BAROKK

1. BAROKK

2. BAROKK • A 19. század végéig negatív, elítélő, megrovó értelemben használták. A 18. század közepén francia építészek kezdték ezzel a szóval illetni a 17. századi itáliai építészetet. • Ez a negatív vélemény a 19. század végéig uralkodott a művészettörténészek körében. A barokk egyértelmű volt a „szabálytalan”, a „szokatlan”, az „érthetetlen”, az „értelmetlen” fogalmával

3. Klasszicizmus

4. „A barokk a különlegesség felső foka, a nevetségesség túlzása. Borromino megőrült.”

5. Francesco Borromini (1599-1667)

6. San Carlo alle Quattro Fontane-kolostor templom belső terének és a szomszédos épületek felújítása volt; a homlokzatot csak élete végén készítette el. A templomot San Carlo Borromeónak szentelték, s ez sarkallta nevének megváltoztatására.

7. Sant’ Ivo alla alla Sapienza (1640-1650)

8. Klasszicizmus

9. Heinrich Wölfflin • A 19. század végén azonban Heinrich Wölfflin svájci művészettörténész rehabilitálta a barokkot

10. Heinrich Wölfflin • Rámutatott arra, hogy a barokk a reneszánsszal és a klasszicizmussal egyenértékű, de attól lényegesen különböző művészeti stílus

11. Barokk

12. Barokk

13. Nagyszombat – Keresztelő Szent János templom

14. Franz Anton Maulbertsch 1724-1795

15. Barokk • A 20. század elején a szó jelentése egyre inkább kiterjedt, előbb barokk zenéről és irodalomról kezdtek beszélni, majd a 16. század közepe és a 18. század közepe közti két évszázad egész kultúráját, szellemiségét a barokk szóval jelölték. Végül magát az egész korszakot, annak minden történeti-társadalmi jelenségét a barokk címszava alatt foglalták össze

16. Barokk • Szekfű Gyula: Egyes barokk jelenségek, életek és művek után a XVIII. századnak egész élete egységesen barokk színt ölt magára, a barokk gondolkodás a műveltebb osztályokban, nemesség és városi polgárság körében, katholikusoknál és protestánsoknál egykép elterjed.” Szekfű sajátos gondolkodás- és életformának tartja a barokkot. „A barokkban életformát, belső, lelki magatartást, s azt az élet különböző terein kifejező külső formákat látunk… Tartalma egyszerre több életjelenségre terjed ki… Legvilágosabban érzékelhető a képzőművészet terén, honnan nevét is nyerte

17. A Tridenti Zsinatot követő katolikus reform célkitűzéseinek tökéletesen megfelelt az akkoriban megjelenő barokk stílus. • Ez fordítva is igaz: a katolikus reform a maga igényei szerint alakította a barokk művészetet. • A megújult egyház hatása alá akarta vonni a társadalom minden rétegét. Ehhez olyan művészetre volt szüksége, amely monumentalitásával és dinamizmusával érzékeltetni tudja az egyház visszanyert életerejét és nagyságát.

18. Csapodi Csaba: „Szent Ignác spanyol katonai szelleme nemcsak rendjét hatja át maradéktalanul, hanem a kor egész lelkét befolyásolja. Talán az ő egyéniségének volt legnagyobb része abban, hogy a renaissance pogány héroszának helyét az athleta Christi eszménye foglalta el. […] A világnézetében mélyen vallásos, állameszméjében abszolutista, társadalomfelfogásában hierarchikus-arisztokratikus berendezés alapján álló, egyéni lelki alkatában szenvedélyes, színpadias, külsőségekre igen hajlamos barokk ember, a vallási hős és pompakedvelő udvari ember kettősségében éli életét.”

19. Jellemzi ezt a művészetet a pátosz, az ünnepélyes reprezentáció, a hősiesség kultusza, de ugyanakkor a tetszelgés, az érzéki hatásokra törekvés is. A barokk világában minden színpadias: ez az illúziókeltés művészete.

20. Barokk vallásosság • Amint a képzőművészetek barokk stílusa különbözik az érett középkor gótikus stílusától, úgy a barokk kor vallási élete, lelkisége és áhitatformái is sokban eltérnek a középkori vallásosságtól.

21. Barokk vallásosság II • új típusú főpapok, akik egyházmegyéjük területén tartózkodtak, rendszeresen látogatták a plébániákat, gondoskodtak a papság neveléséről és képzéséről, papjaik számára lelkigyakorlatokat szerveztek, egyházmegyei és tartományi zsinatokat tartottak, jövedelmeiket pedig egyházi, oktatási és karitatív intézmények alapítására, fenntartására és fejlesztésére fordították. • Az új típusú főpapok közül nálunk is legismertebb Borromei Szent Károly milánói érsek

22. Bossuet püspök: „Én ellenben olyan egyéneket akarok oktatni, akik a világban, a családban, sőt a királyi udvarban élnek, kik állásukból kifolyólag a külső világnak és a közönségnek tartoznak élni, és gyakran a lehetetlenség ürügye alatt gondolni sem akarnak arra, hogy a jámbor életet megpróbálják.” Mindnyájan arra hívattunk, hogy tökéletesedjünk. „A tökéletességre jutás módjai azonban különfélék a hivatások különbözősége szerint. Kinek-kinek állása és hivatása szerint kell megteremni a jámborság méltó gyümölcseit.” Állapotbeli kötelességeink teljesítése nélkül nincs valódi jámborság, ,,aki ezeknek nem tesz eleget, támasszon föl bár holtakat, mégis bűnben van, és ha így hal meg, elkárhozik.” Barokk eszmények; életszentség

23. Barokk – új spiritualitás • Páli Szent Vince (1581–1660) • Szalézi Szent Ferenctől: az állapotbeli kötelességek becsületes teljesítésével s az Isten és felebarát iránti szeretet gyakorlásával az egyszerűek, közepesek, átlagosak is éppoly biztosan szentelhetik meg életüket és juthatnak üdvösségre, mint a kivételesek és a választottak

24. Bérulle bíborostól: kriszto­centrizmus Páli Szent Vince (1581–1660): Az ember immár a vallásos életben is több önállóságra és tevékenységre tartott igényt; nem félrevonulni kívánt többé, hanem az életben benne állva követni az evangélium parancsait és járni a megszentelődés útját Barokk – új spiritualitás

25. Nyíregyháza – Evangélikus templom