340 likes | 563 Views
Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Bakcsányi Péter tűzoltó főhadnagy, Tűzoltósági Főfelügyelőség kiemelt főreferens. Katasztrófavédelmi hatósági jogkörök, hatáskörök, illetékesség. A katasztrófavédelem szervezeti felépítése. BM OKF. VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT. felettes szerv.
E N D
Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Bakcsányi Péter tűzoltó főhadnagy, Tűzoltósági Főfelügyelőség kiemelt főreferens Katasztrófavédelmi hatósági jogkörök, hatáskörök, illetékesség
A katasztrófavédelem szervezeti felépítése BM OKF VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT felettes szerv Polgármester tájékoztatás Katasztrófavédelmi Kirendeltség szakmai felügyelet MKI TŰZOLTÓSÁG 2012. 01. 01. – 04. 01.
MKI = területi szerv BM OKF = központi szerv Kat. Kirendeltség = helyi szerv HTP = hivatásos tűzoltóság
A katasztrófavédelem három hatósági területe Tűzoltósági Főfelügyelőség Iparbiztonsági Főfelügyelőség Polgári Védelemi Főfelügyelőség
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról
A tűzvédelmi hatósági, szakhatósági feladatokat ellátó szervezetek- alap esetben – a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – akatasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki. A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a területi szervet jelöli ki. A Kormány első fokú tűzvédelmi szakhatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki. A Kormány másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a területi szervet jelöli ki.
Hőszigetelő rendszerek többszintes épületeknél általában: OTSZ-ben meghatározott tűzállósági vizsgálati követelményekadott helyen alkalmazható. Az épületszintek között a tűzterjedési határértéket biztosítani kell (vízszintes, függőleges). Nyílásos homlokzaton E-F tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszer nem alkalmazható. Homlokzati tűzterjedési határérték-követelményt (Th) az OTSZ szabályozza A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében - a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan - a) 2 vagy 3 szintes épületnél Th 15 perc, b) 4 vagy 5 szintes épületnél Th 30 perc, és c) középmagas, magas vagy 5 szintnél magasabb épületnél Th 45 perc. Az I. tűzállósági fokozatban építendő épületek nyílásos homlokzatain csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszerek alkalmazhatók.
Hőszigetelő rendszerek többszintes épületeknél általában: A B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező 10 cm-nél vastagabb burkolati- bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszereket az alábbiak szerint kell kialakítani: a) a homlokzati nyílások felett legalább 20 cm szélességű-, teljes felületen felragasztott-, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülő tűzvédelmi célú sávot kell elhelyezni - az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal azonos vastagságban -, melynek a nyílás mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia, vagy b) a tűzvédelmi célú sáv legalább 20 cm szélességgel, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból a homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül végighúzódóan is kialakítható. A homlokzati nyílás felső-, illetve a tűzvédelmi célú sáv alsó éle között legfeljebb 50 cm távolság lehet. A sáv kialakítása többszintes épület esetében két épületszintenként kötelező. Középmagas és magas épület esetén a sáv kialakítása 13,65 m építményszint magasságig két épületszintenként, felette szintenként kötelező. Részleteket lásd: www.magyarorszag.hu - 28/2011 (IX.6.) BM rendelet
Hőszigetelő rendszerek többszintes épületeknél általában: Mentesség!? A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény, és a homlokzati tűzterjedés elleni gát helyettesíthető az erre a célra megfelelő, homlokzatot védő beépített automatikus oltóberendezéssel. Sprinkler oltóberendezés akkor alkalmazható, ha az adott tűzszakasz teljes területe sprinkler oltóberendezéssel védett. A homlokzatot védő oltóberendezés kialakításának módját (többek között vízfüggöny, sprinkler, vízköd) az I. fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg. Azon épületnél, amelyre vonatkozóan tűzterjedési határérték-követelmény van, ott a B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező, vagy a légréses homlokzati burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszerek kivitelezésének megkezdését a kivitelezést végzőnek - a kivitelezési munka megkezdése előtt legalább 5 nappal - az illetékes tűzvédelmi hatóság és a tanúsító szervezet részére be kell jelenteni, melyben fel kell tüntetni az alkalmazott rendszer megfelelőségi igazolásának számát. A tanúsító szervezet a kivitelezési munkák és az alkalmazott hőszigetelő rendszer megfelelőségét az állami támogatású pályázatok esetében ellenőrzi, egyéb esetben ellenőrizheti. Az ellenőrzésről készült minősítő iratot a tűzoltóság részére 8 napon belül megküldi.
Hőszigetelő rendszerek többszintes épületeknél általában: A bejelentés elmulasztása vagy a tanúsító szervezet által tűzvédelmi szempontból nem megfelelőnek minősített burkolati, bevonati és egyéb hőszigetelő rendszer alkalmazása a vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági intézkedést vonja maga után, melyet az illetékes tűzvédelmi hatóság rendel el. Nem megfelelő, vagy nem megfelelően kialakított homlokzati burkolati, bevonati és egyéb hőszigetelő rendszerek alkalmazása tűzvédelmi szempontból az épület nem megfelelőségét vonja maga után. Csak bejelentés köteles! = Ön feljelentés! Részleteket lásd: www.magyarorszag.hu - 28/2011 (IX.6.) BM rendelet
Tűzvédelmi hatósági ellenőrzés A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1996. évi XXXI. törvény Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet
Tűzvédelmi hatósági ellenőrzés Létesítmény ellenőrzésekor általában: • Tűzoltó készülékek (felülvizsgálat, nyilvántartás) • Fali tűzcsapok • Felszálló vezetékek • Tűzcsapok • Beépített tűzjelző-, tűzoltó berendezések • Hő- és füstelvezetők • Tűzvédelmi főkapcsoló • Gázelzáró • Villamos-, ill. villámvédelmi berendezések felülvizsgálata NEM ÉRINTÉSVÉDELEM ! • Rendeltetés mód, tárolás-, raktározási szabályok • Irányfények • Házszabály
TŰZVÉDELMI BÍRSÁGa 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján 7. § (1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén atűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. 23 esetben a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni, a tűzvédelmi hatóságnak mérlegelési lehetőség nincs!
1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez A 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. melléklete
1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez A 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. melléklete
1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez A 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. melléklete
1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez A 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. melléklete
TŰZVÉDELMI BÍRSÁGa 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján 7. § (2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. Ez mind a 40 – a jogszabályban nevesített - tűzvédelmi szabálytalanságra vonatkozik! A legkisebb összeg 20 ezer, a legnagyobb 3 millió forint! (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.
2012. 04. 15. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről Hatályát veszti a) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, b) az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet,
2012. évi II. törvény VII. FEJEZET A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ HATÓSÁGOK 38. § (1) Az általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal. (2) Az e törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el. A katasztrófavédelem nem jogosult eljárni hatóságként szabálysértés miatt! kivéve
2012. évi II. törvény • VII. FEJEZET • 28. Helyszíni bírság kiszabására jogosultak • 39. § (2) Törvényben meghatározott esetben szabálysértés észlelése esetén - amennyiben ezt e törvény külön említi - helyszíni bírságot szabhat ki: • a) a kormányhivatal arra felhatalmazott ügyintézője, • b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, • c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője, • d) a közlekedési hatóság ellenőre, • e) a közterület-felügyelő, • f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, • g) az erdővédelmi szolgálat tagja, • h) a halászati őr, • a mezőőr. • Helyszíni bírság akkor kezdeményezhető, ha az olyan szabálysértés, mely a 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. mellékletében NEM szerepel. Ha igen, okkor abban az esetben, azt kell első körben alkalmazni.
2012. évi II. törvény 12 esetben nevesíti a jogszabály a hivatásos katasztrófavédelmi szervet, mint helyszíni bírságot kiszabó hatóságot. 1. 136. Polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés 2. 156. Jégen tartózkodás szabályainak megszegése 3. 169. Vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése 4. 179. Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése (ADR) 5. 180. Víziközlekedési szabályok megsértése (ADN) 6. 182. A légiközlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése (ICAO)
2012. évi II. törvény 12 esetben nevesíti a jogszabály a hivatásos katasztrófavédelmi szervet, mint helyszíni bírságot kiszabó hatóságot. 7. 188. Minőség tanúsítási kötelezettség megszegése 8. 189. Megfelelőségi jelölés jogosulatlan használata 9. 190. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala 10. 193. Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása 11. 199. Vízszennyezés 12. 200. Ár- és belvízvédelmi szabálysértés
2012. évi II. törvény Szabálysértési bírság összege Minimum: 5.000 Ft Maximum: 150.000 Ft Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén: 300.000 Ft
2012. évi II. törvény Helyszíni bírság összege Minimum: 5.000 Ft Maximum: 50.000 Ft hat hónapon belül ismételt elkövetés esetén: 70.000 Ft
2012. évi II. törvény 130. Valótlan bejelentés 175. § (1) Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, szabálysértést követ el. (2) Szabálysértés az is, ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonul vagy egyéb intézkedésre kényszerül.
45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól • § (1) Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgávalrendelkező személy végezhet. • (2) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki az 1. melléklet 1-9., és 12-13. pontjaiban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. A szakvizsgáztatásra való jogosultság egyik feltétele az adott foglalkozási ághoz tartozó érvényes szakvizsga megléte!
1. melléklet a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelethez A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök Hegesztőkés az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők.
6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők.
A jövőben még fontosabb lesz a hiteles és megbízhatószakemberek helyi alkalmazása!