EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE

1. EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE Dr. Faragó László MRTT IV. vándorgyűlés Szeged, 2006

2. Tartalom • Európa városhálózatának alakulása • A (nagy)városok szerepnövekedésének okai • A várospolitika erősödése az Unió területpolitikájában 1990-től • Városhálózat-fejlesztési politika hiánya Magyarországon 1990 után • Magyar városok az európai térben • Az új (retro) városhálózat-fejlesztési politika alapelvei

3. Európa városhálózatának alakulása • Erősödik a gazdasági és a területi koncentráció • „Kék banán”, „pentagon” • A K+F, IKT, high-tech beruházások a (nagy)városokba koncentrálódnak • Számos probléma is a városokba koncentrálódik  beavatkozást igényelnek • A negatív agglomerációs externáliák elkerülése határt szab egyes metropoliszok további növekedésének • Policentrikus város(régió)fejlesztési politikára van szükség

4. A (nagy)városok szerepnövekedésének okai • A legfontosabb döntések (általában) három szinten születnek: EU, nemzeti és helyi (kistérség, városrégió) • A gazdaság dinamizálásához szükséges potenciálok léte • Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható • További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság) • A helyi gazdaságokban, a munkaerő vonzáskörzetekben számos probléma sikeresebben kezelhető, mint magasabb szinten (helyi sajátosságok kihasználása, szubszidiaritás elve) • A városok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab az erőforrások (kapacitások) szűkössége, az emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.), a zsúfoltságból eredő nehézségek stb.

5. A várospolitika erősödése az Unió területpolitikájában 1990-től • A várospolitika de jure nem része a közösségi politikáknak! • Az EU várospolitikájának erősödése • 1990 „A városfejlesztés zöld könyve” • 1989-93 „Urban Pilot” programok (33+26) • 1994-99 URBAN I. közösségi kezdeményezés (118 térség 900 millió euró) • 1997 „Towards an Urban Agenda in the EU” (városfejlesztési ajánlás) • 1999 ESDP – 1. célkitűzés: többpólusú városrendszer kialakítása • 2000–2006 URBAN II. (4 közösségi kezdeményezés egyike) • 2000 A lisszaboni stratégia potenciális célterületei a városok • 2002 „Cities for Cohesion – The Urban Dimension of European Cohesion” • 2003 The future of cohesion policy in Europe – Establishing a strong urban dimension in the Structural Fund” • 2004 Rotterdam (CEMAT+ EP) városfejlesztés a kohéziós politika része • 2005/2006 „Kohéziós politika és a városok: a városok hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatási helyzetéhez” • 2006 CSG területi dimenziója: városok és vidék • 2007-13 az URBAN programok integrálódnak a main stream tervezésbe • Új „Territorial agenda” készül (2007) • A régiók szerepnövekedése megállt 1993-at követően • Régiók Európája? Régiók és városok Európája!? Városrégiók Európája?

6. Városhálózat-fejlesztési politika hiánya Magyarországon 1990 után • A területfejlesztést tévesen értelmezték • A terület- és településfejlesztés tautológia • A területpolitika alapvetően területi/regionális szemléletű, a szakma a régiók és kistérségek szükségszerű kialakítására és megerősítésére koncentrál(t) • A településfejlesztést önkormányzati hatáskörnek tartották, és az önkormányzatok őrködtek „szabadságuk” felett • Felborult a területpolitika (-fejlesztés) belső egyensúlya (városfejlesztés – vidékfejlesztés) • Ne volt kompetens és cselekvőképes központi intézmény • Az elkészült területfejlesztési és –rendezési dokumentumok követték e szemléletet • Új lehetőség • 2005-ös OTK (területi/regionális és településhálózati szempontokat is kezel) • 2006-tól az ÖTM

7. Budapest a MEGA rendszerben

8. Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális városi körzetek

9. A magyar városok az európai térben • Csak egy potenciális MEGA van  Budapest fejlesztése (EU, Közép-Európa, Kárpát-medence) • Hiányoznak az európai mércével közepes városok, de e funkcióikat, teljesíteni kell.  Budapest és az „öt nagyváros” közötti feladatmegosztás • Az „öt nagy” periférikus fekvésű, kicsi vonzáskörzettel,  néhány funkciójuk nemzetközi jelentőségűvé fejlesztése, határon átnyúló kapcsolatok erősítése • Regionális jelentőségű funkciók/városok (funkcionális városi térségek) erősítése (regionális policentrizmus)

10. Az új (retro) városhálózat-fejlesztési politika alapelvei A régió csak egy és nem kiemelt szereplője a területi struktúrának. A társadalmi-gazdasági struktúra csomópontjai, a fejlődés motorjai a városok A regionalizáció felülről/kívülről fregmentál, még a városokra alapuló politika alulról a valós kapcsolatokból építkezik A város és környéke „természetes” együttműködési egység, elő kell segíteni az integrációt A települési és a térségi megközelítés integrációja A város(régió)fejlesztés a területpolitika meghatározó eleme!

11. Az új (retro) városhálózat-fejlesztési politika alapelvei • Policentrizmus: központok hierarchikus hálózatainak a fejlesztése (több szintű feladat) • Koncentrált decentralizáció: csomóponti városok koncentrált fejlesztése • Elérhetőség és a hozzáférés javítása • Vertikális funkciómegosztás (többszintű hierarchikus rendszer) • Horizontális funkciómegosztás a városrégiók és a városok és a városkörnyék települései között (kooperáció, hálózati együttműködés) • Városrégiók kialakítása, rurbanizáció • Új város és vidéke (régiója) kapcsolat, a központi város a kölcsönösség alapján integrálja környezetét • Városkörzeten belüli funkciómegosztás

12. Fogalmi keveredések • Régióközpont= régió székhely ?  növekedési pólus • Növekedési/versenyképességi pólus: kutatóintézetek, egyetemek, vállalatok stb. együttműködése egy innovatív gazdasági program megvalósítására, amely nemzetközi/nemzeti jelentőségű  a növekedést szolgálja és nem a foglalkoztatás bővítését vagy a felzárkóztatást gazdaságpolitikai kérdés • Növekedési centrum – helyi/területi termelési rendszereket klasztereket befogadó téregység (nagyváros, kistérség, régió, területfejlesztési kompetencia) • Magyar pólus program az előzők keveréke≠ a város komplex gazdaságfejlesztési stratégiájával

13. Köszönöm figyelmüket! Bővebb információ: Faragó L.: A városokra alapozott terület-politika koncepcionális megalapozása. Tér és Társadalom, 2006. 2. szám. MTA RKK www.rkk.hu farago@rkk.hu