Barokk

1. Barokk Zrínyi Miklós és a barokk eposz

2. Mikor? Hol? • Az időtartama 1570 és 1750 közé tehető. • - A kialakulásának első időszakában még együtt él a reneszánsszal ezt a stílus ötvözetet manierizmusnak nevezzük. • - A kiindulási helye Spanyolország innen Portugáliába, Itáliába, majd egész Európában terjedt el.

3. A barokk a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb stílusa tehát korstílus. Maga a barokk szó az olasz barocco szóból származik, bonyolultságot, nyakatekertséget jelent, de gyöngyöt is. A szillogisztika egy szak szavaként is használták. A barocco okoskodás bonyolultsága, nyakatekertsége adott nevet ennek a művészi stílus irányzatnak, amelyet a különlegesség a normálistól való eltérés jellemez.

4. Társadalmi háttér • A reneszánsz időszakában a megerősödött polgárság rést üt ugyan a feudalizmus rendszerén, de még nem válik a társadalom uralkodó osztályává. • A XVI. századtól Európában új folyamat figyelhető meg, ismét a feudális rendszerek hatalma lesz a vezető, abszolút monarchiák jönnek létre.

5. Megindul a katolikus egyház támadása híveinek visszaszerzésére, ezt nevezzük ellenreformációnak. • - Ennek megindítója a jezsuita rend lesz, amelyet 1540-ben Loyolai Szt. Ignác alapított. Ők a református módszereket alkalmazzák, az ellenreformáció terjesztésére.

6. A barokk előzménye: a MANIERIZMUS (olasz 'maniera' = mód) • átmenet a reneszánszból a barokkba (kb. 1530-1600) • modorosság, mesterkéltség jellemzi • A barokk késői változata (XVIII. sz. vége): a ROKOKÓ (francia 'rocaille' = kagyló) • "miniatűr barokk" • könnyedebb, játékosabb formák • rendkívül finom, aprólékos megmunkálás • különösen a szobabelsők kialakításában, használati tárgyakon figyelhető meg • festményeken, versekben gyakori az intimebb, erotikusabb téma

7. KÉPZŐMŰVÉSZET • szenvedélyes mozgású, izgatott taglejtésű, végletes érzelmeket hordozó alakokat ábrázol • tobzódik a színekben, formákban • Allegorikusság • a különböző művészeti területek egymásba olvasztása • propagandisztikus

8. ÉPÍTÉSZET • díszítő és szépítő elemek gyakori különválása • látványosságra való törekvés • görbe vonalak és körök alkalmazása (ugyanakkor megtörése is) • belső dekoráció (kagylódísz)

9. ZENE • szenvedélyesség, érzelem­telítettség • nagy számú énekes vagy hangszer alkalmazása • tömeghatásra való törekvés • az opera, a kantáta és az oratórium keletkezése • a hangszeres zene műformái: concerto, szvit, fúga

10. Az irodalomban • A művekre a hosszúság, a körmondatokba való bonyolult szerkesztés a jellemző. • A témáiban visszatér az Isten elvárásainak megfelelően élő ember figurája.

11. Ezekre a művekre a képszerű megfogalmazások bonyolult használata a jellemző, gyakran alkalmaz metaforákat. • Gyakran alkalmaz erős érzelmi tartalmú kifejezéseket. • Gyakran használ ellentéteket. Hangvételére a fennkölt, pátosz a jellemző.

12. Fő irodalmi műfajai • Epika: Eposz ez a műfaj nagyon megfelel a barokk stílusához, mert hosszú terjedelmű, könnyen bonyolítható a történet, és mindig valamilyen különleges embert mutat be, mint maga a barokk is különlegeset. • Dráma: A fő műfajai a komédia, a pásztorjáték és a hitvitázó drámák.

13. Fő témái: • Az idő, azaz az élet mulandósága • a földi ill. a túlvilági élet összehasonlítása • valamint az életet az álmok tükrében mutatja be • valamint az élet szeretet a pompa szeretet szembeállítása az elragadtatott halálvággyal.

14. A kor alkotói • Cervantes - Don Quiote • Calderon - Élet álom, • Lope de Vega – drámái • Tasso - A megszabadított Jeruzsálem • Milton - Az elveszett paradicsom • Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

15. Magyar barokk

16. 1620-as évek végén tűnik fel, Periódusai: • a/ a barokk kezdetei (kb. 1600—1640 között); • b/ a hősi barokk (kb. 1640—1690); • c/ a kiteljesedés,a "misztikus barokk" (1690—1740); • d/ a késő barokk: a rokokó (1740—1770).

17. A magyar barokk irodalom első nagy képviselője Pázmány Péter, legnagyobbja Zrínyi Miklós, a legolvasottabb szerzője a korban pedig Gyöngyösi István. A népies barokkban, pl. a kuruc kor verseiben stíluskeveredés jön létre. (Mikes Kelemen)

18. Műfajok • Epika: a prédikáció és a vitairat, ájtatossági irodalom, memoárok. • Líra: az anyanyelvű katolikus egyházi énekek jelennek meg gyűjteményeik az énekeskönyvek — kéziratos vagy nyomtatott könyvekben. • Dráma. Hitvitázó drámák

19. Pázmány, az író, a vallástérítő Írói tehetségét, írásművészetét a hittérítésszolgálatába állította. • Művei: • PrédikációkFelelet Magyari IstvánnakÖt szép levél Alvinci PéterhezKeresztény imádságoskönyv (az első magyar katolikus imakönyv)Az isteni igazságra vezérlő kalauz (Kalauz) (A kor legjelentősebb teológiai összefoglalója)Kempis Tamás: Krisztus követése (fordítás) (A kor legjelentősebb aszketikus műve)

20. Zrínyi Miklós (1620–1664)

21. Művei • a.)    Prózai művei: • Tábori kis tracta: katonai kézikönyv egyetlen elkészült fejezete. • Vitéz hadnagy: Katonai elmélkedések laza gyűjteménye;középpontjában az ideális hadvezér tulajdonságainak megrajzolásával. • Mátyás király életéről való elmélkedése:Mátyást az ideális uralkodónak tartja • Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság

22. b.)    Verses művei:1651-ben Bécsben jelent meg az Adriai tengernek syrenaia. A cím jelentése: Zrínyi Miklós magyar költő. • Tudatos kötetkompozíció: tartalmazza első feleségéhez írt szerelmes verseit, az ún. idilliumokat, epigrammákat, a Feszületre című ódát, a Szigeti veszedelmet, s a kötetet a Peroratio (=záróbeszéd) zárja.

23. Szigeti veszedelem • (1645–46 tele) • A megírás körülményeiről a 9. ének első négy versszakában számol be, hivatkozva arra, hogy a műalkotáshoz szükséges nyugalmat állandóan megzavarja a kanizsai török.

24. Történelem A Bécs felé vezető hadjárat része – egy közjáték – a szigetvári ostrom csupán. Szulejmán halála megtöri ill. gyengíti a törökök hatalmát; bár folytatódnak a török harcok, a birodalom nem nyeri már vissza régi fényét. A belső vár is kigyulladt (a szárazság miatt). Zrínyi halála a kitörés miatt. Eposz A kereszténység és pogányság élet-halál harca, ahol a tét Magyarország és Európa megmaradása. Ez a mozzanat segíti Zrínyit, hogy a tárgy megfeleljen az eposzi konvencióknak (nagy formátumú tárgy). Zrínyi kezétől hal meg Szulejmán. A pokol tüzeként jelenik meg, a túlvilági erők bekapcsolásával. Nem végezhet vele emberi kéz, egy távoli golyó teríti le. A valóság és az írói szabadság

25. Műfaj: eposz A téma: dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként. A mű célja: példamutatás Történelmi háttér: az ország több részre szakadt, a magyar fõurak nem törõdtek a nemzet sorsával, a török veszély egyre komolyabb lett. A mű jellemzői

26. Segélykérés, invokáció nem a Múzsához szól, hanem Szűz Máriához Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát a költő a barokk eszmének megfelelően mint Isten katonáját mutatja be, aki tudatosan vállalja a harcot. (Athleta Christi) Mitől barokk eposz?

27. Monumentális képek, pl.: a hadsereg bemutatásában Alá- és fölérendeltség ellenére érvényesülő harmónia A cselekmény bonyolult és mozgalmas Tapasztalatain alapuló barokk realizmus, naturalizmus, pl.: halálnemek

28. Leírásokban megjelenő túldíszítettség /pl.: Zrínyi ruhájának bemutatása / • Az eposzban keresztény világkép jelenik meg • Az eposz monumentális képei, hasonlatai, jelzői, barokkosan gazdag, színes nyelvhasználata (fegyveres erdők, oroszlánok, sasok, hihetetlen erők mozognak

29. Érzelmek nagy erejű ábrázolása: barátság, szerelem hűség, hit, hősiesség • Tükörsorsok • Csodás elemek állandó jelenléte (látomások, túlvilági jelenetek) • Költői túlzások, Zrínyi öli meg Szulimánt • Zrínyi Miklós nemcsak hazájáért, hanem a kereszténységért is küzd • Zrínyi és seregének mennybemenetele tipikusan barokk motívum

30. Halála • Véletlen?!