SZEGÉNYSÉG 2013 A TÁRKI VIZSGÁLATA ALAPJÁN

1. SZEGÉNYSÉG 2013A TÁRKI VIZSGÁLATA ALAPJÁN KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

2. Az ország közel fele szegénységben él! • 2009 és 2012 között jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. • Az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi decilisei közötti ráta 7,2-ről 9,0-ra emelkedett. • A magyar népesség 46,6 %-a él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben az EU által definiált mutatószám szerint! • Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. • Ez a legnagyobb mértékben a jövedelem eloszlás alját érintette: a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1%-ról 2,5%-ra csökkent. • A legfelső decilis aránya viszont növekedett. • A jövedelemelosztást jellemző valamennyi mutató (beleértve az ún. Gini-együtthatót) statisztikai értelemben szignifikáns növekedést mutat.

3. JÖVEDELMI TIZEDEK ÉS ÖSSZEGEK Ft/hó/fő 2007-ben 2009-ben 2012-ben • Alsó decilis 24205 2319321820 • 2. 35628 36363 38042 • 3. 44035 46048 49320 • 4. 51144 53632 60154 • 5. 57923 62042 71282 • 6. 64992 70661 80588 • 7. 71818 78978 90821 • 8. 81400 90642 103856 • 9. 97717 109480 126458 • Felső decilis 163955 167167 196625

4. Néhány következtetés: • Az alsó és felső jövedelmi tizedben élők jövedelme közötti különbség több, mint kilencszeres. • A felső három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme négyszer akkora, mint az alsó három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme. • A felső jövedelmi tizedben élő egymillió ember jövedelme több, mint az alsó négy jövedelmi tizedben élő négymillió ember teljes jövedelme. • Az alsó jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es válság előtti utolsó év 24205 Ft/fő/hó-ról, 21820 Ft/fő/hó-ra csökkent (az infláció 5 év távlatában kb. 24%)! • A felső jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es 163.955 Ft/fő/hó-ról, 2012-ben 196.625 Ft/fő/hó-ra növekedett!

5. A SZEGÉNY MÉG SZEGÉNYEBB LETT • Erősödtek a rendszerváltást követő időszak nagyobb részében is megfigyelt tendenciák: - a társadalom szegmentálódása, - a szegénységben és kirekesztettségben élők társadalmi demográfiai profiljának élesebbé válása - a szegénység és társadalmi kirekesztettség generációk közötti újratermelődése • A jóléti ellátásokban bekövetkezett változások erősítették ezeket a folyamatokat. • Az intézkedések a sérülékeny társadalmi csoportokat érintették negatívan. • Ez látszik a készpénzes transzferek szegénységcsökkentő potenciáljának visszaesésében. • Valamint az érintett társadalmi csoportok relatív szegénységi kockázatának átlagosnál jelentősebb mértékű növekedésében. • Igazán jómódúnak csak 752 ezer fő tekinthető (9%-a társadalomnak), akik a mediánjövedelem kétszeresénél több jövedelemmel rendelkeznek havonta, fejenként.

6. Az alsó jövedelmi ötöd részesedése különböző társadalmi jövedelmekből

7. A rendszerváltás óta most alegszegényebb a magyar! • Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. • Nemcsak a szegénység kiterjedtsége, de annak mélysége is növekedett az elmúlt három év folyamán. • A szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett értéke 22%-ról 26%-ra emelkedett ebben az időszakban, azaz a szegények jövedelmi elmaradása növekedett! • Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében. • A fentieken túl azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

8. A jövedelmi szegények: • Fele legfeljebb alapfokú végzettségűek • Kétötöde pedig szakmunkásképzőt végzett • A szegények felét alkották az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők. • A szegények egyharmada roma háztartásfővel rendelkező személy. • A jövedelmi szegénység növekedése az anyagi depriváció indikátorai szerint nőttek leginkább: - rezsifizetési nehézségek, - váratlan kiadás fedezésének képessége - a szubjektív anyagi helyzet értékelése • A társadalmi jövedelmek rétegeloszlása azt mutatja, hogy a társadalmi jövedelmekből élők (elsősorban a szegényebb rétegek) helyzete jelentősen romlott!

9. Figyelemre méltó adatok: • A fiatalok különösen veszélyeztettek: a 17 éven alattiak körében a szegénység 26%, a 18-24 évesek közt 23 %. • A szegények 28 %-a gyerek, és 42%-uk 25 év alatti. • Az idősek valamivel jobban élnek: a 65 év felettiek szegénységi kockázata mindössze 8 százalékos. • Azon magyarok közül, akik az általános iskolát vagy azt sem végezték el, 40 % él szegénységben, ugyanez a diplomások közt csupán 2 %-os. • Azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő roma, jóval magasabb a szegénységi kockázat, körükben a 2009-ben mért 70 %-os szegénységi ráta maradt 2012-re is. • 2012-ben a szegénységben élők 34 % roma. Ebből következik, hogy a szegények 2/3-a nem roma. • A három- és többgyerekes családok is, 41 %-a él szegénységben. • A gyereküket egyedül nevelők 30 %-a szegény.

10. Sokkoló • A jóléti rendszer juttatásait érintő korlátozó intézkedés valósult meg 2010-2012 során: - különösen a munkanélküliségi juttatások, - a szociális támogatások, és - a pénzbeli családi támogatások szigorítása révén. • Így például a munkanélküli járadéknak és a szociális segélyeknek is egyre nagyobb aránya, 2012-ben már több mint 60%-a, került a legalsó jövedelmi ötödbe, illetve az összes családi pótlék 42-43%-a már a legalsó jövedelmi ötödbe tartozókhoz érkezik. • A nyugdíjak esetében folytatódott az a tendencia, amit a korábbi években is megfigyelhettünk, azaz a nyugdíjak egyre nagyobb aránya kerül a középső decilisekhez, azaz a jövedelmük alapján középrétegekhez sorolhatók.

11. Különböző jövedelmi ötödök részesedése a családi pótlékból

12. Reáljövedelem-csökkenés! • A magyar háztartások 2012-ben havonta átlagosan 152 096 forintot költöttek, mely 75 141 forintnyi egy főre jutó fogyasztást jelentett. • A vizsgálat 2010-2012 időszakra becsült árindex 115,9%-os és az 4 százalékos reálcsökkenést jelent. • Csakúgy, mint a korábbi években a háztartás létszáma és fogyasztása között negatív az összefüggés, azaz minél kisebb a háztartás, annál magasabb a fogyasztás szintje. • A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödébe tartozó, diplomás és szellemi munkát végző illetve vállalkozóként dolgozó háztartásfővel rendelkező háztartások érik el. • Ezzel szemben a legalacsonyabb fogyasztási szintet az alacsonyan képzett (érettségi alatti végzettségű) illetve inaktív háztartásfővel rendelkező, legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó, legalább négyfős háztartások körében találtunk.

13. Kiadások élelmiszerre és lakásfenntartásra • Az élelmiszerfogyasztás összes fogyasztáson belüli aránya szoros összefüggésben áll a háztartás gazdasági-társadalmihelyzetével: • A magasabb életszínvonalon élő háztartások saját büdzséjükön belül kisebb arányban költenek élelmiszerre, mint az alacsonyabb státuszúak. • Az elmúlt szűk évtizedben folyamatosan nőtt a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások aránya: - 2005-ben ez a tétel a háztartások kiadásainak 23%-át tették ki, - 2012-ben ez az arány már a kiadások 34%-át • Valamennyi társadalmi-demográfiai tényező összefüggést mutat e kiadási aránnyal: - a fiatalabbak, - a magasabb iskolai végzettségűek, - a szellemi, önálló illetve vezetői munkát végzők, - a városokban illetve községekben élők és a - három főnél nagyobb háztartások az átlagosnál kevesebbet költenek lakásfenntartásra

14. Szegénységi küszöbértékek a hátrányos helyzetű kistérségekben • Relatív szegénységi küszöb OECD 1: 2008-ban: 54,1% 2012-re: 61,6% • Relatív szegénységi küszöb OECD 2: 2008-ban: 45,8% 2012-re: 55,1% • Abszolút szegénységi küszöb (Nyugdíjminimum): 2008-ban: 22,8% 2012-re: 30,6% • Abszolút szegénységi küszöb (Nyugdíj -minimum.real.): 2008-ban: 22,8% 2012-re: 37,9%

15. Több a munkanélküli mint, ahogy a KSH mondja!

16. A szegénység nőni fog! • A szegénység sok más mellett pénzhiány: jellemzője és fontos mutatója az, hogy nincs a megélhetéshez elég pénz. • Márpedig a jövedelmi szegénység nem fog csökkenni, ha a jelenlegi szinten maradnak, illetve reálértékben még tovább csökkennek a szegénységi ellátások. • Az ellátások vásárlóértékének zsugorodását tetézi a 2012. évi CXVIII. Törvény, amely az eddig pénzben nyújtott rendszeres szociális segély egy részét korlátozottan (csak fogyasztásra kész étel vásárlására) felhasználható Erzsébet-utalványra konvertálja, mely nem véd meg az uzsorától! • Újabb csapás a segélyezési plafon bevezetése!

17. Jövedelmi transzferek: • A keresetek mellett a gyermekes családok legfontosabb kiegészítő jövedelme a családi pótlék, bár a többi családi ellátás is egyes csoportoknak jelentős segítséget nyújt. • A családi pótlékot közel 2 millióan, a gyest 170 ezren, a gyedet 90 ezren vették igénybe 2011-ben. minthogy a családi pótlék és a gyes összege 2008 óta változatlan, 2012-ig 14-15 százalékot veszítettek értékükből. • A veszteség 2012-ben 20 százalékra nő. • A kormányzati ciklus végére eléri a 24-25%-os értékvesztést!

18. KÖSZÖNÖM A FIGYELEMET! KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS lajos.korozs@mszp.hu +36306373954