150 likes | 583 Views
ETIKA. 1. Ált. Etika : A rabsz.társ. kialakulásának időpontjában keletkezet Etika: görög éthosz: - érzület, jellem Fő kérdése: Mi az erkölcsi jó? 2 .Filózófiai ért : Erkölcsfilozófia morálfilozófia Ésszerű, optimális döntések: - a legjobbnak ítélt megoldás
E N D
ETIKA 1. Ált. Etika: A rabsz.társ. kialakulásának időpontjában keletkezet Etika: görög éthosz: - érzület, jellem Fő kérdése: Mi az erkölcsi jó? 2.Filózófiai ért: Erkölcsfilozófia morálfilozófia Ésszerű, optimális döntések: - a legjobbnak ítélt megoldás békében háborúban Az etika és jog együtt fejlődik a történelem folyamán
Emberi jogok: 1.Alkotmányos jog 2.Nemzetközi emberi jogok 3.Emberi jogok Magyarországon 4.Erkölcsi ( nem vagyoni) kár: Polgári jogi felelősség erkölcs etika
2.1 Erényetika Története: ARISZTOTELÉSZ ( görög filozófus és természettudós) - észbeli erény ( okosság, bölcsesség) - erkölcsi ( mérsékletesség, nemes lelkűség) ZÉNON – minden jó, aminek része van az erényből - erény: - mesterség, tudomány, becsvágy, lelkierő. Ösztönszerűen kerüljük a természetellenest.
2.2 SZÓKRATÉSZI filozófia: etika a periklészi kórban döntő Nem szabályokat ad mint az erkölcs, hanem morális társadalmi értékként használható. 2.3 Kötelességetika: a cselekedet akkor erkölcsös, ha rögzített szabály szerint történik. KANT: alapja, hogy a kötelesség nem a természetben, hanem a tiszta gyakorlati ész fogalmaiban kell keresni. ( pl: approbativ etika ) kategorikus imperativust: „ KÖTELESSÉG)
HEGEL HAROLD ARTHUR PICHARD 2.4 Következmény etikák kulcskérdései: Mi a jó? ----- erkölcsös cselekedet Kinek a számára? 3.1.Értékelméletek:Mi a jó? PLATON – Philébosz
EÜTPHRON LAKHÉSZ - Az állam PLATON( athéni i.e.428/7 – 348/7) ókori görög filozófus A jót a belátásban és a megismerésben kell keresni jó – nem gyönyör gyönyör lehet jó és sokféle sokféle – nem mindig boldogság élvezetek hajhászása
3.2 Utilitarizmus,etikai egoizmus Kinek a számára kell maximalizálni a jót? Etikai egoizmus Utilitarizmus: ( latin – utilis = hasznos ) : A lehető legnagyobb boldogság a lehető legtöbb ember számára Jeremy Bentham: (1748 – 1832 ): Az embert a fájdalom és az élvezet kormányozza. Hasznosság: -----Cselekedet --- hasznos vagy káros----milyen mértékben idéz elő boldogságot John Stuart Mill: nem csak az élvezetek mennyisége, de a minősége is számít
3.3Ismeretelméleti, ontológiai és motívációs elméleti etika Etikai intellektualizmus:erkölcsileg helyes cselekedet az észelőirásait követi SZÓKRATÉSZ :- tudás és erény között szoros kapcsolat, boldog élethez tudásra van szükség, mert az segít a jó és helytelen döntésekben. Ennek alapján kell alakítani a cselekedeteinket. A jót tudni, vagy jót tenni ugyanazt jelenti. HIPPÓI SZENT ÁGOSTON ZÉNON
3.3.2 Etikai racionalizmus : erkölcsi elvek az ész közvetlen belátása és dedukciók révén ismerhető meg. PLATON, ARISZTOTELÉSZ DESCARTES: csak olyan ismereteket fogadjon el igaznak, amelyek minden bizonnyal azok.
3.3.3. Etikai emotivizmus: Etikai ítéleteket az egyénben kiváltott érzések alapján különbözteti meg , a térbeli igazságokat megfogalmazó ítéletektől. DAVID HUME SHAFTERSBURY: az erkölcsi ítéletek nem tényállást fogalmaznak meg hanem a személy erkölcsi emócióit ( érzéseit ) fejezi ki. Az ész csak hamis és igaz megkülönböztetésekre képes. Rossz----- ha a többi élő fajra kártékony Jó ---- nem nevezhető azért jónak,ha csak azért jó, mert fél a büntetéstől. Gonosz: természetes indulatai tökéletlenek vagy gyengék, önös indulatai erősek és ermészetellenesek.
3.3.4.Etikai szepticizmus: erkölcsi elvek egyáltalán nem igazolhatóak. BERNARD MANDVILLE:bűnmentes, becsületes társadalom utópia. 4.SZOCIALISTA értelmezés a kanti etika szerint rendez. Az emberiség legmagasabb rendű erkölcse a kommunista erkölcs. Irodalom: Filózófiai Kislexikon Kossuth Könyvkiadó 1980. Britannica Hungarica 2. Kossuth Kiadó 2012. Dr. Blasszauer Béla: Orvosi Etika Medicina Könyvkiadó RT. Budapest,1999.