Kő 2. Kockakő a pesti utcán. A bálvány ledöntésének eszköze.

1. Kő 2. Kockakő a pesti utcán. A bálvány ledöntésének eszköze.

2. Mandala 1. A tökéletesség szimbóluma. Pannon kereszt.

3. Nagy Konstantin álma: „E jelben győzni fogsz”

4. Mandala 2. A tökéletesség jelképe. Város alaprajz

5. Mandala 3.

6. Mandala 4. A kerekasztal lovagjai

7. Selbst (ősvalónk) – szt. Kristóf a tökéletesség szimbóluma

8. racionális introverzió Jungdimenziói intuitiv * * empirikus extraverzió szenzuális

9. racionális Az árnyék interiorizálása intuitiv empirikus Egy lehetséges útja a személyiségfejlődésnek szenzuális

10. Leary féle modell dominancia gyűlölet szeretet önalárendelés

11. h s e hy k p d m Szondi teszt latens-manifeszt p k hy m d s h e

12. Erik H. Erikson: önazonosság és krízisek

13. Erik H. Erikson személyiségfejlődési modell A krízisekkihívások amelyek megoldása fejleszti a személyt, kudarca viszont lelki sérülést jelent

14. Alfred Adler az ember önazonossága a társadalomban

15. Alfred Adler 1. Minden ember számára a legfontosabb Adler individuál pszichológiája szerint, hogy megtalálja (pótolhatatlan) helyét a közösségben, a társadalomban, a mindenségben. Ez az önazonosság, a koherencia. A kisebbrendűségi komplexusban szenvedők a hatalomra törést azonosnak látják a társadalomban betöltött szerep megtalálásával. A fölény megszerzésének eszközét mások önazonosságának lerombolásában látják. A hatalomra törés ellenségességet, rivalizálást szül. A kisebbrendűségi komplexussal szemben a közösségiség megerősödése vezet az önazonosság állapotához.

16. A kisebbrendűségi komplexus jellemzői 1. A hataloméhes embernek a mozgatórugója, hogy nem tartja magát értékesnek (kisebbrendűségi komplexus), másokhoz hasonlítgatja magát,más szeretne lenni, ezért mindenkit irigyelakit kiválóbbnak tart saját magánál. Megpróbáljaelpusztítaniirigysége tárgyait. Sok esetben a hatalom érzéséhez az szükséges, ha más embereket tönkre tud tenni és tönkre is tesz. A Hungarostudy 2002 országosan reprezentatív felmérés alapján kimutatható, hogy az irigység az egyik változó, amelyik aközépkorú férfiak halandóságátmagyarázza.

17. A kisebbrendűségi komplexus jellemzői 2. A kisebbrendűségi komplexusban szenvedő ember nem tekinti magát a közösség vagy a természet részének, hanem attólelkülönül. Az öröm forrásának azt tekinti, amithatalmába kerít. Egyrészt birtokba veszi saját magát, ígyönmagába zárul. Birtokba akar vennimindent amihez hozzáfér, többek között vagyontárgyakat, pozíciót, emberek testét és lelkét, a feladatokat, a hivatást, a felismert igazságot is.

18. A kisebbrendűségi komplexus jellemzői 3. A hatalom megszerzésemegtévesztésenalapul. Aki hatalomra tör, magáról nem azt állítja ami, hanem azt amit a döntési helyzetben lévő személyek elfogad-nak. A számára rivális helyzetben lévőkrőlhazug-ságotállít, hogy ellehetetlenítse őket.A döntést hozók tudatát eltorzítja a befolyásolás trükkjeivel. A hatalom társadalmi funkció társadalmi felelősség-gel. A hatalomra törés lehetőleg minden funkció megszerzését jelenti. A hatalmat viszont a választás korlátlan lehetőségével azonosítják. Aki tehát a hatalmat megszerezte, lehetőleg semmit sem teljesít a felvállalt felelősségből.

19. A kisebbrendűségi komplexus jellemzői 4. A hatalomra törő arra optimalizál, hogy a hatalmat a legkevesebb ráfordítással és a legszélesebb döntési lehetőséggel megtartsa. Ez úgy érhető el, ha másokat megaláz, kontrol-vesztett állapotba hoz, identitásukat rombolja,szorongást kelt, ellentétet szít. Aki tesz valamit, leállítja, aki nem tesz semmit mozgásra bírja. Aki elért valamit azt másnak adja. (double bind) Konfliktusok szítása Kiszolgáltatott, kontrolvesztett depressziós, beszűkült tudatú személyeken lehet a legegyszerűbben uralkodni, de így nem lehet alkotni.

20. G. W. Allport: Az érett személyiség és a társadalom

21. Az érett személyiség (Allport) 1. Nem birtokolni akar, hanem részévé akar válni a közösségnek, a világnak (részvétel), ezt Allport az én érzése kiterjesztésének nevezi. Úgy képes meghitt viszonyra, hogy nem szűkíti, hanem bővíti mások mozgásterét, elősegíti önazonosságuk megtalálását. (elismerés) Saját magunk irányában a szeretet azonos az önelfogadással, ez az élet biztonságának megszakíthatatlan érzésén nyugszik. Aki elfogadja önmagát, „a mindenkire jellemző félelmeket – közvetlen veszélyektől éppúgy, mint a halál végső fenyegetésétől – szintén elfogadóan kezeli.”

22. Az érett személyiség (Allport) 2. Megtalálja önazonosságát, feladatát, amit képes ihletett módon (flow) megoldani. Látja a célt, az utat és cselekszik is. Az önismeret összhangba hozza a kozmikus méreteket az emberi korlátokkal, szoros kapcsolatot mutat a humorérzékkel. A humor „az a képesség, hogy nevessünk azokon a dogokon, amelyeket szeretünk (természetesen beleértve önmagunkat és mindazt, ami hozzánk tartozik), és továbbra is szeressük őket. Egységesítő életfilozófiával rendelkezik, megtalálja az életértelmét.

23. Kistérségek faktoranalízise K.Komplexus Önazonosság Ellenségesség ,76 -,15 Anómia ,75 -,17 Szociális bizalmatlanság ,73 Versengés,61 Depresszió ,57 -,17 Iskolában töltött évek -,36 ,23 Jövedelem -,25 ,14 Koherencia-élet értelme -,21 ,71 Probléma orientált megbirkózás ,65 Megvalósít valamit ,57 Segítség barátoktól, ismerősöktől -,23 ,47 Együttműködés -,25 ,40 Közösségi hatékonyság -,15 ,40 Segítség családtagoktól -,17 ,32 Vallásgyakorlás ,21

24. Kognitív elmélet: énideál énkép Köszönöm a figyelmüket !