Péteri György: Montagu Norman és a magyar „szanálási mű”. Az 1924-es magyar pénzügyi stabilizációról

1. Péteri György:Montagu Norman és a magyar „szanálási mű”. Az 1924-es magyar pénzügyi stabilizációról

2. Miről lesz szó? • Magyar rekonstrukciós elképzelések • Revíziós politika • Az angol-amerikai rivalizálás és a magyar pénzügyi stabilizáció összefüggése • A Bank of England által nyújtott 4 millió fontos előleg • A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója • „szanálási válság”

3. Magyar rekonstrukciós elképzelések • Hegedűs Lóránt stabilizációs terve: • Cél: a világgazdaságba való bekapcsolódás • Liberális gazdasági rend helyreállítása • Eszközök: • „Gazdasági erők szabad játéka” • A társadalmi osztályok közötti egyensúly • Béke • Kisantanttal folytatandó nem-konfrontációs politika • Önálló magyar jegybank felállítása • Külföldi tőke bevonása

4. Magyar rekonstrukciós elképzelések • Kállay Tibor: • Nagyjából Hegedűs Lóránt terve • Változás: • a külföldi kölcsön a költségvetés fenntartásához kell • A rekonstrukcióban fontos szerep a külföldi tőkének

5. Magyar rekonstrukciós elképzelések • 5 pontos rekonstrukciós terv: • 1. monetáris stabilizáció • 2. költségvetési egyensúly helyreállítása és stabi- lizálása; külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérlegek tartós egyensúlyának biztosítása • 3. külföldi tőke bevonása annak érdekében, hogy: • Biztosítható legyen a költségvetési és fizetési mérlegek deficitjének finanszírozása • Ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra modernizációja

6. Magyar rekonstrukciós elképzelések • 4. a „gazdasági erők szabad játéka” kifejti jótékony hatását • 5. „újrakötni, megerősíteni a birodalmi munkamegosztásból, gazdaságföldrajzi szükségszerűségből táplálkozó szálakat”

7. Gazdasági rekonstrukció – revíziós politika folytatása békés eszközökkel • Jelentős külső erőforrások igénybevétele • Kállay: a hadügyi program támogatása veszélyezteti a külföldi kölcsön felvételét • 1923: bejelenti a külföldi kölcsön felvételét • Visszafizetéshez gyors és nagy arányú bevételnövekedés kell • Bethlen politikai stratégiája: békés erőgyűjtés • Sikeres gazdasági helyreállítás → nemzetközi gazdasági életbe való bekapcsolódás + gazdasági, tásadalmi modernizáció • majd revíziós politika

8. Az angol-amerikai rivalizálás és a magyar pénzügyi stabilizáció összefüggése • 1920: puhatolózások a kölcsön felvétele ügyében • Franciaország: gyenge gazdasági helyzet + gazdaságpolitikája miatt nem • New York: nem akar érdekeltséget itt • London a megoldás • A kölcsön a békeszerződés ratifikációjáig és a Jóvátételi Bizottság beleegyezéséig nem jöhet létre • A volt monarchia helyén politikai ellenségeskedés ellehetetleníti a gazdasági együttműködést

9. Az angol-amerikai rivalizálás és a magyar pénzügyi stabilizáció összefüggése • 1921-22: rekonstrukciós tervek • Walder Gyula: Duna-menti államok pénzügyi és kereskedelmi vállalkozása • Madarassy-Beck Gyula hasonló elképzelése • 1923: a kölcsön forrása csak London lehet (Bank of England, Treasury)

10. A Bank of England által nyújtott 4 millió fontos előleg • 1924: jóvátételi kötelezettségek rendezése • Zálogjogok felfüggesztése • Népszövetség pénzügyi Bizottságának jelentése a stabilizáció tervére • A kölcsön mégis kérdéses még • 12 millió fontos kölcsön: • 1/3-a a kontinensről, 1/3-a New Yorkból, 1/3-a Londonból lenne • Ok: Montagu Norman aggodalmai: • Nem akar egyedül felelősséget vállalni (a kölcsön elsősorba politikai érdekű, nem gazdasági) • A visszafizetésnél az egyéb fizetési kötelezettségek mellett ennek kell elsőbbséget élvezni

11. A Bank of England által nyújtott 4 millió fontos előleg • Megoldás: angol kormány levele: • Minden eszközzel támogatni kell a segélyt • Újabb probléma: New York nem vállal szerepet • A 4 millió fontot Londonnak kellene vállalni • Norman ismét a politikusok fellelősségvállalását akarja • Philip Snowden angol pénzügyminiszter levele: • Közép-Európa stabilizálása és a Népszövetség presztízsének megőrzése miatt vállalni kell • Lehetővé válik a kölcsön

12. A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója • I. vh.: Európa eladósodik az USA-nak • USA: nagyméretű expanzióra képes gazdaság • Nemzetközi befektetések növekedése • Nemzetközi kereskedelemben egyre nagyobb szerep • Anglia: technológiailag kiöregedett ipar • Magas költségszint • Strukturális merevség • London vs. New York: 2 fő feladat • Gazdasági hegemónia megőrzése a hagyományosan brit érdekeltségek és a brit birodalom felett • Stabilizálni a font világvaluta szerepét

13. A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója • Háború után: dollár stabil aranyalapú maradt ↔ font ingadozó • London célja: • az európai stabilizáció a font segítségével jöjjön létre • Az európai valuták font alapúak legyenek • Angol stratégia: • Amerikai tőke biztosítása a stabilizációban • A font háború előtti aranyparitás szintre emelése és ott áttérni az aranyalapra • Helyreállítani és stabilizálni a font világvaluta szerepét • A szükséges kölcsön fejében a fonthoz kellett kötni az országok valutáját és a monetáris tartalékokat Londonban kellett elhelyezni

14. A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója • Norman – Popovics egyezmény: • Minden londoni kibocsátás révén előálló követelés a Bank of England-nél levő számlára befizetendő, amíg rekonstrukciós célra fel nem használják. Ezeket a Bank értékpapírokba fekteti be • A magyar kormány minden külföldi valutáját a Magyar Nemzeti Bankban tartja • A stabilizációs politika alapja a font • Az MNB csak a Bank of England-del áll kapcsolatban • Az előleg visszafizetéséig a Bank of England kérheti a MNB leszámítolási kamatlábának emelését

15. A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója • Gazdasági stabilizáció → Közép- és Délkelet-Európa gazdasági integrációja → új piacokat nyit Angliának + Közel-Kelet • A tengerentúli piacok elvesztéséért kompenzáció: Dél-Amerika • Iparosodottabb lett • Kölcsönt New Yorktól kér • Közép-Európa felélesztése: csökken az amerikai gabonaimport → ezáltal a dollárszükséglet is • Mezőgazdasági támogatás → saját élelmiszer ellátásának költsége is csökken és font alapú rendszerek jönnek létre

16. „Szanálási válság” • Harry A. Siepmann levele Norman-nek • Nem ért egyet a fontalappal és a kamatlábakkal • Norman válasza: • „koldusok nem lehetnek válogatósak” • a kölcsön fejében jogosak a követelések • A fonthoz kötött korona 11%-kal felértékelődik • Exportszektor válsága: Norman az egységnyi termelésre eső bevételt 15-20%-kal csökkenti

17. „Szanálási válság” • Eredmény: sem a profitoknak, sem a reálbéreknek nem volt elég tartaléka, hogy a felértékelt koronaárfolyamhoz alkalmazkodni tudjanak • Az élelmiszer-gazdaság válsága: • Likviditási problémák • Malomcsődök

18. Konklúzió • A „szanálási mű” - Montagu Normannak is köszönhetően - a nemzetközi gazdasági rendszerben súlyos hátránnyal induló magyar gazdaságot, és 6-7 év alatt összeomlást eredményezett • London és a font világgazdasági szerepének megőrzése és a Közép-Kelet-Európai gazdasági föderáció helyreállítása közötti harmónia nem valósult meg

19. Köszönöm a figyelmet!