IS HUNGARY REALLY DIFFERENT? Dr. Botos Katalin

1. IS HUNGARY REALLY DIFFERENT? Dr. Botos Katalin

2. 1945 után:Terelőúton, vagy tévúton? • A kommunista hatalomátvétel után az ország nem terelőútra, hanem tévútra került. Nemcsak a teljes államosítás, az autarchia és a direktív tervutasítás, meg a politikai diktatúra miatt, hanem mindezek szerves részeként a radikális külkapcsolati átrendeződés következtében is . • A SZU, mely korábban 0,9% volt külkereskedelmünkben, domináns lett, s még a konszolidáltabb későbbi időkben is mintegy 30 %-ot tett ki. Ugyanannyit, mint 1945 előtt Németország... Az átállás költséges, és függővé tesz- a minőségi színvonal miatt

3. - politikai ellenzék megfélemlítése, belső ellenzék lecsendesítése a szerény gazdasági jólét biztosításával /… „az emberek a lábukkal szavaznak.”Kádár János/ Az agráriumban összekapcsolja a nagy- és kisüzemet, stratégiai jelentősége lesz a mg-nak - modified centrally planned economy: piaci elemek bevezetése, 1968-as új gazdasági mechanizmus - De: ha megfizetem, akkor utasíthatok is! (1972) Indirekten direkt irányítási rendszer… 1956. következményei

4. 1968, a fél-reform.Miért csak fél-reform volt? • a tulajdonviszonyt nem érintette: de második gazdaságra módot adott! Ennek eredménye lett a magyar társadalom humántőkéjének lerobbanása; a túlhajszoltság miatt. • a devizára nem terjedt ki: a devizapolitika voluntarista maradt; - A felértékelt árfolyam olcsóbbá tette az importot, s infláció helyett eladósodás lett a következmény. Pedig Hagelmayer figyelmeztetett: az infláció lefojtása eredményezi a fiz. mérleg hiányt!

5. A pokolba vezető út... • jó szándékkal volt kikövezve... Nem kellett ezt a politikát rákényszeríteni az országra, mindenki (önként és dalolva) lelkesen támogatta! Mindenki érdekelt volt a szocialista piacra szállítani, mert ott könnyebben lehetett eladni, mint a tőkésen- a profit meg már számított. Tehát: az is rossz, ami jó( ti. hogy végre érdekeltek voltak a vállalatok...) Eredmény: Dollár passzívum, rubel aktívum.

6. Árrobbanás • Márpedig a cserearányok rendkívül előnytelenül alakulnak számunkra! • Olajár-szocialista relációban kissé csúsztatva, de erősen emelkedik, • Agrárárak csökkennek, túltermelés az EU-ban, • A fejlett országok meg áraikban továbbhárítják az energiaár-robbanást, sőt... • A szocialista gazdaság nem tud alkalmazkodni, eltorzítottak a jelző-berendezések!!!

7. Umbrella-theory: avagy kinyílik-e 1981-ben az orosz ernyő? • Nem, mert maguk is eladósodottak. Sokáig gátolják az IMF-be való belépést, de (M.P. igazat mond: a GPU ellenére )–belépünk az intézménybe... mert hogy már majdnem fizetésképtelenné válunk. Tovább görgetjük az adósságot. Húzd-meg-ereszd -meg politika jön, évi átlagos 1%-os növekedéssel-(ami statisztikai hiba...).

8. Korai átalakulási reformok • A nyolcvanas években létrejön a kétszintű bankrendszer, az európai adórendszer, a társasági törvény, a külföldi közös vállalkozásokat szabályozó törvény. Elindul a spontán privatizáció. A külkereskedelemben átállunk a dollárra a szocialista kereskedelemben is. Készen állunk a transzformációra... És várjuk nagyon, azt hisszük , jobb lesz. Nem értjük, Antall miért nem örül...

9. Volt-e? Társadalmi nem, gazdasági igen. Sehol nem látott erős védelemben részesül a magántulajdon az alkotmányban! -Súlyos örökséggel volt terhes. Lepusztult humántőke, szennyezett környezet, elavult termelés szerkezet, -Devizaadósság. Viszont a lakosság tele várakozással! A rendszerváltozás

10. ”Két út áll előttem: melyiken induljak?” - fundamentalista kapitalizmus - szociális piacgazdaság A társadalomnak elege van a „szociális” jelzőből, nagyon hasonlít a szocialistára.

11. Rendszerváltás néhány gazdasági hibája: • -Folytatódik a spontán privatizáció, ott maradnak az állam nyakán az adóssággal terhelt központok • -átgondolatlan a privatizáció: nincs vertikális felépülés a magyar tulajdonban, s így különösen a mezőgazdaság válik kiszolgáltatottá, megszűnik a magyar élelmiszeripar, • -nincsenek új típusú szövetkezetek, • -túl vastagon nyomjuk a ceruzát a bankkonszolidációkor, (tőkejuttatás a gazdaságnak-de kinek is? ) • -teljesen kiszolgáltatjuk a pénzközvetítő szektort a külföldi tőkének, • -szétszedjük a TB-t (semmi haszon belőle), de viszont nem konszolidáljuk: ketyeg a bomba, • -nem próbáljuk meg a külföldi adósság-kérdést valahogy mérsékelni, görgetjük tovább...

12. 1994-2007 • A hibák folytatódnak: • a második ciklusban megvalósított erőteljes privatizációt csak külföldi adósságaink rendezésére, és nem gazdaság-konszolidálásra fordítjuk, nincs komoly belső gazdaság-fejlesztés, • -a gazdasági szerkezetet egyoldalúan exportfüggővé és túl koncentrált export-szektorúvá tesszük, • -az infrastruktúra- fejlesztések tartós GDP-növelő hatását nem érjük el • -nem korlátozzuk a költségvetés újra-eladósodását, • -nem visszük ily módon végig az euro-csatlakozást, • -devizában újra eladósítjuk az országot.

13. -A gazdasági elit gyakorlatilag megmarad, kiegészülve a külföldi tulajdonosokkal (50%) -az exportorientáció túlzottan koncentrált- csak a másik földrajzi irányban. -Energiafüggés mit se csökkent. -Magyarország árfolyamai torzak, az importnak kedveznek! Egykor a voluntarizmus, most a vad kapitalista szabad tőkeáramlás következtében. Súlyos külső eladósodás ismét! 1989-2009:Mik a hasonlóságok?

14. Mik a különbségek? • -Akkor a magyar eltérés pozitívnak látszott a jólét szempontjából. Most a helyzet fordított. • -Akkor a mezőgazdaság stratégiai jelentőségű volt: most nagyon háttérbe szorult, noha még mindig nettó deviza termelő. • - Akkor a szociális vívmányok élenjáróak voltak a világban. Most a trend megfordult. • -Akkor volt kapcsolat-bármily furcsa, torz módon is- a kis-és nagyüzem közt, most magukra maradva vergődnek a kisgazdaságok . • -akkor jó szakképzés volt, és kevés felsőfokú- most fordítva van.

15. „Helyben járás, egy-kettő”avagy Kőmíves Kelemen és a Déva vára • Homlokegyenest ellenkező koncepciók váltogatják egymást, amit az egyik kormány hoz, azt a másik megváltoztatja- így helyben járunk. Halmozódnak a hátrányok: • Példa: lakástámogatás, majd annak mérséklése. Az első: nagy teher a költségvetésre, a második: megnyitja a deviza-lakáshitelek előtt az utat. • Más: Szociális támogatás: munkavállaláshoz, iskoláztatáshoz kötve, majd ismét alanyi jogon...

16. Miben hasonlítunk Közép-Kelet Európához? • Abban, hogy ők is szocialista múlttal, s így kevés belső forrással rendelkeznek. • Mindenki a nyugati FDI-beáramlás terepe lett (kezdetben mi sokkal jobban), és a fizetési mérleg igen sok helyen nagyon passzív.( Balti országok különösen. De ők erős növekedést produkálnak ezen az áron, kereskedelmi hiány a döntő.)

17. -Az induló adósság nagy helyzeti hátrányunk. De a teljes kifizetése is az lett… A költségvetési deficit s az államadósság felhalmozásában élenjárunk. -Él- tanulóként a legcsekélyebb önvédelmi mechanizmusokat sem működtettük. Túl sok a külföldi tulajdon. Akinél kisebb, jobban ellenáll most a válságnak. Miben különbözünk a többi KKE-i országtól?

18. Konklúzió: • Magyarország tényleg más... De nem előnyére. Kezdeti előnyünket - hogy előbb kezdtük a gazdasági reformokat, s több külföldi tőke jött be -, nem tudtuk kellően kihasználni. Helyben jártunk. A GDP-ben 10 év kellett, hogy ott legyünk, ahol voltunk , a béreknél 12, a nyugdíjaknál 14 év. S most , a válság következtében ezekből is vissza kell lépnünk! • Nemcsak pénzügyi, de reál-gazdasági deficitjeink is vannak - még súlyosabbak talán. Innováció, K+F, tudástartalom-hiány, termékszerkezet, költség-versenyképesség. Nehéz a helyzet az éles nemzetközi versenyben (Kína). Türelmes, konzisztens, patrióta gazdaságpolitikára lesz szükség, ahhoz, hogy kilábaljunk...