Etika

1. Etika

2. Etika • def.: az erkölccsel foglalkozó tudomány • a szó eredete (görög) • éthosz (jellem)  éthiké (jellemmel kapcsolatos) • ethosz (szokás) • az etika részei: • deskriptív etikatudományos megközelítés • metaetikafilozófiai megközelítés • normatív etika(filozófiai) etika v. erkölcsfilozófia

3. Deskriptív etika • Az erkölcsi vélekedések és az erkölcsös viselkedés tényszerű vizsgálata (leírás). • antropológia • szociológia • pszichológia • biológia • történettudomány • azzal foglalkozik, ami VAN

4. Metaetika • Az etika alapjait, előfeltevéseit vizsgálja • metafizikai és ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozik • erkölcsi fogalmak elemzése (analitikus etika) • erkölcsi érvelések vizsgálata • az etika státusza (objektív  szubjektív; igaz vagy hamis) • az etika megalapozás (objektivitás)

5. Normatív etika • preskriptív etika • tárgya a normaadás – az etikailag helyes viselkedés szabályainak megtalálása • a ”Hogyan kellene élnem?” kérdésre vála-szol • tárgya: a KELL • részei: • általános normatív etika • alkalmazott normatív etika

6. Általános normatív etika • általános és elvont módon igyekszik vála-szolni a ”Hogyan kellene élnem?” kérdésre • milyen általános erkölcsi normákat kellene elfogadnunk, és miért? • etikai elméletek: • deontológiai etikai elméletek • konzekvencionalista etikai elméletek • erényetikai elméletek

7. Normatív etikai elméletek • Hogyan kellene élnem? • Mit kell tennem? Mit nem szabad tennem? • deontológiai elméletek • konzekvencionalista elméletek • Hogyan kellene élnem? • Milyen ember legyek? • erényetikai elméletek

8. Deontológiai etikai elméletek • a szó eredete (görög) • deon (kötelesség) + logosz (tudomány) • a szó jelentése • kötelességek tana (kötelességetika) • Hogyan kellene élnem? • kötelességek teljesítése: az erkölcsi szabályok betartása • erkölcsileg helyes a cselekedet: ha tiszteletben tartja az erkölcsi sza-bályokat • abszolút (feltétlen) kötelességek kötelességek konfliktusa • prima facie kötelességek (pl. az orvosetika négy alapelve) • egy prima facie kötelességet nem mindig kell betartani, viszont mindig figyelembe kell venni (abszolút, mert figyelembe kell venni  nem abszolút, mert nem kell mindig betartani) • egy prima facie kötelességet mindig kötelező betartani, ha más prima facie kötelességgel nem ütközik

9. Konzekvencionalista etikai elméletek • Következményetika • egy tett erkölcsi megítélésénél a cselekedet következmé-nyei számítanak • egy konzekvencionalista elmélet két részből áll: • egy értékelméletből, mely megmondja, mi a jó és a rossz • a helyes cselekvést leíró elméletből, mely megmondja, hogyan kell a cselekvőnek az értékelméletben megadott értékhez viszonyulnia (a jó maximalizálása, a rossz minimali-zálása, vagyis a jó/rossz arány maximalizálása – hasznosság elve) • erkölcsileg helyes a cselekedet: ha a lehető leg-több jót, illetve a lehető legkevesebb rosszat hozza létre, vagyis ha maximalizálja a jó/rossz arányt

10. Utilitarizmus • Kinek a számára kell a jó/rossz arányt maximali-zálni? • egoizmus: a cselekvő egyén számára • utilitarizmus: az összes ember számára (minden érintett számára) • utilitarizmus • minden ember érdekeinek egyenlő és pártatlan figyelem-bevétele (állatok is!) • úgy kell cselekedni, hogy a legtöbb embernek a legtöbb jót tegyük (illetve a legkevesebb rosszat okozzuk)  ab-szolút szabály!

11. Erényetika • Hogyan kellene élnem? • Milyen ember legyek? (Mit kell tennem?) • nem a cselekvésen, hanem a jellemen van a hangsúly • az erkölcs célja • nem bizonyos erkölcsi elvek vagy szabályok betartása (mert ezek nem tudnak a különböző hely-zetek sajátosságaihoz alkalmazkodni) • hanem az erkölcsileg helyes jellem kifejleszté-se (bizonyos jellemvonások kifejlesztése)

12. Erényetika • az erény: • az erkölcsileg helyes cselekvésre való hajlan-dóság • állandó jellemvonás • gyakorlással fejleszthető • Egy erkölcsi probléma helyes megoldása az, ahogyan az erényes ember az adott szituációban cselekszik. • alternatív vagy kiegészítő elmélet?

13. Aranyszabály • pozitívmegfogalmazása • Csak azt tedd másokkal, amit kívánsz, hogy ők is cselekedjenek teveled! • negatív megfogalmazása • Ne tedd másokkal azt, amit nem kívánsz, hogy ők veled cselekedjenek! • értelmezése:döntéseinkben vegyük figyelembe mások érdekeit, szempontjait, kívánságait

14. Alkalmazott normatív etika • alkalmazott v. gyakorlati etika • egy adott szakma gyakorlása közben fel-vetődő konkrét erkölcsi kérdésekkel foglal-kozik • az általános etika elveit illetve elméleteit próbálja alkalmazni konkrét problémákra • ide tartozik például a környezeti etika, az üzleti etika és a bioetika

15. Bioetika és etika

16. Etika és orvoslás • Bioetika – definíció: • az alkalmazott normatív etika egyik ága, mely a modern orvos-biológia által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálatával foglalkozik • Egészségügyi etika • nem csak az orvosok, hanem más egészségügyi dolgozók etikai problémáival is foglalkozik (az egészségügyi ellátás csapatmunka) • az egészségügy mint rendszer etikai problémáival is foglalkozik • Klinikai etika • a gyógyítás során, a betegágy mellet felmerülő konkrét etikai prob-lémákkal foglalkozik (hagyományos orvosi etika)

17. Bioteika filozófiai megközelítés nem csak az orvosok szem-pontjait jeleníti meg pluralizmus a vizsgálódási területe tá-gabb interdiszciplináris formális oktatás  pl. neuroetika, ”animal ethics”, bio-technológiai etika, környezeti etika és nanoetika Orvosi etika tapasztalat és hagyomány csak az orvosok szempont-jait jeleníti meg konszenzus vizsgálódási területe szű-kebb (egészségügy) nem interdiszciplináris informális oktatás (eskü vagy kódex (viselkedési szabályok) + a gyakorlatban megtanulható) Bioetika és Orvosi etika

18. Szakemberek szerint Orvosi etika Fogorvosi etika Ápolásetika Gyógyszerészi etika Szakterületek szerint Pszichiátriai etika Sebészeti etika Reproduktív etika Génetika Közegészségügyi etika stb. Etika és orvoslás

19. Az etika kétféle felfogása • az etika abszolutistafelfogása • etikai kérdésekben csupán egyetlen helyes ál-láspont létezik (az etika hasonlít a tudományhoz) • az etika pluralista felfogása • etikai kérdésekben sokszor több, egyaránt el-fogadható és védhető álláspont létezik (az eti-ka nem hasonlít a tudományhoz) • a különböző álláspontok eltérő – bizonyításra már nem szoruló – végső erkölcsi értékekre épülnek (hasonlítanak a geometriai axiómákhoz) •  tolerancia!

20. A bioetika szerepe • Miben tud segíteni a bioetika? • a kínálkozó több alternatíva közül néhányat kizár mint er-kölcsileg elfogadhatatlant (nem mindig tud egy erkölcsi probléma megoldására egyetlen helyes megoldást ajánla-ni, mert sokszor több különböző alternetíva egyaránt véd-hető) - pl. szelekciós kritériumok • megfelelő eljárási szabályok kidolgozása nem a jó megoldást mondja meg, hanem azt, hogy milyen eljárás-sal kell az erkölcsi problémát megoldani, hogy a megol-dás erkölcsileg elfogadható legyen - pl. az orvosetika négy alapelve

22. Az orvosetika alapelvei

23. Az orvosetika alapelvei • az autonómia tiszteletének elve • a ”Ne árts!” elve • a jótékonyság elve • az igazságosság elve • princip(a)lizmus • prima facie elvek

24. Autonómia • a szó eredete (görög) • autosz (ön) és nomosz (törvény) • a szó jelentése • öntörvényűség, önállóság • definíció: autonóm az az ember, aki fizikai és pszi-chológiai korlátozottságok nélkül, vagyis külső és belső kényszertől mentesen, szabadon képes mér-legelni cselekvési alternatívák között, s az ily módon választott alternatívának megfelelően képes csele-kedni • elemei • a gondolkodás autonómiája ez a legfontosabb! • az akarat autonómiája • a cselekvés autonómiája

25. Az autonómia tisztelete • definíció: emberek autonóm döntései vagy tettei mindaddig nem korlátozhatók, illetve nem akadá-lyozhatók, amíg ezek mások autonómiáját nem sértik • jelentése: egy autonóm embernek joga van arra, hogy saját ügyeiben saját értékrendje, nézetei és tervei alapján saját maga döntsön, és ezt másoknak tiszteletben kell tartaniuk • Autonóm ember autonóm döntése vagy cselekedete csak és kizárólag mások védelme érdekében korlá-tozható, illetve akadályozható meg. (John Stuart Mill) • Ebből vezethető le a tájékozott beleegyezés elve.

26. ”Ne árts!” elve • három eleme: • az orvosnak mindig a beteg javát, jóllétét kell a legfontosabbnak tartania • az orvosnak mindig kellő gondossággal kell eljár-nia azért, hogy az orvosi beavatkozásoktól elvá-laszthatatlan veszélyeket a lehetséges minimum-ra szorítsa le • a beavatkozás előnyeit és hátrányait egyránt mérlegelni kell, s csak a kedvező előny/hátrány arányú beavatkozást szabad elvégezni (a beteg szerepe!)

27. ”Ne árts!” elve • a beteg szerepe: • kellő fevilágosítás után eldönteni, hogy mi számít előnynek illetve hátránynak, valamint kedvező előny/hátrány aránynak • gondosság: • a tájékoztatás során • a beavatkozás során • az orvosi kezelés kára • biztosan bekövetkező károsodás • lehetséges károsodás

28. ”Ne árts!” elve • A ”Ne árts!” elvéből levezethető több spe-cifikusabb szabály is, például: • Ne ölj! • Ne okozz fájdalmat vagy szenvedést! • orvosi jog • megbízási szerződés (elvégzést vállal) • eredményfelelősségi szerződés (eredményt is vállal)

29. A jótékonyság elve • két részből áll: • a pozitív jótékonyság elve • Előzd meg a rosszat! • Szüntesd meg a rosszat! • Tegyél jót! • a hasznosság elve • A következmények előzetes mérlegelése után azt az alternatívát kell választani, amelyik a maximális haszon/kár (jó/rossz) arányt eredményezi

30. A jótékonyság elve • Kötelesség vagy ajánlott elv? •  Mit jelent? • Nem várható el, hogy valaki komoly személyes áldozatot hozzon mások megsegítése érdekében, az azonban igen, hogy segítsen, ha ez számára csak (nagyon) cse-kély kockázattal jár. • A ”Ne árts!” parancs szigorúbb és erősebb! • A ”Ne árts!” elvének betartása érdekében még komo-lyabb személyes áldozatoktól sem szabad visszariad-nunk. (mindenkire és minden körülmények között érvényes) • Különbözik-e a ”Ne árts!” elvétől?

31. A jótékonyság és a ”Ne árts!” elve • Nem két különálló elv, hanem egy kontinuum két végpontja: • Tegyél jót! Szüntesd meg a rosszat!  Előzd meg a rosszat! Ne tegyél rosszat! • Cselekvés  nem-cselekvés (orvoslásban?) • A Hippokratészi eskü • ”Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a betegnek, tartózkodva minden szándékos jogtalanságtól és kártevéstől …”

32. Alapelvek konfliktusa • a beteg nem egyezik bele az orvos által javasolt kezelésbe • jótékonyság elve • az orvos tegye azt, ami a beteg orvosi érdeke • paternalisztikus  • az autonómia tiszteletének elve • a beteg döntésének elfogadása • bioetika: (a) összességében mi a legjobb a betegnek (orvosi és egyéb érdekek) – ennek megválaszolására csak a beteg képes; (b) a jótékonyságelvének a megvalósí-tását jelenti, ha tiszteletben tartják valakinek az auto-nómiáját

33. Az igazságosság elve • Az igazságosság elmélete azt vizsgálja, hogyan kell a társadalomban az előnyöket és hátrányokat megfelelően elosztani. • igazságos: ha mindenki azt kapja, ami neki jár • Kérdés? • Kinek mi jár? • Kétféle válasz: • formális válasz (Arisztotelész) • tartalmi válaszok

34. Az igazságosság elve • Arisztotelész: a formális igazságosság vagy egyenlőség elve • Az egyenlőkkel egyenlően, az egyenlőtlenekkel pedig lényeges egyenlőtlenségeik arányában egyenlőtlenül kell bánni. • Azért formális, mert nem mondja meg, me-lyek azok a tulajdonságok, amelyek egyen-lőtlensége morálisan olyan lényeges, hogy indokolja az egyenlőtlen bánásmódot. tartalmi igazságossági elvek

35. Az igazságosság elve • tartalmi igazságossági elvek: • mindenkinek egyenlően • mindenkinek szükségletei szerint • mindenkinek erőfeszítései szerint • mindekinek teljesítménye szerint • mindenkinek érdemei szerint • mindenkinek a piac törvényei szerint • igazságossági elv(ek) igazságosság- elméletek