Logika 11. A jog számára releváns logika

1. Logika11. A jog számára releváns logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék 2011. április 28.

2. A jog számára releváns logika • relevancia: fontosság, lényegesség; magyarázó erő • fő élettér a logika számára: jogi következtetés joggyakorlat • Melyik logikai rendszer releváns? Klasszikus logikaLogikán csak a klasszikus (alethikus, kétértékű, formális) logika értendő. Deviáns logika A jogon belüli következtetések modellálására a klasszikus logika nem alkalmas (torzítások). Georges KALINOWSKIa jogi logika:formális logika Chaïm PERELMANa jogi logika:nem-formális logika

3. A jogi logika mint formális logikaGeorges KALINOWSKI • állítás: a jogon belüli következtetések a jogi érvelés alapját képezik  feladat: a jogi érvelés szerkezetének feltárása • jogi logikai érvelés: az intellektuális korlátozás alá eső jogi érvelés  Kalinowskinál ez a jogi érvelés  az érvelés lényegeként meghatározott racionalitás alapozza meg a formális logika központi szerepét • nem-normatív jogi érvelés: a tárgya szerint ténybeli,csak a kontextusa (a jogi eljárás) alapján nevezhető joginak • normatív jogi érvelés: tárgya szerint is jogi • retorikai jogi érvelés: a meggyőzésre irányuló jogi érvelés • nem-logikai jogi érvelés: a törvényben megállapított vélelmeken, előírásokon, fikciókon stb. alapuló jogi érvelés

4. A jogi logika mint formális logikaGeorges KALINOWSKI a nem-normatív (ténybeli) érvelési módok • bizonyossági következtetések: biztosan igaz premisszák • dedukció: premisszák  konklúzió • teljes indukció: a konklúzió egy univerzális állítás • valószínűségi következtetések: 0,5 érték fölötti valószínűségi premisszák • reduktív érvelés: okozat  ok (de az ok többféle is lehet!) • analógiás érvelés: hasonlóból a hasonlóra való következtetés(a „hasonlóság” logikai kezelhetősége?) • kiterjesztő indukció: a konklúzió univerzális állítás, ám ezt csupán az osztály elemeinek egy részét megvizsgálva fogalmazták meg • statisztikai érvelés: a premisszákat alkotó elemeknek csak egy része rendelkezik a kérdéses tulajdonsággal

5. A jogi logika mint formális logikaGeorges KALINOWSKI • normatív érvelés: olyan következtetés, amelynek premisszája (premisszái) és konklúziója norma-formula, azaz maga a következtetés egy norma tételezése (= normatív ítélet) • a normatív érvelés igazolása racionális igazolás (Kalinowski szerint a jog és a jog működése mindenek előtt racionális) • empirikus és analitikus alátámasztás • logikai levezetés igaznak elfogadott premisszákból ide tartozik a normatív jogi érvelés, melynek terepei: a jog megalkotása Minden jogi norma (mint értelem által diktált viselkedési szabály) megalkotása racionális igazolást igényel. a jog alkalmazása A jogi normák értelmezése: logikai, nyelvtani, történeti, rendszertani stb. értelmezés.

6. A jogi logika mint formális logikaGeorges KALINOWSKI • a normatív jogi érvelés intellektuális korlátozás alá eső érvelés; logikai érvelés (deduktív formális logika, deontikus logikai) • a nevesített következtetési módok közül ide tartozik: • argumentum a maiori ad minus(többről a kevesebbre való következtetés) P(p & q)  Pq„Quipotest plus, potestminus.”Amennyiben megillet tulajdonom megsemmisítésének a joga, akkor megillet ennél kevesebb rendelkezési jog is: az átalakítás, a feldolgozás, az elidegenítés stb. joga is. • argumentum a minori ad maius(kevesebbről a többre való következtetés) Fp F(p & q)Amennyiben tilos egy védett műemléképület engedély nélküli felújítása, akkor tilos átalakítással való felújítása is.

7. A jogi logika mint formális logikaGeorges KALINOWSKI • argumentum a pari ratione (vagy: argumentum a simili ad simile, vagy: argumentum per analogiam)(a hasonlóról a hasonlóra való következtetés){F.a G.a, a = b}  F.a  G.bA dolog (a) van (F), a dolog ellopható (G), a villanyáram (b) dolog (kiterjesztés),tehát a villanyáram ellopható. • argumentum a contrario (a hasonlósággal való érvelés kiegészítő párja; itt a szabály csak az adott esetre érvényes, a különböző eset nem azonos eset, tehát nem vonatkozik rá a szabály) {F.a G.a, a ≠ b}  F.a  G.bPerújításnak a terhelt terhére csak életében és csak az elévülési időn belül van helye, vagyis ha a terhelt már nem él, vagy cselekménye elévült, terhére perújítás nem rendelhető el.

8. A jogi logika mint formális logikaGeorges KALINOWSKI • a jogi szillogizmus Kalinowski szerint lehet: • kategorikus szillogizmus  kategorikus jogszabályoknál{„(Mindenki) aki mást megöl, bűntettet követ el…”, ‘a’ megölte ‘b’-t}  ‘a’ bűntettet követett el.Azonban semmilyen logikai eljárással sem tudunk következtetni a tényleges büntetés mértékére. • hipotetikus szillogizmus  hipotetikus jogszabályoknál{„Ha a jogosult személye bizonytalan…, a pénz fizetésére… irányuló kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehet teljesíteni.”, a jogosult személye ismeretlen és a kötelezett-ség pénz fizetésére irányul}  bírósági letétbehelyezéssel is teljesíthető a kötelezettség

9. A jogi logika mint nem-formális logikaChaïm PERELMAN • jogi érvelés <> klasszikus logikai következtetéseka kettő különbözhet oly mértékben is, hogy a formális logika már egyáltalán nem bír magyarázó erővel  a jogi érvelés releváns modelljét a nem-formális logikában kell keresnünk • Perelman ettől azonban többet állít: azt is, hogy a formális logika nem kiálthatja ki magát a racionalitás kizárólagos letéteményeseként: lehetséges ésszerűen érvelni ott is, ahol nem támaszkodhatunk bizonyossági következtetésekre politika, erkölcs, jog – közös tő: igazságosságváltozás a Nagy Francia Forradalom után:axiomatikus-deduktív jogrend: törvényesség és jogbiztonság↔ joggyakorlat (pl. méltányosság, közérdek stb.)

10. A jogi logika mint nem-formális logikaChaïm PERELMAN • szembenállás a formális logika modelljére támaszkodó felfogással: • itt a konklúzió nem a premisszák folyományaa konklúzió a premisszákat szelektáló és formáló aktív erőelőször: döntés a konklúzió helyességéről, elfogadásárólés csak ezt követően: a megfelelő premisszák megkereséseformális logika: premisszák  konklúziójogi logika: premisszák  konklúzió • Az ítéletek kialakulásában nem csak a premisszák és a formális logika következtetési szabályai játszanak szerepet, hanem számos, logikán kívüli érv is.  a jogi érvelés nem egyszerűen kiegészíti a logikai szabályok alkalmazását, hanem alapvetően különbözik a formális logika eszköztárától

11. A jogi logika mint nem-formális logikaChaïm PERELMAN • a formális logika szerepe: a konklúziót összhangba hozza a premisszákkal • a jogi logika szerepe: megmutatja a premisszák elfogadhatóságát a bírói ítéletek indoklása • nem arról ad számot a bíró, hogy miként jutott az adott döntésre, hanem arról, hogy miként igazolható racionálisan a valahogyan kialakított döntés • amennyiben az indokláshoz elegendő lenne szillogizmussal élni, akkor nem lennének peres ügyek (hiszen ilyenkormind a szabály kiválasztása és értelmezése, mind a tények megállapítása és értékelése vitán felül állna, továbbá az érvelés mentes volna minden kritikától)

12. A jogi logika mint nem-formális logikaChaïm PERELMAN • Az igazságos, tisztességes és racionális döntés logikájának keresése vezette Perelmant argumentációs technikák és eljárások meglátására, rekonstruálására • dialektika • igazságos-igazságtalan?, szép-rút?, jó-rossz? eldöntésük, csak a kérdés tisztességes megvitatása útján lehetséges; dialektika = az ilyen gyakorlati értékek fölötti viták mestersége, művészete • a viták eszköze nem a levezetés, hanem az argumentáció • az eredmény sem egy formális logikai értelemben igaz állítás, csupán ésszerűen gondolkodó és érvelő emberek véleményének egybeesése  ugyanakkor lehet igazságos, tisztességes, méltányos stb.

13. A jogi logika mint nem-formális logikaChaïm PERELMAN • topika • a jogi érvelés elméleteként vonult be az utóbbi évtizedek jogi gondolkodásába • nem általános szabályok segítségével dedukál következtetéseket, hanem a szituációhoz, a beszédhelyzethez kötődik, s az érvelést is ahhoz igazítja • a szituációhoz kötöttség ágyazza a topikát a retorikába, és választja el a formális logikától (amit éppen a konkrét szituációktól való függetlenség jellemez) • az érvelés végpontját, a következtetést előre tudjuk; ami szükséges: egy kiindulópont (toposz/topoi, locus/loci) és az érvek láncolata

14. A jogi logika mint nem-formális logikaChaïm PERELMAN • retorika • a bevett jogfelfogás axiomatikus-deduktív jogrendszer-képe elleni kritika a retorika felélesztésével lépett színre • az „új retorika” az argumentáció olyan elmélete, amely alkalmas az értékválasztások racionális megalapozására és igazolására  az értékítéletek logikája • az érvelés ezen módja azért tartozik a nem-formális logika területéhez, mert benne az érvek tartalma, s nem csupán szerkezete játszik szerepet; a tartalom értéktartalom, ami szükséges a helyesség meghatározásához, megkívánásához • tehát a jogi logika olyan nem-formális logika, amely jóval szélesebb körben fogadja be az érvelés eszközeit amelyeket Kalinowski még a logikán kívülre rekeszt

15. A jogi szövegek logikai szerkezete • a logika szerepe a jogban a jog számára releváns szövegek logikai struktúrájának feltárása: logikai értelmezés • hogy a logikai szerkezetet fel lehessen tárni, annak benne kell lennie a vizsgált szövegben  alkotott szövegek • vizsgálódásunk ketté ágazik: • a szövegek logikai megszerkesztése • a megszerkesztett szövegek logikai struktúrájának feltárása • jogalkotó (professzionalisták vagy laikusok) jogalkalmazójogalkotó: azt szem előtt tartava kell szöveget szerkesztenie, hogy azt majd valakiknek alkalmazniuk kelljogalkalmazók: arra figyelve kell a szövegeket értelmezni, hogy mi lehetett a jogalkotó szándéka az adott szövegezéssel jogértelmezés itt; és az értelmezés technikái, módszereit között itt szerepel a szövegek logikai értelmezése

16. A jogi szövegek logikai szerkezete A logikai értelmezés céljai:1. a normatív minősítés rekonstrukciója • bármely magatartás vagy szituáció leírása háromféle normatív minősítést vehet fel, lehet kötelező, megengedett vagy tilos • „Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolhatja.” = „Megengedett,hogy a bíróság ítélete pótolja a kötelezett jognyilatkozatát.” • „A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.”= „A beszámítás erejéig a kötelezettségeket megszűntnekkell tekinteni.” • „Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered.” = „Tilos a végrehajtás alól mentes követeléssel szembeni beszámítás, de megengedett olyan követelés beszámítása, amely a követeléssel azonos jogalapból ered.”

17. A jogi szövegek logikai szerkezete A logikai értelmezés céljai:2. a normaszöveg logikai szerkezetének rekonstrukciója • ez a szöveg szerkezeti elemekre bontását és az elemek között a jól definiált logikai szavak (igazságfunktorok) elhelyezését kívánja meg • az elemzés mélységét az a cél határozza meg, amelynek elérése érdekében szükség van a logikai értelmezésre • kihívások: • a megfelelő logikai szavak megállapítása (pl. a vagy szavunk hármas megjelenése a logikában) • egyéb kötőszavak (pl. illetve, valamint, viszont, de, kivéve, csak stb.) lefordítása logikai szavakra • a teljes kifejezés logikai szerkezetének megállapítása: érdemes beérni az összetett nyelvi kifejezések megfelelő részekre bontásával, viszonyaik kijelölésével

18. Példák • Btk. 16. §Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűn-cselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.(Kísérlet) = (IGAZ, hogy egy szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi) ugyanakkor/ÉS (NEM IGAZ, hogy ezt a szándékos bűncselekményt befejezi)p  p & q  xF & (xG)

19. Példák • Kuruzslás : Btk. 285. § (1)Aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki […](Kuruzslás) = (jogosulatlanul ÉS ellenszolgáltatásért) VAGY (jogosulatlanul ÉS rendszeresen) fejt ki az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységetp  (q1 & q2) V (q1 & q3)

20. Példák • Btk. 11. § (1)A bűncselekmény bűntett vagy vétség.(bűncselekmény)  (bűntett) VAGY (vétség)p  q  r • Ptk. 11. § (1)Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.(cselekvőképes) = akinek cselekvőképességét törvény (NEM IGAZ, hogy korlátozza) VAGY (NEM IGAZ, hogy kizárja) p  q  r  (xF)  (xG)

21. Példák • Btk. 166. § (1)Aki mást megöl, bűntettet követ el […]HA valaki mást megöl, AKKOR bűntettet követ el.p  q  xF  xG • Ptk. 624. § (2)Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet […]Korlátozottan cselekvőképes személy (végrendelete érvényes,) AKKOR, ÉS CSAK AKKOR, (ha végrendelete közvégrendelet).p  q  xF  xG

22. Példák Btk. 172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ‘((valaki nem igaz, hogy segítséget nyújt)& (tőle elvárható módon)&(olyan másvalakinek, aki (már sérült)(testi épsége Vélete) közvetlen veszélyben van)) (segítségnyújtás elmulasztásában bűnös)’ (p1 & p2 & (p31  (p321 V p322))) q

23. Normatív következtetés • A jogi szillogizmus felső tétele egy norma-formula, alsótétele egy tényállást leíró állítás, a konklúzió pedig az ítélet.{„Aki mást megöld, bűntettet követ el, és így és így büntetendő.” (Btk., 166. § (1) bekezdés), „KJ megölte apósát, PT-t.”}  „KJ így és így büntetendő.” • Ez az ún. szubszumpciós szillogizmus:T tény megtörténtét J jogkövetkezménynek kell követnieT tény megtörténtT tény megtörténtét J jogkövetkezménynek kell követnie • A sémát döntési szillogizmusnak nevezett következtetések veszik körül (pl. melyik tanú vallomásának vagy szakértő véleményének adjunk helyt?)T tény A1, A2, …, An tulajdonságaitól függ a választásJ1, J2, …, Jn jogkövetkezmények közöttT tény Ak tulajdonsággal rendelkezikT ténynek Jk jogkövetkezménye van

24. Normatív következtetés • Közismert mondás: minden lánc olyan erős, mint amilyen a leggyengébb láncszeme. • Jogi következtetés láncszemei: a fogalmak. • Bizonyossági következtetések csak a jól definiált fogalmak mellett várhatóak el – minél homályosabb, pontatlanabb egy fogalom, következtetésünk annál jobban közelít a valószínűségi következtetésekhez. • Pontatlan fogalmak eredete: • A jogi nyelv része a köznapi nyelvnek, és elsősorban a köznapi nyelv fogalmai pontatlanok (pl. „hozzátartozó”, „különösen nagy kár”, „indokolatlan” stb.) • A jogalkotó egyes jogi szakterminusokat éppen azért hagy meghatározatlanul, hogy az egyedi elbírálást igénylő ügyek minél szélesebb skálájára releváns szabályt fogalmazhasson meg (pl. „az adott helyzetben általában elvárható”)