A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra

1. A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra

2. A piaci viszonyok dominánssá válása • rendszerváltást követően strukturális átrendeződés • Magyarországon 80-as években kettősség jellemző • társadalomszerkezet súlyponti eltolódása: a korábbi 2/3 redisztribúció, 1/3 piac megfordult

3. A vállalkozások kialakulásának előzményei • a vállalatok gazdasági önállósága növekedett • kialakult egy fiatal képzett hatalmi csoport, amely az új tőkésosztályt formálta • piacgazdaságra való áttérés következménye a magánszektor térhódítása volt Magyarországon • ma hazánkban több, mint 1 millió vállalkozás működik, amelyek kis-és középvállalkozások • rendszerváltást követően multinacionális cégek magyar leányvállalatai alakultak ki • a rendszerváltás kezdetére a tőkehiány volt jellemző, azt követően pedig speciális konjukturális hatás • az állami vállalatok privatizációja • jelenlegi magyar nagytőkések ¾ része a 80-as évek gazdasági vezető rétegeiből, vagy állami tulajdonú vállalat vezetőiből állnak • az Európai Uniós csatlakozást követően a nemzetközi verseny fokozódott

4. A vállalkozások kialakulásának előzményei • a gazdasági átalakulás kezdetén rengeteg kisvállalat alakult → 92-ben több, mint 6 %-ot tettek ki • elit szintjén a piac és a redisztribúció szétválása • elkezdtek szaporodni a másodállású vállalkozások • 1988 utáni kisvállalatokat, fiatalok és fiatal középkorúak alapítják • a nőkre is jellemzőek a kisvállalkozások – csökken a nemek közötti egyenlőtlenség

5. Gazdasági aktivitás és foglalkoztatás • a gazdasági átalakulás a foglalkoztatottak drasztikus csökkentését hozta • a regisztrált munkanélküliek száma 1993-ban tetőzött (705 000 fő) • ezzel egyetemben nőtt az inaktívak száma • az Európai Unióban a 15-64 éves korú népesség 69 %-a volt gazdaságilag aktív 2000-ben, míg hazánkban 59,9 % • ma Magyarországon magas a nem regisztrált munkavégzők száma → az 1 milliót is elérheti • az EU országaihoz képest, Magyarország foglalkoztatás szempontjából elég kedvezőtlen helyen áll • a 90-es évek foglalkoztatási szektorok létszámcsökkenése: • a mezőgazdaságban 41,3 %-os csökkenés, ami ma is folytatódik • az iparban foglalkoztatottak száma 23,6 %-kal esett vissza • a szolgáltató szektor nem szenvedett számottevő létszámzsugorodást, 2000-ben a keresők 59,8 %-nak adott munkát

6. A gazdaságilag inaktívak • a magyar népesség aktivitása 1989 és 1997 között csaknem 14 %-kal esett vissza • az európai országokhoz képest, alacsony a hazai munkavállalási korhatár • míg 2000-ben a munkavállalási kor felső határa hazánkban a férfiaknál 61, a nők esetében 57év volt, addig Európában a férfiakra és nőkre egyaránt érvényes 64 éves korhatár volt jellemző • hazánkban 1999-ben 3,6 millió inaktív volt: 2 millió tettek ki az életkoruk, illetve rokkanttá válásuk miatt nyugdíjba vonulók, tanulók, gyermekgondozási ellátás különböző formáiban részesülők, mezőgazdasági munkát végzők • az 1998-ban hivatalban lévő kormány család-politikája a nők foglalkoztatásának visszaszorítására irányult • a nők körében magasabb az inaktívak száma, mint a férfiak körében • a nők 40%-a nem dolgozik és nem is keres munkát

7. Munkaerő –piaci flexibilitás az EU tagállamaiban • a magas munkanélküliség csökkentése az Európai Unióban, a munkaerőpiac rugalmassá tételével • az unión belüli tartós munkanélküliség okai: az áru- és a munkaerőpiacok rugalmatlansága, az alkalmazkodást gátló gazdaságpolitikai beavatkozások és a munkaerő alacsony mobilitási hajlandósága • a munkaerőpiaci flexibilitást elősegítő tényezők: a foglalkoztatás és elbocsátás feltételeinek megkönnyítése, a munkaidő felhasználás rugalmasabbá tétele, a foglalkoztatást ösztönző adó- és járulékrendszer, a sokoldalúan képzett munkaerő • munkaerő flexibilizálása az atipikus munkák elterjedését hozta: a részidős alkalmazás, a határozott időre szóló szerződések, a munkavállalók ügynökségektől való kölcsönzése, illetve a munka önfoglalkoztatóknak való kiszervezése • az Unió dokumentumaiban megjelenik foglalkoztatás flexibilizálása, valamint a munkavállalók védelmének fontossága • A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedés az összes tagállamra jellemző volt kivétel Svédország • Hollandiában a foglalkoztatottak 40 %-a, Svédországban, Egyesült Királyságban, Dániában 20-25 %-a dolgozik részmunkaidős foglalkoztatásban • 93-ban, amikor a munkanélküliség tetőzött hazánkban a részmunkaidős foglalkoztatás helyett sokan az inaktívvá válást választották

8. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a jövedelmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatása • hazánkban nagyobb a jövedelmek szóródása, mint a skandináv országokban, vagy, mint Ausztriában, ugyanakkor kisebbek az egyenlőtlenségek, minta a dél-európai országokban, valamint az Egyesült Királyságban • a dél-európai és az angolszász országokban nagyobb a szegénységi küszöb alatt élők aránya, mint Magyarországon, a skandináv országokban és Ausztriában • Magyarország az európai uniós átlaghoz közeli az alacsony jövedelemmel rendelkezők aránya • a 90-es évek végére kialakult egyenlőtlenségek részben az európai csatlakozás eredményének is tekinthetők

9. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása az egyenlőtlenségekre • összetett gazdasági- politikai folyamat, amely számos csatornán keresztül befolyásolja a jövedelmek eloszlását • az európai közös piac a termékek, a munkaerő és a tőke szabad áramlásán alapszik • közösségi joganyag átvétele szabályozza a közös agrárpolitikát, a közös kereskedelem-politikát, a gazdasági versenyt stb. • A jövedelmi egyenlőtlenség függ: az egyének által a munkaerőpiacon realizált jövedelmek egyenlőtlenségeitől, valamint a demográfiai folyamatoktól, valamint az újraelosztástól • Magyarországon a 80-as évek végén megkezdődött az általános kereskedelmi liberalizáció, amelyhez hozzájárult a 90-es évek elején az Unióval aláírt társulási szerződés, valamint a CEFTA kereskedelmi megállapodás, illetve a WTO által megkövetelt liberalizációs lépések • a külföldi tőkebefektetések által vezérelt átalakulás egy versenyképes, az európai piacokra termelő ipari szektor megjelenését segítette elő

10. Összegzés • szükség van egy tudatos középosztály kialakulására és megerősödésére → ők az anyagi és kulturális javak legnagyobb fogyasztói, létük biztosítja az ország gazdasági növekedését • társadalmi-gazdasági változást követően a középosztály helyzete válik a leginkább bizonytalanná • a középosztály helyzetének alakulását Európai Uniós csatlakozást követően eltérő módon befolyásolják társadalmi-gazdasági döntések • a kis-és középvállalkozók alkotják a középréteg leginkább sérülékeny, instabil rétegét • a középosztály: • felső, stabil helyzetű rétegét képezik a fehérgalléros alkalmazottak • biztonságosabb helyzetű, stabilabb csoportot képeznek a nem versenyszférában dolgozó fehérgalléros alkalmazottak • a magasan kvalifikált, nem üzleti jellegű kevésbé piacképes szaktudással rendelkezők, az állami alkalmazottak