Logika 8. Deviáns logika

1. Logika8. Deviáns logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék 2011. április 7.

2. A klasszikus logika jellemzői • ALETHIKUS • igazságértékkel bírnak (igazak/hamisak) • logikai állítások (logikai ítéletek) • KÉTÉRTÉKŰ • Kizárt harmadik törvénye  (p  p) • Ellentmondásmentesség törvénye  (p & p) • FORMÁLIS • Paraméterek használata • A logikai vizsgálat tárgyát kizárólag az állítások logikai szerkezete és az azokban szereplő logikai szavak jelentése képezheti

3. Deviáns logikai rendszerek • Nem a klasszikus logika kiterjesztései; a klasszikus logika valamelyik kikötésének feladása nyomán születtek meg. • Nem-ALETHIKUS (nem igazságértékekre alapozó) • Gyakorlati logika (a cselekvés logikája) • Deontikus logika (normalogika) • Nem-KÉTÉRTÉKŰ (nem igaz/hamis, 1/0 értékekre alapozó) • Többértékű logika • Fuzzy-logika • Nem-FORMÁLIS (nem kizárólag az állítások logikai szerkezetére és a logikai szavak jelentésére alapozó) • Diskurzív logika (dialogika) • Materiális logika

4. Gyakorlati logika • Mai óránk mögöttes klasszikusa: G. H. von Wright • A logika eredendő célja: a helyes emberi cselekvések szolgálata. E cél akkor érhető el, ha sikerül képessé tenni az embereket a világra vonatkozó állítások szabatos megfogalmazására és azokból érvényes következtetések levonására.  klasszikus logika • A logika célja azonban nem feltétlenül állítás vagy következtetés megfogalmazása – lehet valamilyen cselekvés megvalósítása is. Itt a logikai művelet kimenete nem egy igaz vagy hamis állításban kifejezhető konklúzió, hanem egy cselekvés – valamilyen gyakorlat – lesz. (Feltételezetten igaz ez a logikai következtetés valamely premisszájára is.) deviáns logika, gyakorlati logika, a cselekvés logikája

5. Gyakorlati logika, mint ETIKA • A logikai következtetés szerkezetének nem csak kijelentésekre, hanem cselekvésekre való alkalmazhatóságát is Arisztotelész vetette fel. • Az elméleti tevékenység irányul igaz vagy hamis kijelentések megtételére. • A gyakorlati tevékenység érdeklődésének irányából, a jó ismeretéből következika jó magatartás,a helyes cselekvés. • Etikai cselekvés • A helyes cselekvés, annak elhatározása és végbevitele sem alogikus, netán irracionális jelenség – hanem a logika eszközével elemezhető.

6. Gyakorlati logika, mint TELEOLÓGIAI viselkedés • Modern karteziánus világszemléletben a hangsúly • a helyes, a jó cselekvés (mint isteni törvény) megvalósításáról, • a cél (télosz) eléréséhez eszköz-szerűen szükségescselekvésre való következtetésre tevődik át. • Az esetleges etikai megfontolások ekkor a cél kiválasztására korlátozódnak – nem járják át acselekvés egész folyamatát. • A konklúzió változatlanul valamely – a premisszákból következtetett – cselekvés.

7. A cselekvés logikája (transzformáció) • Cselekvés: beavatkozás a világba, melynek nyomán abban valamilyen változás áll be: • a világ bizonyos állapota (p) átalakul, transzformálódik (T) egy másik állapottá (q). A világ állapotait (p és q) egy-egy a kijelentés-logika körébe tartozó állítással írhatjuk le.pTq p : „Nyitva van az ablak.” q : „Zárva van az ablak.” T : átalakulás, transzformáció, ami a két állítás, a két tényállásközött teremt kapcsolatot pTq : „Valaki becsukja az ablakot.”  cselekvés

8. A cselekvés logikája (esemény) • Tények: a világok állapotai, amikkel a cselekvés kapcsolatban állhat; fajtái: • Tényállás: valamely helyzet fennállása„Magyarország fővárosa Budapest.” • Folyamat: valamely jelenség zajlása„Esik az eső.” • Esemény: valamely tényállás vagy folyamat megváltozása„Elzárta a csapot.”, „Eleredt az eső.” • A tényállítások kontingens állítások (igazságértékük esetleges), lehetséges világokat írnak le. A tényállítás igaz, ha azon alkalomkor – akkor és ott – megfelel a valóságnak. kiinduló állapot (tényállítás vagy folyamat) változás (esemény) végállapot (tényállítás vagy folymat) • Esemény = állapotváltozás; „p-világ” átalakul „q-világgá”: pTq Az esemény lehet emberi beavatkozás és természeti eredetű.

9. A cselekvés logikája (általánosítás) • Változás esetén bármely végállapot a kiinduló állapot negációja(abban az értelemben, hogy nem azonos azzal): • pTp • pTp • A változás el is maradhat  változatlanság: • pTp • pTp • Ez a négy elemi állapotváltozás • kölcsönösen kizáró: együttesen nem fordulhatnak elő egyazon alkalommal • együttesen kimerítő: a világ bármely lehetséges állapotát, állapotváltozását képes leírni (valamelyikük)

10. A cselekvés logikája (általánosítás) • Tehát egy állítás (p) segítéségével • kétféle állapot: p és p„Nyitva van az ablak.”, „Csukva van az ablak.” • és négyféle változás írható le: • pTp : „Becsukódik az ablak.” • pTp : „Kinyílik az ablak.” • pTp : „Nyitva marad az ablak.” • pTp : „Csukva marad az ablak.” • Általánosan elmondható, hogy n számú állítás 2n számú állapot és 22n számú változás leírását teszi lehetővé.Két állítás esetében részletezi a tankönyv  a 157. oldal táblázata

11. A cselekvés logikája (élesítés) • Eddig a cselekvést az esemény egyik fajtájaként kezeltük.Ezt a logikai kezelhetőség érdekében korrigálni,pontosítani kell: • Cselekvés: nem az esemény egyik fajtája, hanem az esemény egyik lehetséges kiváltója, előidézője. • A cselekvő aktivitását, mögöttes akaratát hangsúlyozzuk (az esemény puszta megtörténtével szemben) – amely vagy kivált, vagy nem egy eseményt. • Két elemi cselekvést ismerünk: • tevés, jele: d, az angol doing szóból • tartózkodás, jele: f, az angol forbearance szóból

12. A cselekvés logikája (áttekintés)

13. A cselekvés logikája (áttekintés)

14. A cselekvés logikája mint intenzionális logika • Elemi cselekvés (d, f): az az aktus, amelynek következménye valamely elemi állapotváltozás. • Az állapotokat leíró kijelentés-logikai állítások (p)kiterjesztése az állapotváltozásokat leíró állításokra,az ún. „T-kifejezésekre”( pTp, pTp, pTp, pTp) az extenzionális logikán belül marad. • A cselekvéslogika területére való belépés, az ún.„df-kifejezések” bevezetése intenzionális logikát eredményez. • Az állapotváltozások tehát nem vihetők át egy az egyben a cselekvéslogikába; van két feltétel: • a változás ne következzen be magától, hanem cselekvés következménye legyen; • a változás kiinduló állapota ténylegesen fennálljon.

15. A cselekvés logikájánaklogikai négyzete • dF és fF viszonya kontrárius • átlósan dF és dF’, illetve fF és fFkontradiktórius • fF és dF viszonya szubkontrárius • dF-nek fF,az fF-nek pedig dFalárendeltje

16. Gyakorlati szillogizmus Arisztotelésznél(Nikomakhoszi ethika, Hetedik Könyv) • Felső tétel: az a vélemény (= erkölcsi vélekedés), ami jó vagy/és amit meg kell tenni. • Alsó tétel: olyan egyedi dolog, ami a felsőtétel alá esik, amire az vonatkozik (az észrevevés hatásköre). • Konklúzió: a cselekvés. Felső tétel: Ha szomjas vagyok, és van tiszta ivóvíz, akkor azt meg kell innom. Alsó tétel: Kertásás közben elfáradtam, megszomjaztam… a kannában van tiszta ivóvíz. Konklúzió: Öntök a vízből és megiszom, oltva a szomjúságot, pótolva a vízhiányom.

17. Gyakorlati szillogizmusok • A gyakorlati — tehát cselekvésben megnyilvánuló — következtetések. • Általános sémája • egy gyakorlati cél megfogalmazásából (felső tétel), • ahhoz egy kauzális kapcsolaton alapuló eszköz rendeléséből (alsó tétel) • és ezekből egy gyakorlati szükségességre következésből (konklúzió) áll. Valaki el akarja érni x-et.Ha (valaki) nem teszi meg y-t, x nem lesz elérhető.(Tehát) megteszi y-t.

18. Gyakorlati szillogizmusok • Első személyű következtetés • Gyakorlati következtetés • Konklúziója szubjektív szükségszerűség El akarom indítani ezt az autót. Ha nem töltök bele benzint,nem fog elindulni. (Tehát) benzint töltök bele. • Harmadik személyű következtetés • Elméleti következtetés • Konklúziója objektív szükségszerűség (Péter) el akarja indítani azt az autóját. Ha nem tölt bele benzint,nem fog elindulni. (Tehát) benzint kell töltenie bele.

19. Gyakorlati szillogizmusok • „műveltető” következtetés (Kati) el akarja indítani azt az autót. Ha nem töltet bele benzint(a férjével), nem fog elindulni. (Tehát) benzint kelltöltetnie bele (a férjével). • A következtetés immár három személyt fog át: • a valamely célt kíván elérni; • ehhez b közreműködésére van szüksége; • s ezt a következtetést c vonja le. • A cél elérése szempontjából azonban nem a személyek, hanem a cselekvések számának növekedése bír fontossággal. Van valami, amit a akar, de nem éri el, hacsak meg nem teszix-et. Hacsak a meg nem teszi y-t, nem tudja megtenni x-et.(Tehát) van valami, amit a akar, de nem éri el,hacsak meg nem teszi y-t.  másodlagos gyakorlati következtetés

20. A gyakorlati logika elhatárolása a normalogikától • A cselekvés mozzanata teszi lehetővé az elhatárolást. • Összefüggés: a cselekvés mögött morális parancsot, etikai normát érzékelünk (pl.: „Tiszteld szüleidet!”), s a helyes cselekvést ennek meg valósításaként fogjuk fel. • A különbség abban áll, hogy • a normalogikai következtetés konklúziója egy norma, • a gyakorlati logikai következtetés konklúziója egy cselekvés. • A helyes cselekvés megvalósításának két lépése: • egy általános erkölcsi normából következtetést lehet levonni az adott helyzetre érvényes normára(normalogikai lépés), • az előállt norma realizálása (gyakorlati logikai lépés). „Tiszteld szüleidet!” {„Köszöntsd édesanyádat anyák napján!”, „Most van anyák napja.”}  „Köszöntöm édesanyámat.”

21. Deontikus logika (normalogika) • Deontikus logika (normalogika): normatételezések közötti összefüggések elemzése és a normákból levonható következtetések vizsgálata. • A norma nem lehet igaz vagy hamis, csupán érvényes vagy érvénytelen: vagy előír jogként vagy kötelességként bizonyos cselekvést valaki számára, vagy nem. • A normák nem azt mondják meg, hogy mi igaz vagy hamis, hanem azt, hogy mi kötelező, tilos vagy megengedett deontikus operátorok:O : kötelező (az angol obligatory szóból)F : tilos (az angol forbidden szóból)P : megengedett (az angol permitted szóból) • Alkalmas párhuzam az alethikus és a deontikus modalitások közöttmutatkozik: 1. ‘kötelező’  ‘szükségszerű’; 2. ‘tilos’  ‘lehetetlen’; 3. ‘megengedett’  ‘lehetséges’.

22. Normatani alapvetések • Norma: bizonyos emberi magatartásra, cselekvésre vonatkozó elvárás, illetve előírás. • Norma versus természeti törvények, norma versus logikai törvények. • Az emberi szellem akarati terméke, tudati képződmény. • Lehet igazságos vagy igazságtalan, ésszerű vagy ésszerűtlen, érvényes vagy érvénytelen – de nem lehet igaz vagy hamis. • Norma-formula: egy norma konkrét nyelvi megfogalmazása  olyan nyelvi kifejezés, amelynek jelentése maga a norma. • Esetleges a normához képest. • Jogi szövegek megalkotásának és elemzésének sarokköve, hogy mennyire sikerült a norma gondolati tartalmát híven kifejezni a norma-propozíció nyelvi eszközével.

23. Normatani alapvetések • Norma-propozíció: egy norma létére vagy nem-létére, tehát fennállására vagy fenn nem állására vonatkozik.„A hatályos magyar jog szerint nagykorúnak tekinthető, aki betöltötte a 18. életévét.” • Egy norma-propozíció klasszikus logikai értelemben állítás  lehet igaz vagy hamis. • Normatív ítélet (jogalkotó, normatételezés): normatív állítást tételező, normát megfogalmazó állítás: • Lehet explicit és implicit. Részei: • Norma-cselekvés: annak a magatartásnak a körülírása, amelyet a norma szabályoz. • Direktíva: e cselekvés normatív minősítése (lehet, kell, vagy tilos). • Norma-alany: az a címzett, akire a norma vonatkozik. • Egy norma pl.: aOp, vagy általánosan: xFq = Fq, Pr

24. Normatani alapvetések • Normák jelentése: • Op : O(pTp) vagy O(pTp) • Fp : F(pTp) vagy F(pTp) • Pp : P(pT(p  p)) vagy P(pT(p  p)) • Normák csoportosítása: • Kategorikus és hipotetikus normák. • Emberi cselekvéssel megvalósítható/fenntartható tényállásokra vonatkozó normák versus a természeti vagy logikai szükségszerűséget rögzítő normák. • Regulatív és technikai normák. • Pozitív és negatív normák. • A norma alanya szempontjából: • Partikuláris (individuális) és generális (általános) normák. • Autonóm és heteronóm normák.

25. Normatani alapvetések (érvényesség) • A deontikus logika alapértéke: az érvényesség. • Érvényes = a norma létezik. • A jogi normák világában ez egyértelmű: • tovább pontosított is: érvényesség, hatályosság • kiemelkedő fontossága van, pl. a büntetőjogban: nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elvek • Elsőrendű norma: bizonyos emberi cselekvésre tartalmaz rendelkezést. ↔ Magasabb rendű norma: egy másik normára vonatkozik. Ezek normák alkotását/létezését rendelik el, tiltják vagy engedik meg. • Érvényesség = valamely magasabb normából való származtathatóság, az általa való megengedettség. • A különböző rendű normák egymáshoz kapcsoltsága, egymásból következése hierarchikus normarendszerré fűzi őket össze. Érvényes = egy normarendszer tagjaként létezik.

26. Normatív következtetés • Megkívánjuk, hogy egy normarendszer logikailag konzisztens legyen. A konzisztencia két kívánalmat foglal magában: azt, hogy a normák együttesen ne eredményezzenek • sem tautológiát: O(pp), • sem ellentmondást: O(p&p). • Inkonzisztencia ellen biztos védelmet egyedül egy P-rendszer (egy csupa megengedő normából álló rendszer) jelentene ↔ a létező normarendszerek nem ilyenek, nem konzisztensek. • A logikai konzisztencia feltételezése teszi lehetővé a logikai következtetések levonását az érvényesen létező normákból. A joggyakorlat, a jogalkalmazás jellegzetes helyzete ez: általánosan megfogalmazott normákból következtetéseket kell levonni az adott esetben érvényes normára. Aki mást megöl (így és így) büntetendő.‘a’ megölte ‘b’-t.(Tehát) ‘a’ (így és így) büntetendő.

27. Normatív következtetés • Tehát, ha a klasszikus szillogizmus valamelyik premisszáját (jellemző módon a felső tételét) normatív tételre cseréljük ki, akkor közvetlenül beláthatóan érvényes normatív következtetést tudunk levonni. „Az ingatlan adásvételi szerződést írásba kell foglalni.Ez egy ingatlan adásvételéről szóló szerződés.Ezt a szerződést írásba kell foglalni.” • A cél nem annak igazolása, hogy a jog vagy az erkölcs logikai következtetések rendszere; csak annak bemutatása, hogy ilyen következtetések levonása lehetséges.

28. Logikai négyzet a deontikus logikában • Külön-külön szóhasználattal illettük a parancsoló (O), a tiltó (F) és a megengedő (P) normákat ↔ a deontikus logika számára ez nem fontos: bármelyik normatív minősítés és a negáció segítségével minden normatív szituáció kifejezhető: • Rendszerünket két alapfogalomból: a cselekvésből (p) és az arra irányuló kötelességből (O) építjük fel.

29. Logikai négyzet a deontikus logikában

30. Logikai négyzet a deontikus logikában • Op és O(p) kontrárius (ellentétes): nem lehetnek egyszerre érvényesek, de lehet mindkettő érvénytelen. • Átlósan Op és (Op), illetve O(p) és O(p) kontradiktórius (ellenmondó): ha egyik érvényes, a másik érvénytelen, és fordítva. • O(p) és (Op) szubkontrárius (alárendelten ellentétes): lehetnek egyszerre érvényesek, de nem lehet mindkettő érvénytelen. • Op-nek O(p), illetve O(p)-nek (Op) alárendelt: Op érvényességéből következik a O(p), O(p) érvényességéből pedig (Op) érvényessége, de fordítva már nem.

31. További kérdések… • Kifejezett megengedés =/≠ normahiány? • Normahiány (ami egy normatív kijelentés: „nincs norma”) ≠ joghézag (ami egy értékelés: „kellene, hogy legyen norma”). • Kiegészítő pontok a logikai négyzetben: • Y : a jog sem az A szabályt, sem A szabály negációját nem erősíti meg • U : amikor a jog egy szabályt és annak negációját is megerősíti (normakollízió)