Mezey Barna egyetemi tanár

1. Mezey Barnaegyetemi tanár A magyar alkotmányfejlődés tendenciái a kezdetektől 1848-ig http://www.majt.hu

2. Alapfogalmak

3. Alapfogalmak • állam • alkotmány • államtörténet • politikatörténet • alkotmánytörténet • jog • jogtörténet

4. Állam • A társadalom hatékony integrációját biztosító megoldás, történeti jelenség, mely egyidejűleg • Hatalmi apparátus • Területileg szerveződő igazgatás • Fenti célok érdekében működő adóztatás

5. Az állam funkciói külgazdaság hódító nemzetközikapcsolatok védelmező külső Szervező funkció Erőszak- funkció belső termelésszervező rendfenntartó elosztó elnyomó társadalomigazgató-és szervező

6. Államtörténet • Adott állam históriája, tehát • Az állam létrejöttének, fejlődésének, felbomlásának • Az állam-és kormányformák, a főhatalom változásaink, • Az államapparátus alakulásának, az egyes szerveknek, szervcsoportoknak • Az állam területének, népességének, szimbólumainak valamint • A közjognak a története

7. Alkotmány • = Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek összessége, melyek A főhatalom gyakorlására Az állami szervek működésére, az apparátus működésére Állam és polgára viszonyára A polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkoznak

8. Történeti (vagy íratlan) tradícionális plasztikus rugalmatlan heterogén következetlen értelmezésfüggő Kartális vagy írott politikai akaratformálta rugalmas homogén következetes garanciális Az alkotmányok két alaptípusa

9. Az ősszerződés Az aranybulla A koronázási eskü A hitlevél A bécsi béke A linzi béke A Pragamtica Sanctio Az 1791. évi közjogi törvények A vallásszabadságról és A nyelvről hozott törvények A magyar történeti alkotmány elemei = sarkalatos törvények (jura fundamentalia) (Széchenyi István szerint)

10. Alkotmánytörténet • Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek , így A főhatalom gyakorlására Az állami szervek működésére, az apparátus működésére Állam és polgára viszonyára A polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó princípiumok alakulásának története

11. Politika ≠ Politikatörténet≠ Politika ≠ Politikatörténet ≠ Állam Államtörténet Alkotmány Alkotmány-történet Politikatörténet

12. Politikatörténet • Politika = az a társadalmi tevékenység, melynek során a fontos döntéseket a közösségben és a közösség számára meghozzák. • Politikatörténet = a döntések meghozatalára irányuló tevékenység (cselekvések, intézmények, programok, kapcsoalatok,stb,) története

13. Jog • = a társadalmi élet szempontjából leglényegesebb viselkedésmódok, magatartások általános szabályozója, melyet éppen fontosságánál fogva a közösség vagy annak képviselője kikényszerít.

14. A jog • Megjelenési formája a jogszabály • Területei: a jogalkotás, a jogképződés és a jogalkalmazás

15. Jogtörténet • a társadalmi élet szempontjából leglényegesebb viselkedésmódok, magatartások általános szabályozósának valamint az előírt magtartások kikényszerítésének története

16. Magyar állammodellek (a 19. századig)

17. Magyar állammodellek(a 19.századig) • Nomád állam (11.századig) • Patrimoniális állam (11-15. századig) • Rendi-képviseleti állam (15-19. századig) • (Kísérletek az abszolutizmus bevezetésére (17-19. század)

18. A magyar államalapítás és Európa

19. Európa régiói Északi periféria: Skandinávia Keleti periféria: Kelet-Közép-Európa Nyugati periféria: Anglia Nyugati frank birodalom (~Francia-ország) Keleti frank birodalom (~Német-ország) Oroszok Balkán Európa-centrum Ibéria Déli periféria: Itália Arab kalifátus centrum Bizánc centrum

20. Burgund állam: 413 Aquitánia 418 Száli frank állam 486 Merseburg 933 Augsburg 955 Géza a trónon 972 István koronázása 1000 A megkésettség tényezői ~500 év

21. A kialakulás üteme lassú: Róma szakadása 395 Nyugat Római Birodalom bukása 476 ~ 500 év A kialakulás üteme erőltetett Német Birodalom 967 Bizánc / Bulgária provincia 971 ~50 év A megkésettség körülményei

22. A nyugati barbár államoknál: Békés Modell nélküli Szerves fejlődés A magyar államalakulatnál Kikényszerített, fenyegetett Feudális modell Szervetlen fejlődés A megkésettség körülményei

23. Centrum és periféria Modernizáció Szélső nemzetek Centrum állam(ok) megkésettség Utolérési kényszer

24. A szervetlen fejlődés 1. politika 2. Ideológia 3. Állam, apparátus, hadsereg 4. Jog Diszfunkcionális jelenségek 5.Társadalom 6. Gazdaság

25. A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei • Nincs alternatíva: az ország követi a nyugati modell fejlődését, vagy végzetesen leszakad

26. A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei • Magyarország kényszerpozícióba került az európai munkamegosztásban.

27. A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei . • képtelen volt komoly ellenállást kifejteni a határainkon expanzív igényekkel jelentkező nagyhatalmakkal szemben

28. A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei • következetes, stabil centralizációt végrehajtani nem lehetett. A központosítás mindig csupán ideiglenes volt

29. A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei • A modellmódosítások a modellek eltorzulásával, az eredetitől eltérő működéssel jártak, ami diszfunkciót idézett elő

30. A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei • Ez állandó politikai beavatkozást igényelt a kormányzattól

31. A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei • A zavarok együtt jártak a „helyettesítő eszközök” fokozott igénybevételével.

32. A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei • Az ideológia túlsúlyos lett, a politikai elem túlságosan is áthatotta a tudat világát

33. A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei • messianisztikus küldetéstudattól telített reformer elit állama épített maga alá társadalmat

34. A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei • A rendi politikai-jogi törekvések fölerősödtek a társadalom más rétegeivel és a királyi hatalommal szemben.