civil szervezet található. A legtöbb non profit szervezet a térségben szabadidő (19%), sport, (16%), oktatás (16%) kultúra (9%) , polgárivédelem-közbiztonság (9%) területén tevékenykedik. A működő egyesületek, alapítványok túlnyomó többsége települési szinten szerveződő, ezek forrásszerző képessége alacsony. A civil szféra jelentős a térségben, de sok közösség, baráti társaságként, hagyományőrző csoportként működik, nem bejegyzett formában, kultúra, környezetvédelem, honvédelem, történelmi értékőrzés területén. A térség néphagyományai, máig élnek s egymást kiegészítve, erősítve segítenek megőrizni a települések identitását, a jövő nemzedék számára is. A helyi értékeket védő település szintű megmozdulások az utóbbi években térben kiszélesedtek, ez elsősorban a már hagyománynak nevezhető a minden nyáron megrendezésre kerülő, Velencei-tavi Nyári Játékok sorozatnak köszönhető. A Velencei-tavi Nyári játékok Produkciós Kht. szervezésében amely nyári időszakban 8 településen , 8 hétvégén 4-4 napos program sorozattal várja a nyaralókat és a helyben élőket, szellemiségében túlmutat egy színvonalas rendezvénysorozat lebonyolításán. A program rendeltetése, hogy olyan összefogást gerjesszen amelyben önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, a meglévő vonzerőket tematikus egységbe kapcsolja, azokra idegenforgalmi attrakciót telepít. Ennek folytatása a Kistérségi Szüret amely hasonló elvek mentén mindig más településen kerül megrendezésre minden évben, ezzel is elősegítve egymás településeinek, értékeinek megismerését mind az itt élők, mind az idelátogatók számára. Jelentős a településeken a kulturális, közösségi rendezvények száma., pákozd-sukorói csata emlékére rendezett emlékünnepségek ma már országos hírűek. Jelentős komolyzenei hangversenyek valósulnak meg a települések templomaiban, a szőlő kultúra rangját a velencei Orbán nap hivatott népszerűsíteni. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Jelentős szerepet töltenek be az Idegenforgalmi Egyesületek a térség életében, de hiányzik egy olyan szervezet amely a tó egészére kiterjedően végezné tevékenységét. a Vörösmarty Alapítvány az irodalmi érték mentésben vállalt szerepet. Az eddig kialakult tervezési pontok mentén a kistérségben a legfontosabb feladat a helyi szereplők együttműködési lehetőségének elősegítése, megteremtése. A térség egészére kiterjedő tevékenységet folytató civil szervezet hiányát a most formálódó Vidékfejlesztési Egyesület betöltheti, amely működési területét , céljait, társadalmi szerepét is figyelembe véve , a horizontális elveket is alkalmazva megvalósíthatja a téréségi összefogást. A minőségi turizmus mint fő fejlesztési terület megvalósítása lehetetlen a felkészült civil szerveztek nélkül, amely alapvetően a vidéki életminőség fejlődését szolgálja és az itt élőknek, munkahely lehetőségeket teremt. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,771 fővel nőtt, ami arányosítva 7%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 24,297 24,696 25,247 25,641 26,068 Éves változás 394 427 399 551 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,771 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 7%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 64% 60% 15-59 év 22% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 8 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 1% 2% 0 általános 8% 9% 1-5 általános 9% 9% 6-7 általános 29% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 12% 12% 2% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 9% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 A térséghez 9 település tartozik, amelynek lélekszáma 26 068 fő. A térség egyben statisztikai kistérség is, 2007-től Verebbel kiegészülve. Ebből a kistérség két városában (Gárdony és Velence) él népesség több mint a fele. A lakosság 6 %- a ezer főnél kisebb lélekszámú településen lakik. A népesség 2002 és 2006 között 1,771 fővel nőtt, 7%-al ami a természetes népességfogyást nagymértékben meghaladó pozitív belföldi vándorlási különbözet eredménye. A bevándorlást az üdülőterületek állandó lakóhelyként történő választása is befolyásolja, amely a korösszetételre is hatással van. Gárdonyi Kistérség lakosainak száma: 26 068 fő, a népsűrűség 98 fő/ km2, a lefedett terület 248 km2, melyből a Velencei-tó területe 27 km², a felület harmada nádassal borított. A népesség korösszetétele az idősebb korosztályok felé tolódott el, 22% az országos átlag 21 %. Jelentős 4%-al alacsonyabb az országos átlagnál a 14 éven aluliak száma, ami remélhetően javulni fog az elmúlt évek bevándorlásai adatainak emelkedését tekintve. Az inaktívak száma jelentős elsősorban a nők körében, ez összefüggésbe hozható, hogy gyermekvállalás után helyben nehéz a nők elhelyezkedése, és a Székesfehérvár vagy Budapesti munkahelyekre történő bejárás szinte megoldhatatlan. Korszerű óvodák és iskolák találhatóak a településeken, és középiskolái is vannak a térségnek. Egyedül a bölcsődei elhelyezés nem megoldott, ami a fiatal nők munkába visszakerülési esélyeit csökkenti. Az itt élők iskolai végzettsége lényeges társadalmi mutató, mivel hatással van a lakosság életminőségére, gazdaságának fejlettségére, kulturális, szellemi és szabadidős tevékenységeire, és természetesen a térség fejlesztésének lehetőségeire is. Az országos átlagnál 3%-al magasabb a 8 általánossal rendelkezők száma 29%%, a szakmai oklevéllel rendelkezők száma is 1 %-al meghaladja az országos átlagot 18%, az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők száma azonban 1%-al kevesebb az országos átlagnál 9%. A nyolc általánossal nem rendelkezők aránya 2 % alacsonyabb az országos átlagnál 18%. A magas szakmunkás végzettségűek aránya a térség erősségét is jelentheti a tőkebevonás szempontjából. A demográfiai jellemzők, jelzik a térség humánerőforrás kapacitását, illetve milyen szinten kell a szak- és felnőttoktatási prioritásokat helyezni, hogy a térség gazdasági eltartó képessége erősödjön, és az itt élők egzisztenciája fejlődjön. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 Az itt élők együttműködési akarata és készsége a vidék-és gazdaságfejlesztés egyik motorja lehet. A térségben élők nyitottak az újra, képesek az önszerveződésre, alkalmasak a fejlesztésre, az új típusú együttműködésre, és komoly szerepet vállalhatnak a térség és a környezet fenntarthatóságában, és az esélyegyenlőséget is biztosító megújulásban. Összességében a demográfia adatok meghatározzák a feladatokat is így az idős korosztály életminőségének javítását, a vonzó élettér megteremtését, munkahelyteremtést a fiatalabb korosztály helyben tartására. A társadalmi kohézió elengedhetetlen a térség fejlődésében. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 11% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 8 89% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság • Hulladéklerakó • Állati hulladék tároló Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara • Agrárkamara • Pénzügyi és gazdasági tanácsadás Egészségügyi ellátás • Járóbeteg szakellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Falugondnoki/településgondnoki szolgálat • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség egy idegenforgalmi folyosóban, központi útvonalak M7-es autópálya, 7-es főút, (6-os, 8-as főút elérhetőségével) mentén található. Ez az idegenforgalmi folyosó az ország egyik térszerkezeti fővonala mentén fekszik, a Budapest-Balaton autópálya és vasútvonalon. A térség idegenforgalmi potenciálja miatt a jó megközelítésnek kiemelkedő jelentősége van. A centrális elhelyezkedés gazdaságfejlesztő erőként értékelhető. A térség települései sikeres KIOP pályázaton 6 település szennyvíz beruházására és csatornaépítésre kaptak lehetőséget. Felgyorsultak a települések infrastrukturális fejlesztései (szennyvízcsatornázás, vízelvezető árkok építése, külterületi utak rendbetétele, strandok, csónakkikötők felújítása, rendbetétele, stb.) Több idegenforgalommal, vendéglátással, informatikával kapcsolatos beruházás is megvalósult. Az önkormányzatok több pályázatot megvalósítottak a falufejlesztés és megújítás tekintetében. A szelektív hulladékgyűjtés, hulladékgazdálkodás és egyéb környezetvédelmet érintő intézkedések tekintetében is különböző fejlesztések indultak el. A térségben hiányoznak a minőségi turisztikai szolgáltatási helyek, szállásférőhelyek. A Tó partfalai, a kiépített strandok elavultak, nem megoldott az akadálymentesítés. A közösségi terek száma alacsony, nincs kistérségi kulturális művelődési központ. A vasúti személyszállítás minőségi színvonala alacsony, a nagy zajjal közlekedő tehervonatok zavarják a pihenőket, a korszerű szerelvények a pálya rossz minősége miatt csak korlátozott számban járhatnak.A települések közötti tömegközlekedés megoldatlan, így akadály a háttér településeknél az iskolába, és munkahelyre jutás. A kistérség településeinek infrastrukturális ellátottsága egyenlőtlen. A Gárdonyi kistérség települései közül 6 településen, Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Nadapon, Pázmándon, Sukorón, Velencén befejezték a szennyvízelvezetési és tisztítási rendszer kiépítését 2007-ben, míg Pákozdon, Vereben és Zishyújfaluban ez a jövő feladata. Pákozd a székesfehérvári kistérség településeivel az előkészített pályázatot 2007-ben nyújtja be.A kistérségben hiányos a vízelvezető csatornarendszer, (mennyiségileg és minőségileg) a belvíz elleni védelem, javításra szorul.A térségben 2005 végére, a lakásállomány 9482-re emelkedett. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Az 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonal száma 451, a személygépkocsiké 339, a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya 43%. A főbb közlekedési útvonalak állapota nagyrészt megfelelő azokon a településeken, ahol csatornázás befejezése után helyreállították az utakat. A belterületi utak nagy része, szinte valamennyi településen felújításra A térségben hiányoznak a minőségi turisztikai szolgáltatási helyek, szállásférőhelyek. A Tó partfalai, a kiépített strandok elavultak, nem megoldott az akadálymentesítés. A közösségi terek száma alacsony, nincs kistérségi kulturális művelődési központ.Korszerű iskolák, óvodák találhatóak a településeken, középiskola és szakiskola is van a térségben. Bölcsőde csak egy található Gárdonyban, az is alapítványi, miközben szükséges lenne. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.04 0.28 1.81 3.64 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 224% 695% 100% 533% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. Települések főbb jellemzői 1/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Gárdony • Város • 9,073 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.38% • 651,596 • 3.631 • 4.416 Kápolnásnyék • Község • 3,464 • Közszféra • 3.90% • 666,364 • 0.208 • 0.474 Nadap • Község • 515 • 5.64% • 486,895 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pákozd • Község • 2,875 • 3.10% • 734,015 • 0.003 • 0.103 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pázmánd • Község • 2,031 • 3.65% • 515,984 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Sukoró • Község • 1,141 • 4.55% • 940,748 • 0.000 • 0.900 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Velence • Város • 5,163 • 3.71% • 668,037 • 2.598 • 10.024 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 2/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vereb • Község • 817 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.00% • 385,551 • 0.000 • 0.000 Zichyújfalu • Község • 989 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.21% • 471,198 • 0.000 • 0.000 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések egy mondatos jellemzése 1/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A turisztikai fejlesztésének évtizedes elmaradása, a partfalak, kikötők,strandok, kapcsolódó infrastruktúra, szálláshelyek korszerűtlen állapota, szolgáltatások minőségi fejlesztésének hiánya, amiből következik a látogatók elmaradása, ami rontja a település turisztikai vonzerejét és üdülőhelyi megitélését.” • „A négy évszakos minőségi turizmus megvalósításához a vállalkozások és elsősorban a település életét meghatározó mikrovállalkozások fejlesztése, képzéssel, infrastuktúrával, szolgáltatásbővítéssel annak érdekében, hogy a minőségi élettér megvalósuljon és a foglalkoztatottság helyben elérhető legyen.” • Gárdony • „Nincs ipari parknak alkalmas terület, amely kihasználhatná az M7-es autópálya, 7-es főközlekedési út adottságait mint közlekedési csomópont, és előmozdítaná a település és a térség gazdaságfejlesztési törekvéseit.” • „Vörösmarty Mihály mint a település híres szülöttje meghatározó azonosítója lehet a tó környéki Kápolnásnyéknek, mint kulturális turisztikai attrakció, irodalmi tematikus út kiindulópontként, nemcsak a régió, hanem a régiók közötti együttműködés kezdeteként.” • Kápolnásnyék 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 2/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A felszíni vízelvezetés megoldása az új településrészeken, befogadó építése, „Erdőalja” településrész teljes közművesítése és átépítése. Teljesen indokolatlan a NATURA 2000 besorolás a község egyes területein.” • „Idegenforgalmi célú beruházások létesítése a Velencei-tó és környéke idegenforgalmának tér és időbeni kiterjesztése érdekében Nadapon.” • Nadap • „Nagyon sok a környezet- és természetvédelem alá vont terület, melyek kezelője, fenntartója és hasznosítója is különböző, ezért nehézséget okoznak a fejlesztések, egyeztetések, további hasznosítások,ez egyben gátolja a település fejlődését.” • „Pákozd történelmi örökségeire, kulturális hagyományokra épülő idegenforgalmi arculatának megteremtése a falukép megújításával, a huszár és népi hagyományok felélesztésével, az aktív turizmus lehetőségeinek kiszélesítésével, környezetvédelmi, fenntarthatósági elvek meghonosításával a térség egészét érintve.” • Pákozd 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 3/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település kíváló természeti, táji, gazdasági adottságainak kihasználatlansága, amely gátolja a település fejlődését, és ezáltal a meglévő fizikai és szellemi örökségek, hagyományok megfelelő ismertségét és terjesztését a régióban és országosan.” • „A telelpülésen belül fellelhető vállalkozások, önkormányzat, civil szerveztek és magán személyeknek magas fokú integrációja, a meglévő anyagi, tárgyi és szellemi erőforrások kihasználása, és tevékenységük kiterjesztése a vidék fenntartható fejlődése és megújulása érdekében.” • Pázmánd • „A rurális turizmus fejlesztése által elérhető gazdasági növekedést leginkább az a tény akadályozza, hogy nincs olyan tőkeerős kisvállalkozói, mikrovállalkozói réteg, aki képes és alkalmas működtetni azokat a szolgáltatásokat, amelyek megléte mellett a regionális vagy országos vonzerőt jelentő, tömegeket vonzó rendezvények, látványosságok működtethetőek lennének.” • „Létre kell hozni a közösségi események megfelelő minőségű színtereit, szükséges a civil szervezetek infrastrukturális támogatása, hogy képesek legyenek részt venni események szervezésében, és lebonyolításában, és megfelelő inkubációval és adminisztrációs támogatással ösztönözni kell a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozások létrehozását, és növekedését.” • Sukoró 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 4/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A földrajzi és táji adottságok ellenére a térség idegenforgalmi potenciáljai kihasználatlanok, és ez a település fejlődésének is gátja lehet.” • „A Velencei-tó partján épülő Termálfürdő termálvízére és a természetes víz szinkronján alapuló rekreációs és egészség-turizmus kiteljesítése a város és a térség érdekében, a természeti, táji, történelmi, kulturális hagyományok, a térség egyediségének imázs építésével.” • Velence • „Infrastrukturális hiányosságok, mint a szennyvízelvezetés,a járdák utak állapota, a közlekedés hatása a foglalkoztatottságra, és a helyi életminőségre.” • „Vereb természeti, kulturális, történelmi hagyományaira és mezőgazdasági erőforrásaira, a telelpülés gazdasági adottságaira,támaszkodva, a vidéki természetes életmód fenntartása és a helyi termékek megteremtése a helyi foglalkoztatás és az idegenforgalmi célok megvalósítása érdekében.” • Vereb 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 5/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település közlekedési elszigeteltsége, az infrastrukturális hiányosságok, az elmaradott életkörülmények gátolja a foglalkoztatottságot, és a helyben foglalkoztatást, csökkenti a felzárkóztatás esélyeit.” • „„Nyugodt, csendes környezet, országos műemlékvédelmi nagy terület hasznosításával egy rekreációs park létrehozására, ifjúsági turizmus lehetőségeinek kiszélesítése,a térség és az ország fiataljainak részére, a meglévő adottságokra épülve, helybeni munkahelyteremtéslehetőségével az egyedi arculat, és hagyományokra épített értékek megőrzésével.” • Zichyújfalu • „{TelepulesJell.1.Ny248}” • „{TelepulesJell.1.Ny249}” • {TelepulesJell.1.Nev} 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

48. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 17 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével” • 3 db • 445,404 • „Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetőségével és javításával” • 2 db • 319,000 • „Gazdaságfejlesztés: vállalkozások megerősítése, hálózat fejlesztés, a mikro-vállalkozások fennmaradásáért és megújulásáért” • 2 db • 280,000 • „Térségi marketing kialakítása: a helyi közösség és a turizmus szolgáltatások elérése érdekében” • 4 db • 245,000 • „FenntarthatóságA táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása, fenntarthatóság biztosításával” • 3 db • 218,076 • „Helyi mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, szőlő ágazat fejlesztése” • 1 db • 74,000 • „Humánerőforrás fejlesztés: a versenyképes gazdaság, tudás és műveltség növelésével, térségspecifikus fejlesztési programok indításával” • 2 db • 25,000 • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 47 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

49. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 A legtöbb forrás – 82,000 EUR – a(z) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Rekreációs és egészség turizmus elterjesztése • 282,404 • Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése • 163,000 • Különleges egyedi értéket képviselő attrakciók • 0 • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

50. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 A legtöbb forrás – 82,000 EUR – a(z) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetőségével és javításával Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése • 82,000 • Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése • 237,000 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis