Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vértes-Gerecse VKKE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vértes-Gerecse VKKE "Vértes–Gerecse Általél(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk!" Budapest, 2009 Október 28. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Vértes-Gerecse VKKE – Összefoglaló a térségről A(z) Vértes-Gerecse VKKE területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 64,053 fő, a városokban élő lakosok száma 529 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 26 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 23%-a, 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 31 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vértes-Gerecse VKKE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 64,053 Csákvár 5,283 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 38 Környe 4,587 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Vértesszőlős 2,938 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 0 Baj 2,732 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 2 6 Fő fejlesztési prioritások száma 15 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 6 26 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 2 31 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Vértes-Gerecse VKKE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,649,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 7 • 1,590,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 3 • 1,649,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 3 • 1,060,812 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 1,100,000 • Leader közösségi fejlesztés • 4 • 472,603 • Leader vállalkozás fejlesztés • 4 • 752,936 • Leader képzés • Leader rendezvény • 1 • 100,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 5 • 272,333 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 120,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Vértes-Gerecse VKKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A vállalkozások nagy része nem tőkeerős, jelentős gazdasági hátrányt okoz a nem megfelelő információs ellátottság. A kistelepülések vezetése nem rendelkezik megfelelő szaktudással és inspirációval a vállalkozásösztönző-programok kidolgozásához, így a vállalkozói kedv és aktivitás is folyamatosan csökken. Ipari parkjaik révén egyre inkább a városok válnak a legfőbb munkaadókká, mely a kistelepülések önkormányzatainak adóbevételeit csökkenti.A főleg fiatalokra jellemző elvándorlások miatt – melyek mögött szintén a városok nyújtotta előnyök (iskola, szórakozás, kultúrálódás, munkahely, stb.) szerepelnek - egyes falvak lassan alvó településekké válnak, ahol az egyre idősebb korosztály ellátása újabb problémákat vet fel. A klasszikus vidéki életformák eltűnőben vannak, kiüresednek, és jellemzően már csak hétvégi, üdülési célú, alkalmi igényként merülnek fel. A falvakban, községekben egyre kevesebben tartanak állatokat, foglalkoznak növénytermesztéssel. A civil szektor gyenge, a humán és szakmai erőforráshiány miatt. Amíg társadalmi és megélhetési problémákkal terhelt a lakosság, addig a civil mozgalom fellendülését nehéz elvárni. Az aktív korú lakosság jelentős része ráadásul ingázik, így a közéletben vállalt szerepre általában nem vállalkozik. Az önkormányzatok forráshiányából fakadóan az intézmények leépülése megkezdődött, ésszerű átszervezésük tradicionális okok miatt nehézkes. • A Tatabánya–Székesfehérvár tengely a hazai GDP előállítás szempontjából meghatározó jelentőségű, aminek köszönhetően a térség foglalkoztatottsági helyzete kedvező és egyúttal erős gazdasági potenciált képvisel az „Innováció Régióján” belül. Ezt kell kihasználni a helyi munkalehetőségek megteremtésénél, szolgáltatások fejlesztésénél. Az iparosodottság pozitív hatása, hogy jelentős a térségben a magas iskolai végzettségűek aránya. Erre alapozva - ösztönzőkkel - jelentős civil mozgalmak indíthatók be és szakértői hálózat alakítható ki. A gazdag természeti és építészeti örökség megfelelő marketinggel és a Gerecsei Natúrpark kialakításával és a Vértesi Natúrpark további működtetésével jelentős vonzerő lehet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Vértes-Gerecse VKKE – A stratégia alapvető célja "A Vértes–Gerecse–Által-ér térség erőforrásainak fenntartható hasznosításával egy olyan vidéki élettér megteremtése, ahol élni jó és élni érdemes." A térséget alkotó tájegységek közös természeti, történelmi és kulturális örökségére alapozva egy olyan vidékfejlesztési modell kidolgozása és megvalósítása, amely alkalmas arra, hogy a térséget körülölelő nagyvárosok globalizációs folyamatokat gerjesztő hatásának alternatívájaként ismét vonzóvá és értékkéssé tegye a vidéki életet úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektet a rendelkezésre álló erőforrások hosszú távú, tartamos hasznosítására, valamint a települések lakosságmegtartó-képességének erősítése érdekében a helyiek társadalmi és gazdasági előnyökhöz való juttatására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/3 A Vértes-Gerecse térség területe 2 megyét (Komárom-Esztergom és Fejér), 6 kistérséget (Bicskei, Móri, Oroszlányi, Székesfehérvári, Tatai, Tatabányai), 38 települést és 64.209 lakost érint. A Vértes és Gerecse hegységek, az Által-ér völgye és a Mezőföld révén érintett térségek közötti kapocs mind természetföldrajzi-ökológiai, mind pedig történelmi-gazdasági-kulturális szempontból igen erős annak ellenére, hogy az ember alkotta mesterséges határok (közigazgatási egységek, nyomvonalas létesítmények) kisebb-nagyobb egységekre szabdalják. Természetföldrajzi-ökológiai szempontból nézve az összetartozást fejezi ki, hogy: •A 4 kistáj (így a 6 kistérség) ugyanazon tektonikai törésvonal (Tatai-árok, Bicskei-árok) mentén helyezkedik el; •A térséget észak-déli irányban átszelő madárvonulási útvonal szintén összeköti e tájakat a Dunától az Által-ér völgyén és a Zámolyi-medencén át a Sárvíz völgyéig (ezek egyúttal Érzékeny Természeti Területek is); •A kiemelkedő természeti értékek révén a legtöbb település határában országos vagy helyi jelentőségű védett területek, valamint NATURA 2000 területek találhatók. A történelmi-gazdasági-kulturális egységet jelentő közös pontok: •A Sopianae felől Brigetioba (délről észak felé), valamint az Aquincumból Savariába (keletről nyugat felé) vezető ókori hadi- és kereskedelmi utak a térségen haladtak keresztül, egymást Csákváron (Floriana) keresztezték. Egykori nyomvonalaik mai közlekedésünket is meghatározzák; •A török időkben a települések nagyrésze elnéptelenedett, majd a 18. században német és szlovák nemzetiségűeket telepítettek a térségbe. A magyar és roma lakosság mellett ezek a népcsoportok szintén ápolják napjainkban is élő hagyományaikat; sokszínűséget, gazdag néprajzi értékeket adva a térségnek. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/3 •A 18-19. század között az Eszterházy-uradalom szerves kapcsolatot jelentett a térség északi és déli területei (Tata és Csákvár), így a vértesi és gerecsei falvak között; •A 20. század elején megnyitott bauxit- és barnakőszén-bányák jelentős fellendülést hoztak a térségnek, de a bányaművelés befejeztével számos környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi probléma került felszínre; •A mai tatai, tatabányai és oroszlányi kistérségeket összefűző Tatai-medence az 1930-as évek közigazgatás-szervezésének országos modellterülete volt (Magyary Zoltán munkássága); •A Vértes TK 1976-ban, a Gerecse TK 1977-ben történő létrehozása nagymértékben formálta az itt élők környezettudatos gondolkodásmódját; •Napjainkban az Által-ér Szövetség és Vértesi Natúrpark működési területe számos település tekintetében átfedésben van egymással. A sorsközösség ma a közös példakeresésben is nyomon követhető: míg a térség „északi” területei a LEADER+ során gyűjtött tapasztalataikat tudják hozományként a többiek részére átadni, addig a „déli” települések az ország első hivatalos natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a létrehozása és működtetése során szerzett ismereteikkel szolgálnak példaként mások számára. •A térség turizmusa két pólus köré szerveződik: a Velencei-tó-Vértes térség és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi potenciállal rendelkező városa, Tata köré. A két királyi városon (Tata és Székesfehérvár) túl a „regélő kövek országában” térségben számos várrom, kastély, vallási emlékhely várja újból felvirágzását; •A magyar, roma, német és szlovák ajkú lakosság által őrzött kulturális értékek, hagyományok gazdagsága az, ami a térség egésze számára meghatározza az identitáserősítő törekvéseket. A két megyén átívelő összefogás így jelképes értékkel is bír, amely révén a „hely szelleme” valóban láthatóvá, érzékelhetővé válik. A számos érték önmagában nem képvisel elég turisztikai potenciált, hiányzik az összehangolás, a szervezett megjelenés a turisztikai piacon. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 3/3 A tematikus utak elméletben mikrotérségi szinten megfogalmazódtak, ezek hálózata és komplex kidolgozása alapján országos méretű látogatottság érhető el. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 1/2 A Vértes és a Gerecse hegységek a Dunántúli-középhegység egymás melletti tagjai. Mindkettő tájvédelmi körzettel rendelkezik: A Vértesi TK-re alapozva a Vértesi Natúrpark 2005-ben már megalakult, a Gerecsei Natúrpark pedig megalakulásra vár. Az országos védelem alatt álló természeti területek mellett sok az önkormányzatok által védetté nyilvánított, valamint a Natura 2000 területek száma, melyek sok védett növény- és állatfajnak adnak otthont és legtöbbjükre még nem készült fenntartási-fejlesztési terv. A térség erdősültsége a Vértes és Gerecse „rengetegeinek” köszönhetően magas, itt gazdag vadállomány is él; míg a Kisalföld és a Mezőföld vidékein a mezőgazdasági művelés a meghatározó. Mind a Vértes, mind a Gerecse mészkőhegysége bővelkedik homok és kőbányákban, melyek bár tájsebek, de számos közülük már a táj szerves részévé vált, mivel a természet igyekszik visszahódítani birodalmát, illetve a környezeti nevelés, bemutatás fontos színtere pl. tanösvények útján. A térség infrastruktúrája közepesen fejlettnek tekinthető, mind a csatornázottság, mind a hulladékgazdálkodás tekintetében. Az elszállított hulladékokat jelenleg lerakással ártalmatlanítják, az előválogatás mértéke elhanyagolható. A meglévő hulladéklerakók kapacitása csak rövidtávra elegendő. A régió hulladékainak jó része olyan lerakóba kerül, amely nem felel meg sem a hazai, sem az európai elvárásoknak, gyakran környezetszennyezőek. A szelektív gyűjtés és hasznosítás hiánya miatt a hulladékártalmatlanítás jelentős területigénnyel, nyersanyag- és energiapazarlással jár. A térség településeinek java része csatlakozott a regionális hulladékgazdálkodási rendszerekhez (Duna-Vértes Köze illetve Közép-Duna Vidéke), azonban a program megvalósítása megtorpant, mely súlyos hulladékkezelési problémákat vet fel a közeljövőben. A belterületi vízelvezetés megoldatlansága a térség településeinek nagyrészét érinti, de az Európai Unió Víz Keretirányelve is számos konkrét lépést vár el tőlük a térség legnagyobb vízgyűjtője, az Által-ér védelme érdekében. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a települések zöme jó adottságúnak tekinthető, csupán a Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi agglomeráció érinti a térség néhány települését. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. A térség környezeti állapota 2/2 Míg az oroszlányi erőmű néhány évvel ezelőtt Magyarország egyik legnagyobb kén-dioxid kibocsátójának számított, addig az elmúlt években elvégzett retrofit programja révén ez már a múlté. A megújuló energiaforrások használata egyre sürgetőbb, előremutató lépés, hogy Tatabánya az Országos Klímabarát Települések Szövetségének mintaterülete lett elsőként megalkotott klímastratégiájával és cselekvési tervével. A Gerecse és Vértes karsztos kőzetei a térség stratégiai ivóvízbázisát jelentik. A nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózathoz nagy kiterjedésű területek tartoznak, ami óriási lehetőségeket nyújt egy értékközpontú, fenntartható vidékfejlesztés számára. Zajvédelmi tekintetben változatos a térség, hiszen miközben Vértesszőlős, Dunaalmás, Neszmély, Környe, Mór, Sárkeresztes számára a forgalmas főútvonalak közlekedési eredetű zajszennyezése nem kevés problémát jelent, addig a települések nagyobb részén még élvezhető az igazi csend. A települések egy másik – viszonylag szűk – körének a tatai NATO-lőtér is jelentős zajszennyezést okoz. Napjaink mind gyakrabban előtérbe kerülő problémája az ún. vizuális szennyezés, hiszen az átjátszó állomások, erősítő tornyok, magasfeszültségű vezetékek, kémények és egyéb objektumok mind meghatározóbb tájképi elemmé válnak. Ez alól térségünk sem mentesül, de szerencsére akadnak még tájak, ahol az „ég a földdel összeér”, ahol a tájképet nem bontják meg ilyen építmények. A térség mezőgazdasága fejlettnek (értsd: intenzívnek) tekinthető, elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több vidéken (pl. Zámolyi-medence) láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A Vértes–Gerecse Akciócsoportra nem vonatkozik. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 18% Építőipar 21% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 19% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 36% 8% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.0%, ami -0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.0% • Változás 2003-hoz képest -0.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A rendszerváltást követő nagy munkanélküliségi robbanás után mostanra a munkanélküliségi ráta az akciócsoport területén évről-évre csökkent és már 1995-től folyamatosan alacsonyabb volt az országosnál. A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében mára magasabb a foglalkoztatottak aránya és a gazdaságilag aktív népesség aránya az országosnál. Kedvezően alakulnak a foglalkoztatottsági lehetőségek, bár a helyi munkahelyekből nincs elegendő, sokan ingáznak. Az ingázás jelentős az akciócsoport területével határos városokba, melyek közül a jelentősebbek közé tartozik Komárom (Nokia, Perlos, Foxconn), Nyergesújfalu (Viscosa), Tatabánya (SCI, Vértesi Erőmű, Grundfos), Tata (Güntner, Oroszlány (Vértesi Erőmű Zrt.). Az ingázás leginkább a fizikai dolgozókat érinti, főleg férfiakat, de sok összeszerelő üzem jelentős létszámban foglalkoztat nőket is. A munkaerőpiaci helyzetet tehát érzékenyen érintik az ingázó övezetbe tartozó városok egyes üzemeinél bekövetkező létszámleépítések (ezek főként ipari beszállító üzemek, melyek betanított, szakmunkásokat szívnak el a térségből). A térségben jelen van, bár egyre kevésbé hangsúlyos a mezőgazdasági kistermelés szerepe. A termesztett növények: gabonák, cukorrépa, burgonya, szőlő. Az állattenyésztés területén minden húsállat megtalálható: marha, sertés és a szárnyasok. A többségében közösségalapú tradíciókat követő lakosság az 50-es évekig dominánsan önellátó jellegű, település és talaj-specifikus mezőgazdasági tevékenységet folytatott, melyet a nagyüzemi gazdálkodás váltott fel a rendszerváltásig. A családok megélhetéséhez egyre kisebb mértékben járulnak hozzá a kertben megtermelt élelmiszerek. A térségben a lakosság 6%-a roma származású, foglalkoztatottságuk csupán 10 %. Elsősorban fizikai munkát tudnak vállalni, mely általában az alacsony iskolázottságnak tudható be. Felzárkóztatásuk először az általános iskolai szint befejezésével, majd OKJ-és képzésekkel fokozható. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Nagyrészük szakképzettsége nem áll összhangban a térségi ipari nagyfoglalkoztatók igényeivel, mentális és egyéb életvezetésbeli problémák miatt a közcélú, közhasznú foglalkoztatásba sem vonhatók be. A nők helyzetét az ingázás mellett az a tényező is nehezíti, hogy a nők munkaerőpiacra visszajutása a GYES után alig 30%. A női munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélküliekből 53%. A családi feladatok, a gyereknevelés nehezen összeegyezethető a munkavállalással, főleg ha nem helyben történik, hanem akár napi 2-3 órát is utazással kell tölteni. Számukra a részmunkaidős, vagy a távmunka jelenthet visszatérést a munka világába. A fiatalok – főként a felsőfokú végzettségűek – számára kevés helyi munkalehetőség nyílik – ezt jól mutatja a pályakezdő fiatalok viszonylag magas aránya (10%) a regisztrált munkanélkülieken belül, ezért vagy ingázni kényszerülnek, vagy az elvándorlók számát növelik. Ennek következménye az elöregedő vidéki népesség. A gyermekek számának csökkenésével a közoktatási intézmények működtetése kerül veszélybe. Jelentős adóbevételtől esnek el a települések az ingázók, és az aktív korú népesség csökkenése miatt. A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében 20 % körül mozog, mely az országos tekintetben magasnak számít, 30%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, akik elhelyezkedése képzéssel oldható meg, illetve helyzetük javítható olyan általános tudás átadásával, mely a megélhetést elősegíti. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 8%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Környe székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,821 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 8% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Gyermely Zrt. • Gyermely • 1585 Tésztafélék gyártása • 500 • 11,800,000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • AGC Autóipari Magyarország Kft. • Környe • 2615 Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 427 • 17,530,000 3 • Aranykocsi Zrt. • Kocs • 0123 Sertéstenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 188 • 1,467,664 4 • Max-Magyar Kft. • Tarján • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 160 • 2,624,604 5 • Bridgestone Tatabánya Kft. • Környe • 2511 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 140 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Eurotrade Kft. • Dad • 5010 Gépjármű-kereskedelem • 100 • 241,855 • Kereskedelem, javítás 7 • L&P Magyarország Kft. • Tarján • 2873 Huzaltermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 97 • 1,378,186 8 • TB. ONE Kft. (Mc Donalds) • Vértesszőlős • 5530 Étkezőhelyi vendéglátás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 76 • 584,057 9 • Dolomit Kőbányászati Kft. • Gánt • 1413 Pala bányászata • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 68 10 • Agricola Zrt. • Vértesszőlős • 0142 Állattenyésztési szolgáltatás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 65 • 1,119,863 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 Az akciócsoport területét körülölelő régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége. A gazdaságföldrajzi helyzet, vonalas infrastruktúra fejlettsége, nemzetközi főutak és vasutak közelsége, külső kapcsolatok szempontjából a Vértes–Gerecse térség adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a nagyvárosokban kialakított ipari parkok multinacionális cégeinek munkaerőelszívó-hatásának köszönhetően. 1997-ben Tatabánya és Környe közigazgatási területén létesült az ország második legnagyobb területű (433 ha) ipari parkja, melyben jelenleg több mint 30 cég tevékenykedik. Az Oroszlányi Ipari Park is az elmúlt 5 évben látványos bővítéseket mutat, ahol több mint 1000 főt foglalkoztatnak és már 300 fős munkaerőhiánnyal szembesültek a cégek. A térségen kívüli vállalatoknál még meg kell említeni a tatabányai Vértesi Erdő Zrt-t, valamint az oroszlányi székhelyű Vértesi Erőmű Zrt-t. Utóbbi 2265 fő foglalkoztatottjával a munkaerőpiacot is nagymértékben meghatározza. Emellett jelen vannak a régiós vagy helyi működési területen tevékenykedő közepes és kisvállalkozások is elsősorban az ipari és a szolgáltatói szektorban. A régió területén működő KKV-k 4 főcsoportba sorolhatók (multinacionális cégek beszállítói, mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások, idegenforgalmi szolgáltatók, helyi igények kielégítésére létrejövő mikrovállalkozások és kényszervállalkozások), melyek különböző jellegzetességekkel és súllyal bírnak, ezáltal eltérő fejlesztési igényeket „követelnek meg”. A beszállítói feladatokat ellátó KKV-k általában kedvező helyzetben vannak. A beszállítói státusz elnyerése azonban magas technológiai, szakmai követelményeket, nagy volumenű termelési kapacitást feltételez, melyet a kis és középvállalkozások nagy része nem képes önmagában teljesíteni. A mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozásokra általánosságban elmondható, hogy a bruttó hazai termékből egyre kisebb részt képviselnek, amelynek oka részben a jól ismert piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága. Ezt jól mutatja az is, hogy a 10 legnagyobb foglalkoztató közül csak kettő végez mezőgazdasági tevékenységet. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A rendszerváltás után átalakulással fennmaradó cégek tevékenységének racionalizálása következtében sok munkahely megszűnt. Problémákat okoz a magas környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, a pályázati előírások szigorodása, a tanácsadás hiányosságai. További napi likviditási gondokat eredményez az agrártámogatások késői kifizetése, illetve az egyéb nagytételű vásárlóknak hosszú időtartamra adott halasztott fizetési határidő. A regisztrálásra kerülő adatokból ennek ellenére kitűnik, hogy a térségben egy igen nagy számú őstermelő közösség működik, melyek elsősorban termelnek, e helyi termékek nem helyben kerülnek feldolgozásra, valamint az alternatív, speciális mezőgazdasági termesztés, biogazdálkodás is csak kis mértékben található meg. Az idegenforgalmi szolgáltatók tevékenysége többségében a turizmus köré szerveződött vendéglátóipari, illetve szállásadásban merül ki. Kismértékben megjelentek a turisztikai rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozások is. Hiányzik az összehangolt területi stratégia, átfogó marketingkommunikáció, ami növelhetné a turisztikai forgalmat. Komplex térségi turisztikai programok szervezése jelentős fellendülést eredményezhet a közeljövőben. A helyi igények kielégítésére létrejövő mikrovállalkozások, melyek egy része kényszervállalkozás, vannak a legnehezebb helyzetben. Sok településen ugyanakkor a helyi igényeket kielégítő méretű és színvonalú ipari tevékenységet végző, valamint szolgáltatásokat nyújtó szakvállalkozások hiányoznak, a már fentebb említett, multinacionális cégek munkaerő elszívó hatása miatt. Az ő piaci esélyeik erősítése az egyik kiemelt feladat. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 40 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Vallással kapcsolatos tevékenység 8 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 37 Sporttal kapcsolatos tevékenység 54 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 62 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 44 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 22 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 3 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 14 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 15 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térségben bejegyzett civil szervezetek száma több mint 300. Ezen szervezetek kb. 50%-a valamely helyi település, iskola, óvoda fejlődése érdekében létrehozott alapítvány, egyesület; további 40%-a sportegyesület, nyugdíjasklub, természetvédelmi egyesület; kb. 10%-a helyi népdalkör, táncegyesület, melyek fő célja a hagyományápolás. A településeken számos olyan civil kezdeményezés található, melyek ugyan fontos szerepet töltenek be a településeken, de csak klubszerűen működnek, nincsenek bejegyezve. Több kezdeményezés történt képzésükre, partnerségeket generáló műhelyfoglalkozásokra, amelyet szélesebb körben, az Akciócsoport egészére kiterjedően kell tovább folytatni. A térségben működő, már jelentős múlttal rendelkező civil szervezetek működési területe széles palettát ölel fel. Az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség az Által-ér vízgyűjtő tágabb (mintegy 800 km2 nagyságú és csaknem 160 ezer lakosú) térségének 1994-ben megalakult érdekérvényesítő közhasznú civil szervezete. Tagságát 21 önkormányzat, 13 non-profit szervezet és 21 gazdasági társaság alkotja. Fő célkitűzése a tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtőjének rehabilitációja, összehangolt környezetorientált vidék- és gazdaságpolitika kialakítása. A LEADER+ programban az Által-ér Völgye Helyi Akciócsoport megalakulásának kezdeményezője, a helyi vidékfejlesztési terv kidolgozója, a gesztori feladatok ellátója. A Pro Vértes Közalapítvány 1991-ben alakult meg. Alapítói között a civil és az önkormányzati szféra is képviselteti magát. Céljai között a Vértes és térségének természeti értékeinek átfogó védelme, a természetvédelmi kutatás, az oktatás és szemléletformálás, a műemlékvédelem, az ökoturizmus, valamint ezeken keresztül a térség gazdaságának fenntartható módon történő előmozdítása szerepelnek. A Vértesi Natúrpark létrehozásával és működtetésével turisztika-orientált térségfejlesztést valósít meg. A Zámolyi-medencében működő mintagazdaság, valamint a környezeti nevelési program révén hozzájárul a térségben a környezettudatosság erősítéséhez. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A Magyar Madártani Egyesületnek több településen működik helyi csoportja. A Szép Jelen Alapítványt 1991-ben egy magánszemély hozta létre. A sérült, egészségkárosodott és idős személyek életminőségének javítása, a hozzátartozók és szakemberek képzése, az esélyegyenlőség, szolidaritás, integráció elvének térségi erősítése szerepel a célkitűzések között. A Vértes-Gerecse területén, Gánt településen működik a Fecskepalota – az ország egyetlen alapítványi fenntartású üdülője –, mely évente 1600 fő sérült, fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy számára nyújt szolgáltatást. Oroszlány és Térsége Civil Szervezeteinek Egyesülete jó példával szolgál a civil szervezetek összefogása terén. Működésüket az oroszlányi kistérségben fejtik ki, itt van egyedül egy olyan havi rendszerességgel megjelenő közéleti lap, amely az egyes települések rendezvényeiről, eseményeiről ad tájékoztatást, így elősegítve a közeli településeken élők megismerését. A Természetes Életmód Alapítvány hitvallása: a természet jobban tudja. A Magyar Humánökológus Társaság és magánszemélyek által alapított civil szervezet a Tatai-medencét és a Gerecse peremvidékét reprezentáló művelési ágakból, élőhelyekből mintegy 130 ha terület kezelését végzi, erdei iskolát működtet, táborokat, pedagógus továbbképzéseket szervez. Célja a humánökológiai alapelvekre építve a természetes életmód egyéni lehetőségeinknek, közösségi és regionális formáinak megteremtése a természeti-környezeti nevelés, oktatás és képzés eszközeivel egy önfenntartó rendszer keretein belül. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 1995-ben alakult meg azzal a céllal, hogy őrizze és ápolja Magyary Zoltán szellemi hagyatékát, és újraindítsa a népfőiskolai képzést. Elsődleges feladatának tekinti az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek vezetőinek képzését, amelyet igyekszik kiterjeszteni a munkanélküliekre is. Célja a széles körű és sokrétű tájékoztatás. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 912 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 63,141 63,281 63,755 64,096 64,053 Éves változás 341 -43 139 474 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 912 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 66% 60% 15-59 év 19% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 28% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 11% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 6% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Vértes-Gerecse akciócsoport 38 településén a 2006. évi KSH adatok alapján a népesség száma 64.207 fő. A települések lakossága jellemzően 1000-3000 fő között mozog, de előfordul 200 és 5000 fős település is. Az élveszületések száma ezer lakosra vetítve 9,5 fő, mely megfelel az országos átlagnak (országos átlag 9,3 fő). A halálozások száma ezer lakosra vetítve 12,7 fő (országos átlag 13,4 fő). A térségben a népesség száma ugyan kis mértékben, de folyamatosan nő. A települések sokat tesznek azért, hogy népességvonzó és -megtartó képességüket megteremtsék, illetve erejét növeljék. Legtöbbször új lakótelkek kialakításával, közterületeinek megújításával érnek el eredményeket, illetve szeretnének elérni eredményeket. A lakosság életkora jellemzően fiatal, a 15-59 évesek aránya közel 66%. A 60 éves és idősebb korosztály aránya átlagban 19%, ettől csak néhány százalékban térnek el az egyes települési adatok. A 14 év alattiak aránya 15%, csak két település esetén haladja meg a 25 %-ot. Jelentős bevándorlással mindössze 6 település büszkélkedhet, 14 településen az érték negatív, illetve zéró. A térségbe vándorlók nagy része a környező nagyvárosokból érkezik; egyre több fiatal család keres nyugodt, tiszta környezetben otthont magának, így az önkormányzatok új, viszonylag olcsó építési telkek kialakítására törekednek. Több településen az önkormányzat különböző módszerekkel támogatja a fiatalokat, és a lakásépítőket. Magyar, roma, szlovák és német színezetű települések egyaránt megtalálhatók a 38 település e téren igazán színes palettáján. Nagyszámú, hagyományait hűen őrző német és szlovák kisebbség található a térségben. A kevesebb lelket számláló településeken gyakran magasabb a kisebbség aránya, mint a magyaroké, ott kisebbségi önkormányzatok és hagyományőrző egyesületek gondoskodnak az érdekképviseletről. A térség lakosságának becslések szerint 6%-át alkotja roma kisebbség. Nagyobb arányban 3-4 településen élnek, megélhetésük rendkívül megnehezedett. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 A romák aránya tehát jellemzően kicsi, az országos problémák azonban itt is jelentkeznek. A nők helyzetét nehezíti az ingázás és a gyerekvállalással összefüggő feladatok megoldatlansága. A fiatalok jelenleg a városban jobban megtalálják az elképzeléseiknek megfelelő munkát és lakóhelyet. Az önkormányzatoknak külön gondot jelent a művelődési intézmények fenntartása, amelyek régebben a népművelőkkel a fiatalok hasznos szabadidő eltöltését tették lehetővé. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 2 5% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 16% • Mindhárom mobilhálózat 6 • Helyközi autóbusz-megállóhely 2 5% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 31 82% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Kollégiumi feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A Vértes-Gerecse térségre vonatkozó infrastruktúra megítélése csak elfogadhatónak minősíthető, ami elsősorban a kül- és belterületi utak rossz állapotának tudható be. A kerékpárutak gyakorlatilag teljes egészében kiépítetlenek, a kiszolgáló háttérinfrastruktúra is hiányzik (csak ún. alternatív kerékpáros útvonalak – földutak – állnak rendelkezésre. A térség földrajzi fekvése több szempontból is kedvezőnek tekinthető. A Tatai-árok már a középkorban az Észak-Dunántúl kulcsfontosságú közlekedési és kereskedelmi folyosója volt, amelyen át a Budáról Győr és Bécs felé irányuló áruforgalom jelentős hányada bonyolódott. A Vértes-Gerecse területét átszeli az M1-es, Bécs és Budapest közötti (E60, E75) autópálya és az 1-es számú országos főút is. A térség településeinek szempontjából fontos autópálya-lejárók: a két tatabányai, a zsámbéki, a bicskei és a tatai lejáró. Településközi úthálózati kapcsolatok az adottságokhoz képest fejlettnek mondhatók, bár vannak e téren kifejezetten hátrányos helyzetű települések is (pl. a székesfehérvári kistérségen belül Pátka). Tatabányától 10 km-re, Kecskéd határában található egy füves repülőtér, amely belföldi személy- és teherforgalom lebonyolítására alkalmas A Budapest-Bécs vasútvonal is keresztülhalad az akciócsoporttal érintett területen. Tatabányáról indul a vasúti szárnyvonal Pápa és Oroszlány irányába. A térség déli részét, a Vértesi Natúrpark területét elkerülik a fontosabb főközlekedési útvonalak, de ott a vonzerőt éppen ez az érintetlenség jelenti. A szolgáltató szektorban működtetett vonalas infrastruktúrák jelentős része kiépült, számos esetben megvalósult a teljes közművesítettség. A közműhálózatok hossza az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott, csak az igénybe vevő háztartások száma emelkedett. Örvendetes tény, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötések száma is minden településen jelentősen emelkedett, mutatva a lakosság növekvő környezettudatosságát és csökkentve a derítők okozta talaj és élővíz szennyezéseket. Ezen hálózatok bővítése a közeljövő feladata. Napjaink újkeletű problémája a szolgáltatói díjak ugrásszerű emelkedése, melynek oka vélhetően az, hogy sokan a vezetékes vízről locsolnak, és az nem kerül be a szennyvízcsatornába. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A külterületek infrastrukturális fejlesztése elsősorban a mezőgazdaságban és a turizmusban érdekeltek helyzetét erősítheti. A belterületi illetve üdülőövezetek vonalas szolgáltatásit szintén bővíteni, illetve felújítani szükséges ahhoz, hogy a kistelepülések népességmegtartó ereje erősödhessen. Elsősorban a kistelepüléseken a humán infrastruktúra szektor is hiányos, ezért szintén fejlesztésre, korszerűsítésre, felújításra szorul. A vidéki lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota hanyatló képet mutat. Nincsenek a fiatalok számára megfelelő közösségi terek, az egészséges életmódot támogató sportlétesítmények is több településről hiányoznak, illetve a meglévők nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. A további együttműködések fejlesztése vezethet oda, hogy minden településen legyen valamilyen közösségi tér, de az a specializálódás lehetőségével párosuljon. Ki kell alakulnia a gyakorlatban még még egyátalán nem érezhető mikrotérségi feladatelosztási szemléletnek is. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.04 0.12 1.57 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 19% 95% 6% 231% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Baj • Község • 2,732 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.00% • 635,741 • 0.000 • 0.000 Bodmér • Község • 250 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 0.40% • 484,090 • 0.000 • 0.000 Bokod • Község • 2,270 • 2.27% • 680,592 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csákberény • Község • 1,221 • 3.97% • 590,320 • 0.000 • 0.147 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csákvár • Nagyközség • 5,283 • 2.90% • 590,155 • 0.000 • 0.123 • Közszféra Csókakő • Község • 1,243 • 1.97% • 657,475 • 0.000 • 3.225 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dad • Község • 1,097 • 3.16% • 569,764 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Dunaalmás • Község • 1,523 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.13% • 620,285 • 0.000 • 1.066 Dunaszentmiklós • Község • 416 • Kereskedelem, javítás • 2.00% • 653,278 • 0.000 • 22.615 Gánt • Község • 829 • 1.80% • 482,299 • 0.000 • 7.396 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gyermely • Község • 1,388 • 3.91% • 777,990 • 0.000 • 0.919 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Héreg • Község • 1,073 • 2.82% • 522,321 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kecskéd • Község • 1,982 • 3.16% • 755,179 • 0.000 • 1.219 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kocs • Község • 2,694 • 3.07% • 552,916 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kömlőd • Község • 1,105 • Közszféra • 3.61% • 530,004 • 0.000 • 0.000 Környe • Község • 4,587 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.04% • 649,345 • 0.358 • 0.000 Magyaralmás • Község • 1,538 • 0.36% • 698,538 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Naszály • Község • 2,397 • 2.90% • 532,929 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Neszmély • Község • 1,424 • 3.56% • 548,476 • 0.594 • 2.342 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pátka • Község • 1,663 • 6.33% • 528,669 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pusztavám • Község • 2,554 • 4.60% • 699,476 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 4/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Sárkeresztes • Község • 1,571 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.56% • 768,970 • 0.000 • 0.000 Söréd • Község • 504 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 0.72% • 568,722 • 0.000 • 0.000 Szákszend • Község • 1,573 • 3.16% • 597,286 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szár • Község • 1,693 • 2.40% • 616,053 • 0.000 • 0.107 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szárliget • Község • 2,255 • 2.86% • 602,817 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szomód • Község • 2,079 • 3.20% • 684,436 • 0.000 • 0.075 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szomor • Község • 1,114 • 3.60% • 655,522 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 5/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tardos • Község • 1,679 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.88% • 463,085 • 0.000 • 0.019 Tarján • Község • 2,661 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.32% • 618,904 • 0.986 • 0.020 Tata • Város • 529 • 5.10% • 739,027 • 1.981 • 1.339 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újbarok • Község • 397 • 0.19% • 647,337 • 0.000 • 0.000 • Építőipar Várgesztes • Község • 586 • 3.50% • 703,426 • 0.000 • 117.468 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vértesboglár • Község • 976 • 0.40% • 627,989 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vértessomló • Község • 1,388 • 2.69% • 600,080 • 0.000 • 0.442 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések főbb jellemzői 6/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vértestolna • Község • 526 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.32% • 517,334 • 0.000 • 0.249 Vértesszőlős • Község • 2,938 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.80% • 777,408 • 0.437 • 0.363 Zámoly • Község • 2,315 • 4.43% • 540,935 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

47. Települések egy mondatos jellemzése 1/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A fiatalok, gyerekek és a Tóvárosi úti lakótelepen élők számára nincs megfelelő közösségi tér (játszóterek), szabadtéri és fedett sportlétesítmények, kultúrált vendéglátóhelyek (fiataloknak is). A túristautak megfelelő kiépítettségének hiánya, tájékoztató táblák hiánya.” • „A település az Ászár-Neszmélyi borvidék tagja, nagy hagyományai voltak a borászatnak, kedvező, kiváló bortermő vidék ma is. Jó lehetőséget kínál borutak kialakításához. A Gerecse kirándulási, túrázási, horgászási lehetőséget rejt magában.” • Baj • „A település kereskedelmi ellátása nincs megoldva, szolgáltatási szektor tevékenységi köre szűk, melynek egyik oka a település kis lélekszáma (256 fő). Felszíni vízelvezetés nem megoldott. Turisztikai lehetőségek kihasználatlanok.” • „Rendezvények: Óceánrepülők emlékünnepsége, több önkormányzat összefogásával; Falunap, helytörténeti kiállítás. A lakótelkek kialakításához az önkormányzat rendelkezik földterülettel. Fiatalok részére a Faluháza tetőterében teleház kialakítása. Díjak a településért: Kultúrált lakókörnyezetért díj, Közösségi munkában részvételi díj.” • Bodmér 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 2/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A főúthálózat rossz minősége, a csökkenő gyermeklétszám, idősek és csonka családok körében jelentkező szociális problémák, romló közbiztonság, vagyonvédelem, fiatalok szabadidős foglalkoztatásának megoldása.” • „A település jó elhelyezkedéséből adódó lehetőségek: környező városok és ipari parkok elérhetősége. Bakancsos, kerékpáros és lovas túrák, bor és agroturizmus lehetőségei jók, mert nagy kiterjedésű a mezőgazdasági és erdőterület, közeli horgásztó, vadászház van. Egészségház létrehozása, faluház felújítása, kistérségek településeit összekötő kerékpárút kiépítése.” • Bokod • „A község úthálózata elöregedett, gyalogjárdák tönkrementek, középülete állapota leromlott, üzemeltetésük gazdaságtalan /fűtés, világítás, nagy hőveszteség/. Belterületi vízelvezetés nincs megbízhatóan kiépítve. A Vértesi Tájvédelmi Körzet, a Natura 2000 terület és a Vértesi Natúrparknak csak negatív hatásai érik a lakosságot és az önkormányzatot. Ezért a népesség állandóan csökken.” • „A turisztikai vonzerő fokozása (bor, bakancsos, falusi turizmus), (golfpálya, villapark és rekreációs üdülőközpont építése folyamatban), valamint környezetbarát ipar telepítése. A falufejlesztés (belterületi utak, járdák felújítása, középületek és vízelvezetés korszerűsítése) is fontos, valamint a lakótelkek és ipari telkek kialakítása. Virágosításra és parkosításra is szükség van.” • Csákberény 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 3/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Zárt szennyvízcsatorna hálózat hiányzó 20 %-ának kiépítése, nem szilárd burkolatú utak fedése, felszíni vízelvezetés és járdahálózat kiépítése- felújítása, külterületi lakott részek vízellátása, külterületi utak felújítása, kerékpárutak kiépítése, elkerülő út építése. Vállalkozói infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások hiánya. Játszóterek rossz állapota.” • „Foglalkoztatottság növekedéséhez külterületen iparterület kialakítása /logisztikai raktárbázis, stb./, alternatív energia biztosítása kisebb szélerőműpark létrehozásával.” • Csákvár • „Elöregedés, az ingázók nagy száma, a humán infrastuktúra részleges hiánya, kül és belterületi utak elavult állaga. Járdák, árkok kiépítése. A gasztronómiai és vendégfogadók hiánya. A vár teljes rekonstukciója. A Jordán Parkerdő és az ahhoz kapcsolódó tájrehabilitáció, ehhez kapcsolódó infrastruktúra hiánya. Sportlétesítmények bővítése, és az ehhez szükséges építmények hiánya.” • „A helyben élő emberek egyik kitörési pontja a környezeti, a Vár, a Bakancsos, a Kocsis, a falusi, a bor turizmus kihasználása és ennek fejlesztése, illetve ennek lehetősége. A humán szolgáltatások bővítése, kihasználhatósága, további zöldmezős környezetbarát befektetők vonzása. Fontos lakó és ipari telkek kialakítása, az úthálózat rendbe tétele, az infrastruktúra teljes kiépítése.” • Csókakő 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 4/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nincs megfelelő tornacsarnok, a sportpálya és környéke is felújításra vár, hiányzik egy központi rendezvénytér és pihenőparkok. Az utca és közterületek állapota rossz, a műemlék épületek is javításra szorulnak. Hiányzik vendégfogadásra alkalmas szálláshely, nyári táborokhoz szükséges infrastruktúra. A beruházások megvalósításához hiányzik az önerő.” • „A települést adottságai alkalmassá teszik a falusi és kerékpárturizmus vérkeringésébe való bekapcsolódásra, és nyári táborok szervezésére, melyre alkalmas terület van. A falu központjában olyan ingatlanrészekkel rendelkezünk, amely közösségi épület építésére, szolgáltatóház építésére alkalmas. Központi rendezvénytér kialakítására is van terület.” • Dad • „A nagy hagyományokkal rendelkező dunaalmási fürdőkultúra, strandfürdő 1986 óta nem működik, ezáltal csökkent a helyben foglalkoztatottak száma és a község vonzereje. A községi utak rossz állapota, tornaterem hiánya.” • „Kénes langyos forrásvízre épülő fürdő kiépítése és turizmus fejlesztése, energia központ létrehozása (bioetanol üzem, bio erőmű, krakkoló üzem, KEG fejlesztései stb.), fejlett civil szféra és sok kulturális program a helyben élők számára. A kedvező természeti adottságok fenntartható hasznosítása.” • Dunaalmás 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis