BAROKK

1. Stílustörténeti korszak és korstílus kb. 1600-tól kb. 1750-ig A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője. Innét ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés, amelynek eredménye a barokk stílus. Főbb stílusjegyei: mozgalmasság, dinamizmus monumentalizmus heroizmus patetizmus conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása dekorativitás titokzatosság misztika komplexitás,bonyolultság erős kontrasztok látványosság bonyolult,túldíszített formák BAROKK

2. ÉPÍTÉSZET legfőbb stílusjegyei: • legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, kastélyok és polgári lakóházak , • hatalmas parkok létesítése, ágyások, nyírt bokrok, szobrok, szökőkutak • egymás után fűzött centrális terek, ellipszis és nyolcszög • hullámvonal, csigavonal, kagyló-, és csigamotívum • erőteljes fény-árnyék hatások • pompa, pátosz, ünnepélyesség fokozása, rengeteg aranyozás • sok oszlop, gyakoriak a csavart oszlopok • díszes, monumentális lépcsősorok • kovácsolt vas kapuk, kerítések, rácsok Szent Péter templom - Bécs A würzburgi érseki palota Drezdai Zwinger 1711-1722

3. Témái: bibliai és mitológiai jelenetek - gyakoriak a telt, "rubensi" idomok főúri portrék - gazdagság érzékeltetése ruhákkal, ékszerekkel csendéletek - újdonság a festészetben tájképek zsánerképek (mindennapi élet jelenetei) Jellemzői: mozgásban való ábrázolás, dinamizmus gazdag, élénk színvilág fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása perspektíva-játékok kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa, pátosz és színpadiasság, alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolultan összefonódnak FESTÉSZET

4. Rubens: Amazonok harca 1618. Rembrandt: A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat) 1642. Caravaggio: Szent Pál megtérése ~1660 Velazquez: Udvarhölgyek 1656-1657.

5. SZOBRÁSZAT Főbb stílusjegyei: • Szélsőségesség • Patetikusság • Emberi érzelmek túlzó kifejezése • Mozgalmasság • Diszharmónia • Fény-árnyék Bernini: Szent Teréz eksztázisa Szent Péter Bazilika - baldachin

6. A barokk kultúra Magyarországon • a Habsburg birodalom alárendelt tartománya • gazdasági elnyomás • kizsákmányolás • németesítő politika ellenreformáció • nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi-szabadságharc

7. VÁRAK ÉS KASTÉLYOK A MAGYAR - BAROKK JEGYÉBEN Migazzi-kastély (Verőce) Magyarországon az észak -itáliai és francia barokk a 17. század második negyedében jelent meg osztrák közvetítéssel. Észak-itáliai hadmérnökök Giovanni Pieroni, Baccio del Bianco és építészek, Andrea Spezza, Nicolo Sebregondi tevékenysége jelentős… Veszprém, várkapu Érseki palota, Veszprém

8. BAROKK KASTÉLYOK Grassalkovich Antal (1694-1771) 1735 táján itt kezdte el Gödöllőn kastélyának felépítését, mely az 1760-as évek végéig tartott. A kettős U alakú díszudvarával, hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív együttest alkotott. A barokk kastélyépítészet csúcspontját képviseli Esterházy Miklós (1714-1790) gróf, majd 1762-től herceg építkezése, melynek során a korábbi fertődi kastélyt több ütemben kora legpompásabb kastélyává építtette ki.

9. BAROKK FESTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT • A barokk kori magyar festészetet egyrészt a külföldön szerencsét próbáló, itthon munkához csak nehezen jutó mesterek, másrészt az egyházi megrendeléseket elnyerő külföldi festők képei jellemzik. • Franz Sigrist festette "A négy fakultás"- t ábrázoló freskót (1781) az egri líceum dísztermében Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc • Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők • és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik.

10. A BAROKK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN • Thököly-kódex (1671–1683) • Hölischer-kódex (1686–1693) • Mihály deák kódexe (1679) • Szentsei-daloskönyv (1704) Pázmány Péter (1570-1637) – Nagyszombati egyetem Zrínyi Miklós (1620-1664) – a magyar barokk eposz megteremtője Gyöngyösi István (1629-1704 – felező tizenkettes sortípus Bethlen Kata (1700-1759) – leánynevelés Esterházy-család – templomi és világi zenei élet A magyarság a törökkel szemben a keresztény szolidaritás jegyében harcolt, míg a Habsburg elnyomással szemben megnyilatkozó tiltakozás a magyar–német ellentétben öltött formát. Különös hangsúlyt kapott a régi dicsőség tudata. A Habsburg-zsoldosokat, a jezsuitákat a magyarság megsemmisítésére törő, gonosz indulatú erőknek tekintették.