Területfejlesztők napja 2009 Október 8-9. Balatonkenese Magyar Regionális Tudományi Társaság

1. Szirmai ViktóriaA területfejlesztés társadalmi oldalaMTA Szociológiai Kutatóintézetszirmai@socio.mta.huMTA RKK NYUTI Közép-dunántúli Osztály szirmai@rkk.hu Területfejlesztők napja 2009 Október 8-9. Balatonkenese Magyar Regionális Tudományi Társaság

2. Az előadás fő problematikája • A területfejlesztési, a területi politikák társadalmi céljai és a valóság, a területi társadalmi folyamatok közötti ellentmondások • Az ellentmondásokból fakadó alapvető dilemmák. A válaszhoz: • Az európai területfejlesztési politikák társadalmi céljai, • A kelet-közép-európai, a magyar területfejlesztési politikák társadalmi céljai, • A magyar területi folyamatok, a térbeli társadalmi egyenlőtlenségek összegzése, • A területfejlesztési, a területi politikák és a lehetséges társadalmi célok. Rövid összegzések

3. Nyugat európai területfejlesztési politikák társadalmi céljai Jóléti államok esetében erőteljes területfejlesztési társadalmi beavatkozás érvényesült: • Az 1900-as évek eleje óta jelen vannak, országok szerinti különbségekben, • Gazdasági fejlesztések, a gazdasági egyenlőtlenségek korrekciós mechanizmusaiként működtek, de önálló szerepeik is voltak: • Regionális társadalmi különbségek enyhítése, • Egyenlő életfeltételek az országok térségei esetében. Jóléti állam válsága: neoliberális államok fejlesztési beavatkozásai csökkentek, globalizáció, területi egyenlőtlenségek erősödtek, A társadalmi részvétel igénye, a posztmateriális értékeket képviselö térségi, helyi középosztályok, társadalmi mozgalmak egyre nagyobb részt követeltek a helyi és térségi tervezési fejlesztési döntésekbôl, Európai Unió területfejlesztési társadalmi céljai. Országok, régiók fejlettségbeli különbségeit enyhíteni, Elmaradott térségeket bekapcsolni a fejlődési folyamatokba, Gazdasági, társadalmi kohézió, fenntartható területi és településfejlődés.

4. A kelet-közép európai (magyar) területfejlesztési politikák társadalmi céljai a szocialista időszakban Történetileg változó társadalompolitikai célok (1950-es évek) • Városok és községek közötti különbségek felszámolása, • Szocialista- munkás-városok fejlesztése, • Lakosság jövedelmi, ellátottság színvonalbeli különbségeinek csökkentése, • Azonos településeken élők ellátottsági színvonalának közelítése (1956 után) Fő jellegzetességek • Társadalmi célok inkább ideologikusak (munkás érdekek) politikai tartalommal, • Gazdaság és infrastruktúra fejlesztési célok erőteljesebbek, mint a társadalmi célok, • Történetileg (EU csatlakozásig) fokozatosan háttérbe kerülnek : hatékonyság, racionalizáció, gazdasági fejlődés fejlesztési szempontjai mögé • Fő feladatuk: a területi társadalmi konfliktusok kirobbantását megakadályozni, a politikai folyamatokat szabályozni,

5. Fontosabb állomások (1) 1971. Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció területi hatásai 1970. kormányhatározat: gazdaságfejlesztés súlypontjai a kedvező adottságú és erőteljesen fejlődő települések, a nagy és középvárosok. • A korszerű technikai színvonalú és magas szakképzettséget igénylő iparágak üzemeit a centrumokba kell telepíteni. 1971. Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció a kialakult helyzetet legitimálja, a településeket nagyság- és a lélekszám alapján szerepkör szerint rangsorolja, felső, közép- és alsó fokú, valamint szerepkör nélküli, egyéb településekre osztja. • Kimondja, hogy a termelés és a lakosság infrastrukturális igényeit szerepkör szerint biztosítja. • Ezzel szentesíti, és megalapozza a területfejlesztésre fordítható pénzek egyenlőtlen allokációját. • megyeközpontok a pénzek elosztásakor maguknak, a nagyobb településeknek, a városoknak előnyöket adtak az alku-pozícióval nem rendelkező falvak, az egyéb, szerepkör nélküli települések rovására. ( Források 70, 80 %nagyvárosok, 20- 30 %kis településeknél)

6. Fontosabb állomások (2) A hetvenes, nyolcvanas évek szociológiai kutatásai szerint a kor egyik legjelentősebb területi-társadalmi konfliktusa jött létre: • a centralizált területfejlesztés és tervezés viszonyai miatt kiéleződött város-falu egyenlőtlenség. 1983-as Országgyűlési Határozat: 1971-es területfejlesztési koncepció kritikai áttekintése alapján: Területfejlesztési és társadalompolitikai célok: • területi aránytalanságok mérséklése (közép-és kisvárosok, tanyás térségek) • Lakosság életkörülményeinek a javítása, • Szellemi erők arányos elhelyezése, • Környezet és természetvédelem.

7. A magyar területfejlesztési politikák társadalmi céljai a polgári átalakulás során Helyi tényezők jelentősége megnőtt—térségi problematika háttérben maradt, 1996 Területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény jelentősége. 35/1998 OGY Határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról: • Cél. A területi egyenlőtlenségek csökkentése a régiók, a megyék, a főváros, és a vidék a városok és a környékek között, Kelet és Nyugat Magyarország között, • Az életkörülményekben, a gazdasági, az oktatási, a kulturális, a szociális, az infrastrukturális feltételekben, társadalmi esélyekben meglévő egyenlőtlenségek mérséklése. 1997/2005 OGY Határozata az Országos Területfejlesztési koncepcióról: • Cél: nem kompenzálni akarja a piaci hatásokat, • kiegyensúlyozott területi fejlődés megteremtése, a területi leszakadás mérséklése, a fenntartható térségi fejlődés biztosítása. 2008- Országos Településhálózat-.Fejlesztési Koncepció előkészítése • Célok, alapelvek: hatékonyság, méltányosság, fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, térségi szemlélet, kiegyensúlyozott város-vidék viszony.

8. A magyar területfejlesztési politikák társadalmi céljai a polgári átalakulás során : összegezve A korábbi évekhez képest jelentős a változás: • Az Európai Unió regionális, területfejlesztő politikájának hatása, • Társadalmi, területi kiegyenlítő törekvések, fenntartható fejlődés céljai fokozott mértékben előtérbe kerültek • Kevésbe ideologikus, inkább normatív jellegű, • A gazdasági, a hatékonysági, a versenyképességet gazdasági szempontból erősítő tényezők azonban továbbra is nagyobb jelentőségűek. De mit mutatnak a területi folyamatok? Megvalósulnak a társadalmi jellegű célok?

9. Új területi folyamatok az 1990-es évek elején A rendszerváltó válság kezelésben a történeti előnyökre újabb előnyök épültek : • Beáramló nyugati tőkét, külföldi érdekeltségű vegyes vállalatokat, kisvállalkozásokat a centrum térségek (regionális meghatározottságok szerint) vonzották, • Budapesti régió, Budapest-Bécs tengely, nyugat-magyarországi nagyvárosi, városi térségek (Győr, Tatabánya, Székesfehérvár és térségeik) kiemelten fejlődtek. • A többi nagy város (Pécs, Szeged, Debrecen) kisebb mértékben szintén fejlődésnek indultak, • Észak-Magyarországon, illetve a keleti térségekben, az Alföldön számos többnyire vidéki válságtérség jött létre • Ezekben a térségekben is találhatóak azonban fejlődő városok (magángazdaságok, sok esetben a nyugati vagy éppen keleti tőke segítségével )

10. Új területi folyamatok : 2000-es évek közepén • A magyar nagyvárosi térségekben a történetileg meglévő térbeli társadalmi egyenlőtlenségek az átmenet során, a globalizáció hatására tovább éleződtek. (NKFP kutatás Nyilvántartási szám: 5/083/2004). • Erős koncentrációs, és dekoncentrációs folyamatok egyidejű érvényesülése figyelhető meg: • intézmények, szolgáltatások többsége a városközpontokban jelennek meg, • a központi városokra koncentrálódik a gazdasági potenciál is, • a nagyváros központokban jelentős arányban koncentrálódnak a magas társadalmi státuszúak • centrum és a környék történeti egyenlőtlenségei oldódtak: • globális gazdaság területi hatásai, a városkörnyéki gazdasági fejlesztések, • lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok, a városkörnyék átalakuló társadalmi szerkezete, • városkörnyéki lakóhelyi funkciók bővülése miatt.

11. Az új várostérségi társadalmi szerkezet kialakulása: Centrumok és a perifériák társadalom statisztikai egyenlőtlenségei, • magasabb státuszúak városi koncentrációja, • alacsonyabb státuszúak városkörnyéki koncentrációja. Az empirikus adatfelvétel eredményei: várostérségi és a városi belső övezetek társadalmi egyenlőtlenségeit bizonyították. Kettős struktúrájú centrum–periféria modell, illetve térbeli társadalmi hierarchia jött létre: • egyik struktúra: a hagyományosnak nevezett, magas státuszú centrum, és az alacsony státuszú periféria modell, • másik struktúra: az alacsony státuszú centrum, és a magas státuszú „periféria” modell. Dzsentrifikáció, szuburbanizáció, marginalizáció szerint szerveződnek.

12. A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 várostérségi övezetben:

13. A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 várostérségi övezetben (forrás: NKFP kérdőív adatai)

14. Az aktív elitcsoportba tartozók aránya az összes gazdaságilag aktívhoz képest övezetek szerint (forrás: NKFP kérdőív adatai)

15. ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓT MEGALAPOZÓ TERVEZET RÖVIDÍTETT VITAANYAG 2008. NOVEMBER 4. Átfogó célok: Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának az elősegítése Kiegyensúlyozott város-vidék viszony kialakítása A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A települések értékeivel való fenntartható gazdálkodás A hálózati elemek együttműködésének erősítése Hogyan alakulhatnak a területi társadalmi egyenlőtlenségek a jövőben?

16. 1. modell: tovább oldódhat a centrum és periféria közötti történetileg is meghatározott egyenlőtlenségi rendszer, hálózati fejlesztések révén javulhat a városkörnyéki népesség életminősége, centrumokban koncentrálódó intézményellátottság decentralizációjával is. 2. modell: továbbra is marad a centrum és a környék hierarchikus rendje, Bár az újabb alközpontok szerinti fejlesztések eredményeiként a centrum és periféria közötti történetileg is meghatározott egyenlőtlenségi rendszer oldódik, A térbeli, társadalmi szerkezet kevéssé változik, a város és térsége lakossága között továbbra is megmaradnak a térbeli és a társadalmi egyenlőtlenségek. A mai területi hatalmi és társadalmi viszonyok, a történeti adottságok mai hatásai ezt a modellt erősítik. FVT alapú fejlesztések várható társadalmi hatásai (1) Modell-lehetőségek szerint

17. FVT alapú fejlesztések várható társadalmi hatásai (2)Típusok-hierarchikus szintek szerint A területi társadalmi egyenlőtlenségek átalakulása egyrészt az FVT típusok között várható, az azonos szintek között vélhetőek a kiegyenlítődési folyamatok, az egyes szintek között azonban egyenlőtlenségek éleződése prognosztizálható. Eszerint: • A hierarchia felső szintjei kiemelkednek, a nemzetközi jelentőségű metropolisz térség a többihez képest előnyöket kap. • A nemzeti jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek közötti különbségek mérséklődnek. • A három felső és a többi FVT- szint között azonban valószínűbb a különbségek növekedése, ami a különböző típusú és méretű várostérségek közötti egyenlőtlenségekben jelenik meg.

18. FVT alapú fejlesztések várható társadalmi hatásai (3) Centrumok és a környékek között • Centrumok felé ingázók kevesebbet kapnak vissza a fejlesztési (a szolgáltatási, az intézmény ellátottsági) elosztások re disztributív rendszerein, a környék lakóhelyi viszonyain, életkörülményein keresztül. (lásd Szelényi korábbi elemzéseit). • Központok előnyöket kapnak, kérdés, hogy a központ hogyan lesz érdekeltté téve abban, hogy a környékkel kooperáljon, hogy az előnyöket megossza? • Ez ismét megnöveli a központ és a környék, valamint a központban dolgozó aktív társadalmak és a városkörnyéki társadalmak közötti egyenlőtlenségeket. • A piaci alapú fejlesztések, a globális gazdaság érdeklődése továbbra is a központokra épülnek, • Állami fejlesztési politikán keresztül érvényesülő területi egyenlőtlenségekre a piaci alapú egyenlőtlenségek is ráépülnek. Mindez kumulatív egyenlőtlenségi rendszereket hoz létre.

19. Sikeresek voltak a magyar területfejlesztési politikák társadalmi céljai ? Mit mutatnak a folyamatok ? A területfejlesztési, a területi politikák társadalmi céljai és a valóság, a területi társadalmi folyamatok közötti ellentmondásokat láthatjuk. Mi ennek az oka? • Társadalmi hatásvizsgálatok hiánya (nem tudni mi történik a megvalósítás folyamatában) • Területfejlesztési döntések és a társadalmi részvétel korlátozottságai. • 1996-os területfejlesztési törvény megteremtette e Civil Fórum megszervezésének jogi kereteit, • 2004 óta működik valójában. • Tájékoztatás, részvétel helyett. .

20. Az elmúlt tíz év során az önkormányzati döntésekben mennyire vették figyelembe a következő szereplők igényeit? (1-5-ig terjedő skálán) (forrás:NKFP kérdőívek adatai)

21. Melyik a leghatékonyabb formája az Ön lakóhelyi érdekei érvényesítésének? (forrás: NKFP kérdőív adatai)

22. Akár vannak, akár nincsenek területfejlesztési társadalmi célok, a fejlesztési elképzelések társadalmi hatásokkal járnak meghatározott területi-társadalmi érdekcsoportokat képviselnek. Ezek a hatások feltárhatók: : területfejlesztés társadalmi-érdekszempontú meghatározottságának a vizsgálatával, területfejlesztési koncepciókban, döntésekben való társadalmi részvétel vizsgálatával : Kiderül, hogy kik a kedvezményezettek Kik vesznek részt a döntésekben. Az ellentmondásokból fakadó alapvető dilemma: a területfejlesztésnek vannak-e valójában társadalmi céljai?

23. Az ellentmondásokból fakadó alapvető dilemma: a területfejlesztésnek legyenek- e társadalmi céljai? központi kormányzat, helyi önkormányzatok, gazdaság szereplői Globális tőke, ·civil társadalom, mozgalmak, Új törvények, jogszabályok EU hatások A területfejlesztés reális társadalmi céljait kell megfogalmazni: • Társadalmi strukturális környezet, • Területi fejlődésre ható egyéb tényezők, • Új szereplők szerint.

24. Kit preferáljunk? Fejlődőt vagy a leszakadót? Fel kell oldani a dilemmát : Versenyképesség és szolidaritás (?) Újféle társadalmi versenyképesség Területfejlesztési és új strukturális eszközökre is szükség van.

25. Köszönöm a figyelmet