Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény változásai

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény változásai

2. Módosító törvények • Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény Kihirdetve 2010.08.13-án a Magyar Közlöny 132. számában • Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló2010. évi LXXXIII. törvény Kihirdetve 2010.08.10-én a Magyar Közlöny 129. számában

3. A 2010. évi XC. törvény által módosítva • Egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illeték mentesség • Gazdaság átadási támogatással összefüggő illeték mentesség • Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzéséhez kapcsolódó illeték mentesség

4. 2010. évi LXXXIII. törvény által módosítva • Sporttelepek megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték mentesség • Elévülési szabályok

5. Öröklési és ajándékozási illeték Az örökhagyó és az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék mentes az illeték alól. • A vérségi és az örökbefogadáson alapuló rokoni viszonyokra terjed ki • A mentesség értéktől független • Bejelentés szabályai változatlanok

6. Öröklési és ajándékozási illeték • Módosításra kerültek az Itv. 12. § (1) bekezdésében található, rokonsági foktól függő illetékmértéket megállapító táblázatok is, vagyis az egyenes ági rokonok kikerültek a táblázatból • I. csoport: házastárs, mostoha és nevelt gyermek, mostoha és nevelő szülő • II. csoport: testvér • III. csoport: minden más örökös/megajándékozott

7. Öröklési és ajándékozási illeték • Az Itv. 16. § (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességi szabály változatlan : Az I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint mentes az öröklési illeték alól • Gépjármű ajándékozás esetére vonatkozó átmeneti rendelkezés: a 2010.07.01-jét követően egyenes ági rokon által megfizetett ajándékozási illetéket az adóhatóság kizárólag kérelemre téríti vissza

8. Gazdaság átadáshoz kapcsolódó mentességek • Ajándékozás: Itv. 17. § (1) bekezdés q) pont • Visszterhes: Itv. 26. § (1) bekezdés • Feltétel: a Termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelő (egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó) a gazdaságátadási támogatás igénybe vétele érdekében közeli hozzátartozónak adja át a termőföldet, illetve a gazdaság működtetéséhez, fenntartásához szükséges vagyontárgyakat.

9. Gazdaság átadáshoz kapcsolódó mentességek • Közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. § b) pontja szerinti házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. • Illeték mentesen átadható vagyontárgyak:a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet, gépjármű, pótkocsi stb.)

10. Gazdaság átadáshoz kapcsolódó mentességek Változatlanul alkalmazandó: • az Itv. 17. § (1) bekezdés h) pontja szerinti mentesség, mely szerint a közeli hozzátartozónak nem minősülők esetében mentes a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott termőföld megszerzése • Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti mentességi szabály, mely minimum 5 éves mezőgazdasági tevékenységet ír elő a mentességhez

11. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzéséhez kapcsolódó mentesség • 2010.01.01-jétől visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén • Új mentességi szabály: az ilyen társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása illetékmentes • Kapcsolt vállalkozás fogalma: Tao. tv. 4. § 23. pont • Többségi befolyás fogalma: Ptk. 685/B. §

12. Hatályba léptető rendelkezések • A 2010. évi XC. tv. 134. § (1) bekezdése alapján az illetékre vonatkozó rendelkezések (III. fejezet) a kihirdetést követő 3. napon lépnek hatályba, vagyis 2010.08.16-án • Külön rendelkezés vonatkozik • Az egyenes ági rokonok közötti illeték mentességre [Itv. 16. § (1) bekezdés i) pont; 17. § (1) bekezdés p) pont] • A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság visszterhes vagyonátruházási illeték mentességére [Itv. 26. § (1) bekezdés t) pont]

13. Hatályba léptető rendelkezések Az új szabályt a 2010.07.01. napján jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni: • Már kézhez kapta az örökös/megajándékozott az illetéket megállapító fizetési meghagyást, de 2010.07.01-jén még nem vált jogerőssé • Másodfokú döntés esetében a kézhezvétel legkorábban 2010.07.01-jén történt

14. Sporttelepek megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték mentesség • Itv. 26. § (1) bekezdés i) pont: mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. • A mentesség nem érvényesíthető a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minősülő ingatlanrészre • Módosuló elévülési szabályok: Ahol a törvény illetékmentesség vagy illetékkedvezmény feltételeként a megszerzett ingatlan, vagyoni értékű jog meghatározott célú és meghatározott időtartamú hasznosítását írja elő, az illeték megállapításához való jog annak a naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben a hasznosításnak a mentesség vagy kedvezmény feltételeként meghatározott időtartama letelt.

15. Sporttelepek megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték mentesség • Itv. 26. § (1) bekezdés r) pont: az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre. • Sporttelep fogalma: Itv. 102. § (1) bekezdés k) pont • A mentesség igénybe vételére jogosult vagyonszerzők: sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség

16. Hatályba lépés Mivel a mentesség állami támogatásnak minősül, a törvény csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lép hatályba.

17. Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót érintő változás • Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 33. §-a és 134. § (4) bekezdése 2010.08.16-i hatállyal hatályon kívül helyezte az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényt • A már bevallott adó 2. részletét nem kell megfizetni • Ha az adózó a 2010-re bevallott adó felénél (1. részlet) többet fizetett be, a túlfizetés összegét 2010.08.16-át követően visszaigényelheti

18. A televízió-készülék üzemben tartási díjra vonatkozó változásokról • A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 84. §-ának (2) bekezdése értelmében az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az üzemben tartási díj 2010 évre esedékes összegének megfizetését átvállalja. • A rendelkezés 2010.08.01 naptól hatályos • 2010. augusztus 1-jét követően az adózókat az adófizetési kötelezettség mellett, bevallási kötelezettség sem terheli • Az éves gyakoriságú bevallók a 2010. évre benyújtandó 01-es bevallásukat 2010.01.01-től 2010.12.31-ig terjedő bevallási időszakra töltik ki, de üzemben tartási díjat legfeljebb júliusig vallhatnak.

19. Mentesség az adószám kiváltás alól 2010.08.16-tól mentesül a magánszemély adózó az adószám kiváltása alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával: • kizárólag természetes személy lehet, aki • nem egyéni vállalkozó • tevékenysége kizárólag az áfa törvény 86. §-a szerinti adómentes ingatlan bérbeadási tevékenység lehet (vagyis nem lehet a kötelezően adóköteles körbe tartozó – például kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra, garázs bérbeadásra irányuló – tevékenység), • és az ingatlan bérbeadásra vonatkozóan az adóalany nem él az adókötelessé tétel választásával • valamint nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal

20. Számlaadási kötelezettség • A természetes személy adószám hiányában is az általános fogalmi adó alanya, ezáltal az áfatörvényben meghatározott bizonylat kibocsátására kötelezett, amely az ilyen adómentes tevékenységre tekintettel számviteli bizonylat kell, hogy legyen • Ezen a számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető • Amennyiben azonban az adóalany úgy dönt, hogy számlatömböt kíván használni, annak beszerzéséhez már adószámmal kell rendelkeznie

21. Egyéni vállalkozó-ingatlan bérbeadás Az Szja. tv. 2010.08.16-tól hatályos 3. § 17. pontja alapján a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki • ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevételére, • a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009 (X.20) Korm. rendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetén a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja. A választás jogával a magánszemély 2010. augusztus 16-át követően megszerzett bérleti, szálláshely-szolgáltatási díjak tekintetében élhet.

22. Egyéni vállalkozó-ingatlan bérbeadás • Az Szja. tv. 18. § (1) bekezdésének új c) pontja szerint az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatót is) tételes költségelszámolás esetén – az szja-törvény 3. számú mellékletének rendelkezéseitől eltérően – értékcsökkenési leírást az szja-törvény 11. számú mellékletének rendelkezései szerint számolhat el. • Amennyiben az egyéni vállalkozó élt választási jogával, akkor az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint a vállalkozói személyi jövedelemadó előleg-alapjául szolgáló halmozott vállalkozói adóalapot 2010. augusztus 15-éig tartó időszakra kell megállapítania • ha a magánszemély az egyéni vállalkozása keretében kizárólag ingatlan bérbeadással foglalkozott, de élt választási jogával, vagyis azzal, hogy az ingatlan bérbeadásból, egyéb szálláshely-szolgáltatásból származó bevétele után a magánszemélyekre vonatkozó szabályok adózik, akkor ettől függetlenül a járulékfizetési kötelezettségének továbbra is az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell eleget tennie.

23. Köszönöm a figyelmet!