Kereskedelmi gazdálkodás elemzése

1. Kereskedelmi gazdálkodás elemzése Számviteli alapok 2009-2010/1 1. óra

2. A tananyag felépítése • I. egység: számviteli alapok, alapfogalmak • II. egység: a számviteli beszámoló • III. egység: a mérleg eszköz oldala • IV. egység: a mérleg forrás oldala

3. Követelmények • Az órák legalább 80 % -án való részvétel • A négy fejezet dolgozatainak megírása • A jegyek csak akkor érvényesek ha a dolgozatok összesített pontszámának legalább 50 % -a megvan • Bármilyen kérdés, probléma: • turi.attila87@gmail.com

4. A számbavétel fogalma, a számvitel kialakulása • Az emberek a civilizáció kialakulása előtt is számba vették mennyijük van: • tűzifából • ételből • mennyi az idő • stb...

5. Az üzleti életben számba vehetjük: • Pénz • Nem pénz alakban lévő vagyon (pl. ház értéke) • Teljesítmény (pl. Mennyi gázt használtunk el a fűtéshez • Az üzleti számbavételi tevékenység célja: AZ ÖSSZESÍTETT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK, BESZÁMOLÓK ELŐÁLLÍTÁSA, AMELYEK BEMUTATJÁK PÉNZÜGYI, JÖVEDELEMI ÉS VAGYONI HELYZETÜNKET ÉS AZ ABBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKAT.

6. SZÁMBAVÉTEL KÖNYVVITEL(KÖNYVVEZETÉS) SZÁMVITEL A KÖNYVVITEL A SZÁMBAVÉTELI TEVÉKENYSÉG ELÉRÉSI ÚTJÁRA, MÓDSZERÉRE VONATKOZIK A KÖNYVVITEL A SZÁMBAVÉTEL TÁRGYÁRÓL ÉS AZ ABBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKRÓL TELJESKÖRŰEN BEGYŰJTÖTT, ÉS RENDSZEREZETT, FOLYAMATOS, NAPRAKÉSZ ÉS ÁTTEKINTHETŐ FORMÁBAN VEZETETT NYILVÁNTARTÁSOK RENDSZERE. A SZÁMVITEL A SZÁMBAVÉTELI TEVÉKENYSÉG VÉGTERMÉKÉRE VONATKOZIK A SZÁMVITEL CÉLJA ÉS FELADATA AZ ÜZLETI ESEMÉNYEK GYŰJTÉSE, SZABÁLYOS FELDOLGOZÁSA ÉS TOVÁBBÍTÁSA.

7. A számvitel és könyvvitel,egszerűen szólva... • Számvitel: a vagyonváltozást mutatja • Könyvvitel: Az információt gyűjti a számviteli vagyonváltozáshoz

8. Az összetettebb kultúrák megjelenésével, valami megváltozott: Közösségi tulajdon Magántulajdon Állam Egyén + Megjelenik a pénz

9. A számbavétel kialakuló fajtái • Cash flow-típusú (természeti társadalom) • Vagyonleltár típusú(erőszak társadalom, feudalizmus) • Eredmény típusú (keresztes hadjáratok, kockázat elosztása) • Egyidejű számbavétel a vagyon összetételéről és eredetéről(késő középkor, kora újkor)

10. A könyvvitel fejlődése • Egyszeres könyvelés: vagyon és pénzmozgás együtt történik, vagy mindegy kié volt (2004- Magyarország: gazdálkodó szervezetek nem használhatják)

11. A kettős könyvelés Lényege, hogy a vagyonszámlákat megkettőzi összetétel és eredet szerint (Mim van? Miből?) Szüksége: ha a vagyonmozgás elválik a pénzügyi teljesítménytől Luca Pavioli 1494

12. A számvitel, ma, Magyarországon • Törvény szabályozza: 2000. évi „C” törvény • Összhangban az EU-val (IFRS) • Kiegészítések: • Rendeletek, • Véleményezések

13. Kereskedelmi gazdálkodás elemzése Számviteli alapok 2009-2010/1 2. óra

14. Számviteli alapok • Számvitel fogalma • Célja • Területei • Pénzügyi számvitel vs. Vezetői • Könyvvezetés • A jelenlegi beszámoló részei

15. A számvitel fogalma • Számvitel • Az a gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeként a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről valósághű objektív képet kapunk. ÉS • A gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer.

16. Számviteli tevékenységek • Gazdasági események: • Megfigyelése • Mérése • Feljegyzése • Elemzése • Közlése

17. A számvitel célja, az információszolgáltatás, a vállalkozás pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetéről

19. Számvitel területei • Számviteli beszámolórendszer ( üzletfelek, költségvetés, stb...) • Leltározás: vagyon felvétele értékben és mennyiségben, majd összevetés a könyv szerinti értékkel • Költség és önköltségszámítás • Árkalkuláció • Vezetői döntéshozatal támogatása • Elemzés

20. Pénzügyi számvitel vs. Vezetői számvitel A pénzügyi számvitel célja a külső partnerek (APEH, befektetők, szállítók stb...) informálása a vállalat pénzügyi, jövedelmi, vagyoni, állapotáról. A vezetői számvitel feladata, a vezetők döntéshozatalának támogatása releváns információk segítségével.

21. A könyvvezetés • A könyvvezetés az a gyakorlati tevékenység, amely a vagyonváltozások nyomon követésével, és megjelenésével foglalkozik • Eszközei: • Naplók • Számlák • Összesítő ellenőrző kimutatások

22. RÉSZTERÜLETEI SZÁMLASOROS ELSZÁMOLÁS IDŐSOROS ELSZÁMOLÁS SZINTETIKA(FÖKÖNYVIKÖNYVELÉS) ANALITIKA (RÉSZLETEZŐ NYILVÁN-TARTÁSOK) SZINTETIKA (FÖKÖNYVIKÖNYVELÉS) ANALITIKA (RÉSZLETEZŐ NYILVÁN-TARTÁSOK)

23. Az idősoros elszámolás Az idősoros elszámolás a gazdasági események időrendi sorrendben történő elszámolását adja. A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, az így előállított dokumentumot, könyvelési naplónak nevezzük

24. IDŐSOROS ELSZÁMOLÁS (NAPLÓ)

25. A számlasoros elszámolás • A számlasoros elszámolás a vagyon, -és jövedelemrészek szerinti nyilvántartást foglalja magában. Ehhez az elszámoláshoz kapcsolódik a vagyonváltozások nyomon követésére alkalmas könyveléstechnikai eszköz, amit könyvviteli számlának nevezünk(továbbiakban számla, vagy kontó)

26. Számlasoros elszámolás jellemzői • Kétoldalú kimutatás, egyik oldal növekedés, másik csökkenés • Bal oldalának neve: Tartozik • Jobb oldalának neve: Követel

27. Főkönyvi számlák Az eszközök, források, bevételek, ráfordítások és költségek főbb csoportonkénti nyilvántartására, a gazdasági események értékadatainak rögzítésére szolgál.

28. A főkönyvi számlák fajtái

29. Szintetikus könyvelés, analitikus könyvelés • Szintetikus könyvelés: összevont, csak értékben vezetett nyilvántartás, másik neve főkönyvi könyvelés (négy számlasoros elmélet: eszköz számlák, forrás számlák, eredmény számlák(bevétel, költség és ráfordítás) • Analitikus könyvelés: mennyiségi és/vagy értékbeni nyilvántartás

30. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem • Bizonylat: gazdasági eseményekről készített hiteles okmány, melynek adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell • Miért van rá szükség? Ezek alapján bizonyítható, és nyomon követhető a vagyon és annak változása

31. Az összes gazdasági eseményt megfelelően kiállított bizonylatokkal(tartalmi és formai követelmények!) kell alátámasztani, ezek nélkül a vállalatra ható pénzügyi, jövedelmi és vagyoni változások nem könyvelhetők!

32. A jelenlegi számviteli beszámoló részei • MÉRLEG (számszaki) • a legfontosabb pénzügyi kimutatás, amely megmutatja vagyonunk nagyságát, összetételét, eredetét, valamint növekedését vagy csökkenését egy korábbi időponthoz képest. • EREDMÉNYKIMUTATÁS (számszaki) • megmutatja a működésünk eredményességére ható tranzakciók (hozamok és ráfordítások) jellegét és nagyságrendjét egy adott időszakban. • CASH FLOW KIMUTATÁS (számszaki) • megmutatja a pénzkészletünkre ható pénzügyi tranzakciók (pénzbevételek, pénzkiadások) jellegét és nagyságrendjét egy adott időszakban. • KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET (szöveges) • a megbízható és valós összkép bemutatásának nélkülözhetetlen eszköze, amely számszaki adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz. A benne szereplő információk egy része törvényi előíráson alapul, egy másik része pedig a megbízható és valós összkép bemutatásának következménye. • KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS (szöveges) • A független könyvvizsgáló feladata: • a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet szabályszerűségének, és valódiságának ellenőrzése; • a számviteli törvény valamint a társasági szerződés (alapszabály) betartásának ellenőrzése; • a beszámoló véleményezése, hitelesítése (záradékkal való ellátása). • ÜZLETI JELENTÉS (szöveges) • (az éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások számára kötelező) célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és az üzletmenetet a tényleges körülményeknek megfelelően mutassa be. (Üzleti jelentés) Könyvvizsgálói jelentés Kiegészítő melléklet Cash flow kimutatás Eredménykimutatás Mérleg