110 likes | 299 Views
Az orvosi antropológia szeminárium tapasztalatai a magyar és az angol nyelvű képzésben. Dr. Pikó Bettina SZTE ÁOK Magatartástudományi Csoport, Szeged. Orvosi antropológia szeminárium tárgya.
E N D
Az orvosi antropológia szeminárium tapasztalatai a magyar és az angol nyelvű képzésben Dr. Pikó Bettina SZTE ÁOK Magatartástudományi Csoport, Szeged
Orvosi antropológia szeminárium tárgya • 1. Embertan = az ember holisztikus tanulmányozása, az ember létezése a kultúrában, a kultúra szerepe az emberi adaptáció folyamatában • 2. Az egészség, betegség, valamint a gyógyítás és az egészségügyi ellátás működésének kulturális vetülete • 3. Hasonlóságok és különbségek felismerése és kezelése • 4. Orvoslás és a globalizáció
Az orvosi antropológia szerepe a orvosi attitűdformálásban • 1. A hallgatók kerüljenek közelebb a laikus egészség és betegségképzetek megértéséhez és elfogadásához • 2. A hallgatók vegyék figyelembe a rítusok, szokások, kulturális értékek szerepét az olyan jelenségekben, mint pl. életciklusok, halál, reprodukciós egészség • 3. A hallgatók értsék meg a modernizáció szerepét az egészség megtartásában, illetve betegségek keletkezésében • 4. A hallgatók az orvos-beteg találkozás során figyeljenek fel a kulturális eltérésekre
SZEMINÁRIUMI TEMATIKA (magyar) • 1. Bevezetés az orvosi antropológiába (tárgya, példák) • 2. Laikus képzetek egészségről, betegségről, testképről, betegségkockázatokról • 3. Stressz és a civilizációs betegségek • 4. Táplálkozás orvosi antropológiája • 5. Fájdalom orvosi antropológiája • 6. Kulturális nőgyógyászat (nemek és reprodukció) • 7. Halál, haldoklás, gyász antropológiája • 8. Pszichiátriai antropológia • 9. Az orvos-beteg kapcsolat orvosi antropológiája
Magyar nyelvű szemináriumi módszertan • Szemináriumi megbeszélés feladatokkal • Projekt-munka a magyar hallgatók számára (irodalmi összefoglalás; mikropopulációs felmérés; esetismertetés) • Tapasztalatok: • - kíváncsiság + némi ellenállás • - csoportmunka, szocializáció hiánya (készséghiány és nagy csoportlétszám!) • - pozitív hatás (pl. látogatás fogyatékos otthonban, laikus képzetek feltérképezése, foglalkozás a témával, attitűdformálás)
SZEMINÁRIUMI TEMATIKA (angol) • 1. Bevezetés: Mi az antropológia? Mi az orvosi antropológia? Esettanulmányok • 2. Laikus elképzelések egészségről, betegségről, egészségkockázatokról, testképről. Modellbetegség: anorexia nervosa mint kultúrához kötött betegség • 3. Stressz és civilizációs betegség: A stressz biokémiai és kulturális modelljei. Modellbetegség: AMI mint kultúrához kötött (civilizációs) betegség 4. Fájdalom: A fájdalommagatartás kulturális modelljei. Fájdalomkezelés a modern kultúrában • 5. Táplálkozás: Különböző kultúrák táplálkozási szokásai
SZEMINÁRIUMI TEMATIKA (angol) folyt. • 6. Kulturális nőgyógyászat: Nemek és reprodukció, szülés kultúrája, homoszexualitás • 7. Halál, haldoklás, gyász: premodern és modern halálképek. Rítusok jelentősége • 8. Pszichiátriai antropológia: Kulturális normák és pszichiátriai betegségek, normalitás és abnormalitás. Sámánizmus. Modellbetegség: depresszió mint kortünet • 9. Orvos-beteg kapcsolat kulturális vetületei: A betegek szempontjai, a média szerepe, komplementer medicina és népi gyógyászat, a gyógyítás kultúrája. Fogyatékosság megítélése
Angol nyelvű szemináriumi módszertan • 1. Hand-out (munkafüzet, elméleti összefoglaló és elgondolkodtató és megbeszélendő feladatok) • 2. Team-work (esettanulmányok feldolgozása kiscsoportokban, kiselőadás formájában) • 3. Prezentáció (mindenki tart egy referátumot az adott témához kapcsolódóan)
Részlet egy magyar hallgató projektmunkájából: • „Az ellenérvek azt mutatják, hogy egy magatartástudományi tantárgyat milyen nehéz integrálni a már meglévő, jól megszokott orvosképzésbe, mert messze áll a többi tény- és adathalmazt felsorakoztató tárgyaktól. A többit azért tanulják, mert ez az egyetlen módszer az első évek túlélésére. Az első pár év alatt elfelejtik a végcélt… A magatartástudományi tárgyak mellett szól viszont, hogy ezt tartja a hallgatókban a tüzet az első két-három év folyamán.. Segít abban, hogy majd holisztikus módon tudjunk a betegre figyelni… hogy minden beteget úgy tekintsünk, aki egy újabb kultúra, személyiség megismerésével kecsegtet.”