DISSZEMINÁCIÓ Eredmények, ismeretek megosztása

1. DISSZEMINÁCIÓ Eredmények, ismeretek megosztása

2. A disszemináció fogalma A disszemináció = magvetés (pályázatok kapcsán szétterjedés) a projektek eredményeinek(és hibáinak) terjesztése Ráfordítás/Hatás optimalizálás – széles körben történő alkalmazásra. HISZEN közpénzből közérdekre kaptunk támogatást! Kellermann Éva nyomán

3. A disszemináció tárgya • Disszemináljuk • A kézzelfogható eredményeket (kurzusok, kézikönyvek, tananyagok, tantervek, taneszközök, …), • Szakmai tapasztalatokat • Módszertant • A projektmegvalósítási tapasztalatainkat (projektmenedzsment, együttműködés, …) • Az áttételesen érvényesülő hatásokat (személyiség-fejlődés, készségek alakulása, a szakmai ismeretek bővülése, …)

4. Eredményes disszemináció • MA az intézmények egymás versenytársaként tűntek fel, • pedig nem egymás riválisai, hanem csapattársai!! • Nincs igazi együttműködés. • Megoldás: • Együtt sírunk, együtt nevetünk elv • érvényesítése!

5. A disszemináció alapkérdései Milyen szinten kívánják a projekttel kapcsolatos információkat terjeszteni? Miért van szükség disszeminációra? Milyen hatást várok el tőle a projekt egyes szakaszainak és az egyes célcsoportoknak a vonatkozásában? Hogyan erősítheti a disszemináció a projekt minőségét? Kiknek, milyen célcsoportoknakakarják eljuttatni a projekttel kapcsolatos információkat? Mit, milyen jellegű információkat akarnak terjeszteni? Hogyan, milyen eszközök és kommunikációs csatornák révén, milyen módszerrel akarnak disszeminálni? Mikorkerüljön sor az egyes disszeminációs lépésekre? Ki vegyen részt benne (mely intézmények, illetve személyek)? Mennyibe kerül?

6. A disszemináció szintjei • A disszemináció legalsó szintjét a részt vevő intézmények jelentik • A következő szint a partnerintézmények • Gazdasági szektor – ideális a hasonló, ám akár határon átnyúló projektek együttműködésére • Régió • Nemzeti szint • EU szint Kellermann Éva nyomán

7. A disszemináció célcsoportjai • Döntő a terjesztendő eredmény relevanciája és a meglévő kapcsolatrendszerünk! • (más intézmények, HR szakemberek, szakmapolitikai döntéshozók, szakújságírók stb.) • Nem csak a saját szűkebb szakmánkat, hanem a projekt célcsoportját, és – ha releváns – más szakmák képviselőit is megcélozhatjuk! • (munkaügyi központok, kamarák, képzőintézmények, non-profit szervezetek, szociális partnerek, szakmai szervezetek stb.) Kellermann Éva nyomán

8. Belső disszemináció Ne felejtsük el házon belül sem terjeszteni az eredményeket, átadni tapasztalatainkat! • Belső képzés • Kézikönyv • Beszámoló • Bekapcsolódás tanácsadóként más munkaközösségek munkájába… Kellermann Éva nyomán

9. A disszemináció módszerei • A disszemináció során a lehető legváltozatosabb kommunikációs csatornákat lehet igénybe venni. • Az interperszonális kapcsolatok - a projektről közvetlen visszajelzés nyerhető • Önálló kiadványok megjelentetése – szórólapok brossurák, hírlevelek, E-módszerek,… • Szakkiállítások, konferenciák és szemináriumok • A tömegkommunikációs eszközök • Viszonylag költségtakarékos módja az eredmények terjesztésére igénybe venni a partnerek bejáratott disszeminációs csatornáit.

10. A disszeminációs gondok • A tervezés során érdemes számításba venni a disszeminációt gátló esetleges tényezőket: • a célcsoportok alacsony érdekeltségi szintje, • a szükséges szakértelem hiánya, • elzárkózó magatartás, forráshiány stb. • A disszemináció lényeges eleme az interaktivitás!

11. A disszemináció kritikus pontjai • Szoros együttműködést igényel a partnerekkel és a disszemináció célcsoportjaival – jólinformáltság, széleskörű kapcsolatrendszer szükséges • Erős érdekképviseletet, jó prezentációs készségeket igényel • Rosszul tűrjük az építő szándékú kritikát? • Az információ és a tudás hatalom, sokan nem szívesen osztják meg • Kevés a kifejezetten disszeminációs célú forrás, pályázat (túlzott hangsúly a folyamatos innováción)