120 likes | 218 Views
Kompetenciák, ismeretkörök és tanulmányi kimenetek összefüggései Az alapszakok KKK-inak elemzése BÖLCSÉSZETUDOMÁNYOK. A bölcsészettudományi képzési terület sajátosságai: a hagyományos német egyetem ideája által leginkább érintett terület, erős tradíciókkal, nehezen meghaladható akadémizmussal
E N D
Kompetenciák, ismeretkörök és tanulmányi kimenetek összefüggései Az alapszakok KKK-inak elemzése BÖLCSÉSZETUDOMÁNYOK
A bölcsészettudományi képzési terület sajátosságai: • a hagyományos német egyetem ideája által leginkább érintett terület, erős • tradíciókkal, nehezen meghaladható akadémizmussal • 2) Rendkívül tagolt terület, 14 alapszak benne eltérő jellegű szakirányok (régi • szakok szakirányba bújva újrafogalmazzák önállóságukat) • 50 te. szakirány • 110 te. szakirány
I. Alapszint és mesterszint különbsége: A különbség nem érzékelhető, törekvés volt a korábbi öt éves képzés három éves keretbe történő besűrítésére Még fontosabb: az BA képzések lobbiérdekek mentén alakultak ki, ezért tipikusan mesterképzési, sőt doktori programok is BA szintre definiálódtak (specializációk, keleti nyelvek stb.) – A BA szakstruktúra nem alapképzés-adekvát
II. A mesterszintre átlépés tartalmi összehangolása 1) az ismeretek mennyisége bőven elegendő a mesterszak megalapozásához, hiányzik azonban az ellenőrzés módja, a konkrét lebontás elve 2) A KKK tartalmaz általános képességeket (például informatikai ismeretek) is, de ennek realizálásról nem szól 3) Kulcsprobléma lesz, hogy a tanári mesterszak kétszakossága esetén a második szak milyen státusú (pl. lesz-e onnan doktoriba lépési lehetőség, vagy zsákutca?)
III. Az alapszintű KKK és programok • A KKK lebontása nincs kitalálva, szabályozva (MAB szakindítási javaslat, • konzorciumos megállapodás, helyi tanterv?) • 2) Az oktatási programok a KKK- egyetlen részére, a tananyag arányok • felsorolására épülnek és többnyire a régi tanterveket redukálják az új sémába • 3) Ebből következően hiányzik a módszertani megújítás. A KKK-nak valószínűleg • tartalmazni kellene bizonyos alapvető módszertani elveket (most csak a gyakorlat • aránya van). Ilyen: tantárgyak heti óraszám mérete; a tanórához rendelt • átlag-kreditszám, korszerű oktatási munkaformák megjelentetése)
IV. Munkaerőpiac, kokrétság • A bölcsész terület ebből a szempontból a leginkább reménytelen • A munkaerőpiaci relevancia jellege, értelme – finishing school, prep-school • (vajon abölcsészetben lehetséges-e jelentős méretű munaerőpiaci területet meg • jelölni? – rendkívül töredezett piac, erősen generális képességekre épít) • 2) Teljesen hiányzik a bölcsészet legjelentősebb munkaerőpiaci hátterének, • a pedagóguspályának szakterületekre lebontott képzési szerkezete • Éles, beláthatatlan eredményű vita a szakmai és pedagógiai részvétel jellegéről.
V. A programok módszertani koherenciája: 1) Alapvetően hiányzik a módszertani megújítás. 2) A KKK-nak ehhez valószínűleg tartalmazni kellene bizonyos alapvető módszertani elveket (most csak a gyakorlat aránya van). Ilyen: tantárgyak heti óraszám mérete; a tanórához rendelt átlag-kreditszám, korszerű oktatási munkaformák megjelentetése) 3) A KKK-ból hiányzik még az Ftv. által megjelölt konzultáció meghatározása is.
VI. Tantervek A KKK (illetve egy esetleges bevezető) nem tartalmaz iránymutatást a KKK-k lebontására vonatkozóan (csak a MAB szakindítási dokumentációja ad elveket, azok viszont teljesen eltérnek a korszerű, kimeneti irányú, képességek kialakítására épülő tervezés elveitől) A szakmai konzorciumok az új keretbe a régi tanterv logikáját tették, minél konkrétabb szintű a tantervezés, annál inkább akadémiai szempontú tantárgy- lista. A szakterületek belső konfliktusai a konzorciumokban kerültek elő, ezért az ott kötött megállapodásokat az egyes intézmények követik, így a programok túlságosan homogének. Kulcsfontosságú feladat: A kimeneti szempontú tervezés módszerei, stratégiája a tantervezési folyamatban
VII. A KKK- tartalmi kidolgozottsága A KKK-k a tudáselemek felsorolására koncentrálnak, a képességek, atitüdök csal formálisan jelennek meg A nem-hagyományos munkamódszereket,képességfejlesztési célokat meg- jelölő általános elvek a tantervezés közben elfelejtődnek
VIII. KKK-k és a hallgató értékelése Az értékelés nem szerepel a KKK-ban még általános elvek szintjén sem. Ebből az következik, hogy a KKK megfogalmazás szintjéről nem jön olyan elvárás, hogy szükséges lenne az értékelési formák megújítására. A magyar felsőoktatásból ma még javarészt (még a szabályzás szintjén is) hiányzik a korszerű felsőoktatás módszertan, a kreatív munkára sarkalló sokrétű ellenőrzési módszer