A társadalmi megújulás lehetőségei Magyarországon 2025-ig

1. A társadalmi megújulás lehetőségei Magyarországon 2025-ig avagy az információs és tudásalapú társadalom virágzása kontra az egészség és testkultúra hanyatlása Molnár Péter Vass Zoltán VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008

2. Egészségesen élni és dolgozni?! De, hogyan, s miként?! Lehet-e egyáltalán ebben a társadalomban? A megszerzett tudás fontosságát felismerve a 2000. márciusában tartott lisszaboni Európai Tanács hangsúlyozta, hogy „minden polgár számára biztosítani kell azokat a készségeket, amelyekre ahhoz van szüksége, hogy ebben az új információs társadalomban élni és dolgozni tudjon”. A kulcskompetenciák keretrendszere a közoktatás struktúrájának újfajta megszervezését vonja maga után továbbá új kompetenciákat követel meg a tanárok részéről.

3. Arra kívánunk világosan rámutatni, hogy az Európai Unió, a közoktatásba és az élethosszig tartó tanulásban bevezetett kulcskompetenciák révén, egyfajta társadalmi megújulásra kívánja késztetni az Unió lakosságát korra és nemre való tekintet nélkül, amelyben nagy szerepet kap a technikai megújulásban rejlő lehetőségek kiaknázása is. Véleményünk szerint elsősorban azért nem érünk el jelentős eredményeket a testkultúra területén, mivel a nagymértékű társadalmi, értékrendbeli változások hatására a testkultúra kiesett a központi érdeklődés köréből. Paradoxon: társadalmi megújulás testkultúra nélkül Más szavakkal kifejezve sem az országhatárokon belül, sem az uniós tagállamok többségében sajnálatos módon nem jelenik meg a közoktatásban a társadalmi megújulást katalizáló, az egészséges életmódra nevelő, a szabadidejét aktívan, kreatívan töltő állampolgárok képzésében a testkultúra fontossága.

4. A különböző gazdasági és politikai rendszerek, bár tisztában vannak a testkultúra jelentőségével és annak hatásával az egészségmegőrzés területén sajnálatos módon azonban csak saját profit orientált eszközeikkel kívánják a lakosságot félrevezetve helytelenül kezelni a felmerülő problémát. Ennek a félrevezető kommunikációnak a hatását vizsgáltuk meg. Egy budapesti gimnázium hallgatóinak véleményét kérdeztük meg a magyar társadalmi megújulás lehetőségeiről a szabadidős tevékenységekben megjelenő aktív közösségi, kulturális, mozgásos közösségi programokon való részvételről valamint feltérképeztük, hogy milyen módon viszonyulnak a fiatalok a már előbb említett társadalmi megújuláshoz. Vizsgálatunkban továbbá arra kerestük a választ, hogy a gimnázium hallgatói milyen eszközökkel képzelik el megszerezni a fizikai, mind a lelki egészség optimális harmóniáját, valamint a megszerzett tudás alkalmazását vagyis más szavakkal kifejezve a társadalmi megújulást.

5. Vizsgálati minta

6. Hidegzuhany A fiatalok a jövőben egészségesebbek lesznek, mint a mai fiatalok Vass Z., Molnár P. (megjelenés alatt): Rémálom vagy valóság (A társadalmi megújulás lehetőségei Magyarországon), UISZ

7. Társadalmi megújulás skála (valószínű) Társadalmi megújulás skála (szeretné) Cronbach Alpha = 0 ,7468, Cronbach Alpha = 0,7245

8. Hidegzuhany Társadalmi megújulás skála (valószínű) Vass Z., Molnár P. (megjelenés alatt): Remény és megoldás (Társadalmi megújulás megvalósulása Magyarországon), UPSZ

9. Remény Társadalmi megújulás skála (szeretné) Vass Z., Molnár P. (megjelenés alatt): Remény és megoldás (Társadalmi megújulás megvalósulása Magyarországon), UPSZ

10. A hatékony, ámde félrevezető kommunikáció ellenszere a közoktatásban megjelenő testkultúra vagyis a testnevelés oktatásának reformja az elcsökevényesedett testnevelő tanárképző központok átszervezése, új módszertani központok létrehozatala. Hogyan lehet ezen módszertanilag változtatni?

11. Új kihívások és megújulási lehetőségek a közoktatásban a testnevelés tantárgy keretében a társadalmi és technikai megújulás érdekében A testnevelés mozgásanyaga, a tudományos igényű kutatómunka legújabb kutatási irányvonalainak értelmében, az egyik leghasznosabb pedagógiai tevékenység a mozgás- és kognitívfejlesztés komplexumának együttes fejlesztésére, amelynek segítségével az egyre nagyobb követelmények elé állított felnövekvő generáció mind jobban és jobban helyt tud majd állni (Vass, Molnár, 2006). A testnevelés integráló feladata helyett fontosabb a megalapozó szerep kihangsúlyozása, A fent megfogalmazott cél gyakorlati megvalósítása nagymértékű koncepcióváltást követel meg, és az ember alkalmazkodóképességének fejlesztésére épít.

12. Tehát a testnevelés mozgásanyaga, illetve annak elsajátítása az eddigiektől eltérően nem célként, hanem eszközként jelenik meg a stabil értékrendszer és kognitív funkciók fejlesztésében, az egyéni alkalmazkodóképesség egyidejű fejlesztésével. Más szavakkal kifejezve a tanítási-tanulási folyamat motoros és kognitív aspektusának tudatos transzferáló eszközként való alkalmazására kell törekedni a tanórai és a tanórán kívüli testnevelésben,

13. A Németországban alkalmazott „differential learning” oktatási módszer alkalmazása Magyarországon is megfelelően katalizálná a fent említett célok elérését és a kritikai ratifikáció megfogalmazását. Ez az új felfogás a dinamikus rendszerek viselkedésének tanulmányozásából fakadó káoszelmélet ismeretanyagára épít, gyakorlatanyagában pedig a már ismert variábilis gyakorlás módszerének egy továbbfejlesztett változata. Számos vizsgálat eredménye mutatja (Vass, Varga, Kun, 2007a), hogy megfelelő körülmények közt az új szemléletből fakadó gyakorlat- és szabálysorok sokkal hatékonyabb fejlesztést tesznek lehetővé mind a motoros, mind a kognitív szférában egyaránt. Hazánkban a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium és a Telki Általános Iskola ad teret ezen módszer gyakorlati kivitelezéséhez és fejlesztéséhez (Vass, Varga, Kun, 2007b).

14. Az előadás elején említett vizsgálatban arra a kérdésre is kerestük a választ, hogy a hallgatók milyen eszközök segítségével képzelik, hogy elérhetővé válik a társadalmi megújulás és az egészséges életmód létrehozása. A hallgatók válaszainak elemzése alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy az előbb felvázolt újszerű testnevelés oktatásának megjelenésétől is várják a folyamatok kedvező alakulását. Ez nem jelent mást, mint a testnevelés órák keretében történő kreativitás,alkalmazkodás, idegen nyelven történő oktatás, az IKT eszközök használatával történő oktatás megjelenése a közoktatásban a testkultúra területén. Jó hír: Apáczai Kiadó, Testnevelés kerettantervet akkreditálták, mely az első Magyarországon az új szellemű testnevelés oktatás területén (Készítette: Vass Zoltán)

15. Molnár Péter (2007): Az ifjúságkutatások fontossága, • rövid története, időszerűsége, főbb eredményei • (MTA, Jövőkutatási Bizottság) • Vass Z. Molnár P. (2006): Betegség kezelés vagy • megelőzés, avagy a mozgásfejlődés szenzitív • szakaszainak kulcsfontossága a prevencióban • MTA, Jövőkutatási Bizottság konferenciakötet, (196-200 oldal) • Vass Z., Molnár P., Kun I., Varga M. (2007): • Új módszerek a gimnáziumi iskolai testnevelés oktatásában és a teljesítmény • mérésében, Új Pedagógiai Szemle, Július, augusztus (78-85 oldal) • Vass Z., Molnár P.(2007): Új kihívások és megújulási lehetőségek a testkultúra • és a szabadidősport területén, Tanulmány (MTA, Jövőkutatási Bizottság) • Vass Z. (2008): Testnevelés és Sport műveltségi terület kulcskompetencia • alapú kerettanterv 9.-12. évfolyamok részére, Apáczai Kiadó • Vass Z. (2008): Testnevelés és Sport műveltségi terület kulcskompetencia • alapú kerettanterv 9.-10. szakiskolai évfolyamok részére, Apáczai Kiadó • Vass Z., Molnár P. (megjelenés alatt): Rémálom vagy valóság • (A társadalmi megújulás lehetőségei Magyarországon), UISZ • Vass Z., Molnár P. (megjelenés alatt): Remény és megoldás • (Társadalmi megújulás megvalósulása Magyarországon), UPSZ • Z. Vass, P. Molnár (2008): Curriculum development on the basis of movement • and cognitive competence, EARA Conference, Turin

16. Köszönjük a figyelmet!