A tapasztalati tanulásra épülő tréningek Légrádiné Lakner Szilvia

1. A tapasztalati tanulásra épülő tréningek Légrádiné Lakner Szilvia

2. A felnőttképzés és a tanulási folyamat szervezése • Felnőttek – tanulási folyamat – élettapasztalat • A XXI. század munkaerőpiaca : • tanulási folyamatok sorozatát várja el az egyéntől. • A felnőttek tanulási folyamataiban legalább két tényezővel számolnunk kell a tanulás tervezésekor: • Előzetesen elsajátított tudással • Előzetes tapasztalati tanulással

3. A tapasztalati tanulás fogalma • A tapasztalati tanulás lényege a tapasztalatok reflexióján keresztül történő logikai híd megteremtése az élmény, a tapasztalás és a hétköznapi élet helyzetei között.

4. A tapasztalati tanulás köre(Kolb és Fry 1984) FEEL: Konkrét tapasztalás Mi történt? Hogy működtünk? Ki hogy élte meg? Hogy sikerült? WATCH: reflexió, elemzés DO: Kipróbálás, cselekvés Mi a tanulság? Hogy lehetne jobban? Ki mit tehetne? Mi következik ebből? Párhuzam, analógia, metafora Konkrét elhatározás, döntés Gondolati keretek, új kocepció THINK:Általánosítás magyarázat / elmélet

5. A tapasztalati tanulás gyakorlatának alapelvei • Hatékonyság alapelve: • tapasztalatok után reflexió, kritikai elemzés és szintézis • Résztvevői kezdeményezés és döntés/felelősségvállalás • Résztvevői aktivitás és elköteleződés • A tanulságok személyesek, ezért megalapozzák a jövőbeni tapasztalást és tanulást. • Tréneri szerep: • problémák felvetése, a határok kijelölése • a résztvevők támogatása • az érzelmi és fizikai biztonság megteremtése • a tanulási folyamat ösztönzése.

6. A tapasztalati tanulás és a tréning Tréning: Csoportdinamika Saját élményszerzés Tapasztalati tanulás: Modell, koncepció

7. Zavarok a tréning fogalma körül • Tendencia: képzések zöme = tréning • Holott! • előadás, work-shop, szakmai továbbképzés nem tréning! • A tréning fogalmi, tartalmi és módszertani kérdései napjaink gyakorlatában eléggé változó módon jelennek meg, és a felnőttképzés módszertanában tisztázást igényelnek.

8. Mi a tréning? • A tréning egyfajta csoportmunka, amelyben: • A résztvevőket aktívan bevonják a feladatok megoldásába • A csoportdinamikai folyamatokat tudatosan alkalmazzák • Építenek a résztvevők meglévő élettapasztalataira. • A tréning a résztvevői, probléma-centrikus, közvetlen élmény-bázisú tanulás elvére épít. • Amiben különbözik a pszichológiában használt „csoportozástól”: • Tudatosan vállalt képzési - fejlesztési orientáció • A képzési szükségletelemzés során feltárt területekre fókuszáló csoportvezetés • Közös tanulási-tanítási folyamat nyílt vállalása

9. A tréning fogalma felnőttképzési aspektusból „A tréningek olyan andragógiai fejlesztő folyamatok, amelyek: • strukturált tapasztalatszerző eljárások működtetésével • a csoportdinamikai hatások tudatos alkalmazásával felnőtt tapasztalati tanulást valósítanak meg, • elsősorban készség- és képességfejlesztési céllal, • adott, a képzési szükséglet feltárása során meghatározott képzési-fejlesztési cél elérése érdekében.” Forrás: Dr. Lóth László

10. A felnőttek tanulásának alapelvei a tréningen • A figyelem felkeltése és fenntartása • A biztonságos csoportlégkör kialakítása – „szerződéskötés” • Önálló felfedezés - a résztvevők útbaigazításával • A tanulnivaló prezentálása – változatos módszertani repertoár • Visszajelzés • Megtartás és alkalmazás(transzfer) A tréning kritikus kérdése az, hogy a résztvevők mennyit tudnak és akarnak a tapasztaltakból felhasználni a mindennapi és munkahelyi környezetben?

11. A felnőttkori tanulás és a tréning kapcsolata • Gyakorlati alkalmazhatóság • Személyes bevonódás, tanulási élmény • Belső motiváció és felelősségvállalás a tanulásért • A tréner/fejlesztő szerepe • Támogató magatartás • A tanulási folyamat segítése • Csoporthatás – csoportos tanulás • A résztvevők alapvetően egymástól tanulnak (tapasztalatok, reflektálás révén) • Tapasztalati tanulás

12. A tréningek jellemzői I. • Új ismeretek, kompetencia csoportmunkában • Probléma-megoldási helyzetgyakorlatok sora • Megoldás-orientáltság és pozitív gondolkodás • A tanulási folyamat a csoportbeli viselkedés, élmény útján történik. • A csoportmunka nagyon intenzív, folyamatos aktivitást igényel. • A tagok közösen kialakított szabályok szerint dolgoznak.

13. A tréningek jellemzői II. • Központi módszertani elem: strukturált tapasztalatszerző gyakorlat. • Kockázat nélküli, védett helyzet - különböző viselkedésformák szabad kipróbálására. • A felnőttség jellemzőinek különös jelentősége van: • Felnőtt én ill. szabad gyermeki én működtetése • A fejlesztés „tárgya”: A SZEMÉLYISÉG • A fejlesztés „eszköze”: A CSOPORT

14. A tréningmódszer sajátosságai • A tréneri szerep • módszertani segítő, tanácsadó • együttműködő partner, egyenrangú viszony • moderálja, irányítja, támogatja az önálló ismeretszerzési folyamatokat • képes függetleníteni magát saját véleményétől, képes akceptálni mások véleményét • kerüli a direkt értékeléseket, minősítéseket, észrevételeit kérdésként interpretálja

15. A tréningmódszer sajátosságai II. A résztvevői szerep • aktív szerep, a megismerési folyamat konstruktív résztvevője • önmagukért és társaikért is felelős, egyenrangú és szuverén emberek • képesek a tréning sikeréhez hozzájárulni, egymásnak tudást, tapasztalatot adni és mindezeket befogadni • helyzetgyakorlatokat, szerepjátékokat dolgoznak fel • saját élményeket szereznek, ami sokszor cselekvésre késztető energiákat szabadít fel • a fejlesztés színtere elsősorban viselkedési és érzelmi.

16. A tréning és a felnőttképzés kapcsolódási felületei • A tréningek felfoghatók felnőttképzési folyamatként, jellemezhetők az andragógiai törvényszerűségek alapján, ugyanakkor számos sajátos jellemzővel rendelkeznek. • Legfontosabb komponensük a tapasztalati tanulás, ami dinamikus különbségeket jelent a hagyományos felnőttoktatási eljárásokhoz képest. • A tréningen tanultak direkt módon alkalmazhatók – nem lép fel az elméleti tanulás hatását gyengítő „transzfer-hatás”. • Igazán hatékonyan (felnőttkorban) a tapasztalati tanulás módszertanával fejlődhetünk.

17. Záró gondolat „Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá; amit készen kap, anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon ki. Olyan ez, mint a növények öntözése: a növény nem élhet víz nélkül, de nem sokat ér azzal a vízzel, amit a leveleire öntenek; az lepereg róla. Csak azt a vizet képes igazán felhasználni, amit a gyökerein keresztül maga szív fel.” Rényi Alfréd

18. Köszönöm a figyelmet!