Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Abaúj LACS

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Abaúj LACS ABAÚJ kivirul Budapest, 2009 Május 12. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Abaúj LACS – Összefoglaló a térségről A(z) Abaúj LACS területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 59,812 fő, a városokban élő lakosok száma 18,888 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 32%-a, 10 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 45 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Abaúj LACS – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 59,812 Encs 7,145 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 81 Szikszó 6,163 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 4 Abaújszántó 3,266 fő Közszféra Hátrányos helyzetű települések száma 81 Forró 2,599 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 21 6 Fő fejlesztési prioritások száma 20 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 36 31 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 45 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Abaúj LACS – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,374,826 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 7 • 2,374,826 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 9 • 1,818,377 • Falumegújítás és -fejlesztés • 5 • 2,157,195 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 1,128,074 • Leader közösségi fejlesztés • 9 • 515,508 • Leader vállalkozás fejlesztés • 3 • 291,820 • Leader képzés • 4 • 201,866 • Leader rendezvény • 6 • 520,843 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 6 • 317,945 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 102,912 • Leader komplex projekt • 3 • 406,648 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Abaúj LACS - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot az évek óta tartó stagnálás jellemzi. • - A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, • - Jelentősen csökkent a mezőgazdaság eltartóképessége, • - A fiatalok a szakképzettség megszerzése után elhagyják a térséget munkalehetőség híján, • - A térség elöregedése jellemző, • - A roma munkaképes korúak körében 80% az átlag munkanélküliség, sok településen ez 100%-os. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, vagy az elavult szakmák megléte. • A térség adottságainak maximális kihasználása: •  turisztikai potenciálra alapozott fejlesztések, •  a gyümölcstermő kapacitásra alapozott, feldolgozás és kereskedelem (pl.: Gönci barackpálinka, Tokaji bor), •  a helyi adottságokra alapozott termékek előállítása és piacra juttatása, •  az erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek, •  egységes Abaúji arculattervezés a térség értékei „eladhatósága” érdekében, •  a határmentiségből adódó lehetőségek (nemzetközi repülőtér, Kenyheci Ipari Park), •  nemzetközi közlekedési folyosókból származó előnyök (Helsinki folyosó), •  az E95 (M3) számú főútvonal gyorsforgalmúvá tételéből származó gazdaság Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Abaúj LACS – A stratégia alapvető célja A mikro-vállalkozások általános támogatását indokolja a vidéki térségek alacsonyabb mérethatékonyságából következő gazdaságossági hátrányok enyhítése. Fontos a mezőgazdaság és azon kívüli jövedelemszerzési és vállalkozási lehetőségek elősegítése nemcsak a gazdálkodók,hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is. A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől.A potenciál kihasználáshoz mindenképpen szükséges a vonzerő és más turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Az életminőség egyik legfontosabb aspektusa maga a települési környezet,az élhetőbb település kialakítása, a közbiztonsági feltételrendszer megteremtése.Így a sürgős és jelentős intézkedések elengedhetetlenek. A szociális és közösségi szolgáltatások fejlesztése, valamint a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése feltétele annak, hogy az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A vidéki környezetben élők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás,illetve képzések biztosítása a felmerülő igények alapján. A vidéki vállalkozók, önkormányzatok non-profit szervezetek és magánszemélyek részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések tartása, ügyfélszolgálati tájékoztatás, PR és marketing tevékenységek támogatása szükséges. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A területet keletről a Zempléni-hegység, északról a Magyar-Szlovák országhatár, nyugatról a Csereháti-dombság határolja. A térség két nagyváros – Miskolc és Kassa – közé ékelődik be, mely városok a térség életére mindig jelentős hatást gyakoroltak. Történelmileg e tekintetben Kassa városának vannak nagyobb hagyományai, de az ismert 20. századi események következtében a térségre gyakorolt hatása csökkent, helyét Miskolc városa vette át. A térségben meghatározó jelentőséggel bír a nemzetközi 3-as számú főútvonal jelenléte, mely az un. Helsinki-folyosó része. A főútvonal a térségen észak-dél irányban halad keresztül, jelentős közúti teherforgalommal. A térségi mellékutak döntően kelet-nyugat irányúak, minőségük kevésbé megfelelő. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít. A térség számára földrajzilag meghatározó jelentőségű a Szlovákiában eredő, Magyarországon a Sajóba torkolló Hernád-folyó. A térség három mikrotérségre (statisztikai kistérségre) osztható:  Az Encsi kistérség (36 település, 449 km2, 24 725 fő) a Hernád jobb partján található, a területhez tartozik a csereháti dombvidék jelentős része is.  Abaúj-Hegyköz térsége (22 település, 440 km2, 15749 fő) a Hernád folyó bal partján fekszik és hozzá tartozik a Zempléni hegység egy része is. Ez a mikrotérség jelentős erdőterületekkel rendelkezik. Az aprófalvas településszerkezet jellemzi leginkább e területet, ami a térség hegyvidéki jellegének köszönhető.  Szikszó és térsége (23 település, 300 km2, 19338 fő) a Cserehát dombságon helyezkedik el, a 3-as fő út, valamint a Bódva és a Hernád folyók völgye között található. A térségre az aprófalvas településrendszer a jellemző, a Közösség 81 településéből 68 településen a lakosságszám az 1000 főt sem éri el, így a tömegközlekedés hiányosságaiból, és a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (közoktatási, szociális, és gyermekjóléti ellátás) intézményrendszer szolgáltatásai nem elegendőek és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, üdülő, egészségügyi funkciók megosztását, a települések közti együttműködést Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A térség természeti adottságainak legfőbb meghatározója a Hernád folyó. A folyó völgye természetes közlekedési folyosót jelent a szlovák határ illetve Miskolc felé. A Hernád teljes hossza 282 km, ebből 106 km hazánk, 50 km pedig a térség területén van. A Hernád vizét nemcsak öntözésre használják, hanem kisebb vízierőműveket is építettek rá. Adottságai a vízi turizmus számára nagyon kedvező terepet kínál, hiszen Magyarország folyói közül az egyik legérintetlenebb folyóparttal rendelkezik és a vadvízi evezésre kiválóan alkalmas. A kistérséget teljes hosszában észak-dél irányban kettészeli a Hernád folyóval párhuzamos folyammedrű mesterségesen kialakított Bársonyos öntözőcsatorna. A csatorna mindkét partján elterülő magas aranykorona értékű földek kiválóan alkalmasak öntözött szántóföldi növénykultúra, elsősorban kertészet kialakítására. A csereháti települések függőleges tagoltsága erősebb, a meredekebb lejtők szántónak mérsékelten alkalmasak, az állatállomány száma alacsony (egyes térségek jó példáit leszámítva) emiatt a gyepterületek nem megfelelően hasznosítottak. A meleg lejtős területek gyümölcstermesztésre kiválóak, míg a hűvös lejtők az erdészeti művelésnek kedveznek. A Hernád völgyi településekre alacsony fekvés és a kis tagoltság, sík vagy csak lankásan lejtő egységes felszín a jellemző. A térség mezőgazdasági jellege ellenére a termőföldek aranykorona értéke a Hernád-völgyet kivéve nagyon alacsony, és az utóbbi években tovább csökkent a mezőgazdaság foglalkoztatási szerepvállalása. A termelők kiszolgáltatottságát fokozza a feldolgozó kapacitás igen szűk keresztmetszete. A gyümölcskertészeti kultúra térhódítása különösen indokolttá teszi ennek fejlesztését. A jól prosperáló farmergazdaságok létrejöttének financiális háttere hiányzik, a volt mezőgazdasági szövetkezetek utódszervezeteinek nagy része pedig szinte csak vegetál. Foglalkoztatási szempontból az ágazatnak egyre kisebb szerepe van, holott a térségben - gazdaság-földrajzi adottságainál fogva - alapvetően mezőgazdasági tevékenységnek van létjogosultsága mindamellett, hogy egyes területek azonban alkalmasak ipari jellegű vállalkozási központok kialakítására is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A térség erősségeit a természeti adottságok jelentik, a viszonylag tiszta víz és levegő, a javarészt érintetlen természeti környezet, a nem létező ipari szennyezés, a kultúrtörténeti emlékek, és a határmentiség, hosszú távon előnyére válhatnak az itt élőknek, különös tekintettel a turisztikai vonzerők kihasználásához. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A Leader Közösséget alkotó mindhárom statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A térség vállalkozásaira a beruházás, korszerűsítés igen szerény mértékben, vagy egyáltalán nem jellemző, ezáltal veszélyeztetett a hosszabb távú versenyképesség. A meglévő szerény fejlesztések sok esetben csak a szinten tartást biztosítják. A térségnek igen gyenge a tőkevonzó képessége. A kistérségekben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások száma és foglalkoztatási szerepvállalása sem bővült érdemben, mivel a bővülésnek korlátot szabott az alacsony szintű fizetőképes kereslet. A térség viszonylag nagyobb foglalkoztatói évek óta inkább csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ennek alapvető oka: nem tudják növelni piaci részesedésüket, jövedelmezőségüket, ezáltal elmaradnak az elengedhetetlenül szükséges fejlesztések, mely természetesen kihat jövőbeni versenyképességükre. Egyre jellemzőbbé válik az a cégvezetői gyakorlat, miszerint a megrendelés hullámzása szerint veszik fel, vagy bocsátják el a dolgozókat, lehetőség szerint minimalizálva a kiadási költségeiket. Az időszaki foglalkoztatás bővülést a közmunkaprogramok jelentik. A térség tartós válsághelyzete több irányú és egyre súlyosabb következményekkel jár az itt élők helyzetére • Alacsony iskolázottságuk, képzettségük, • Fokozatos elszegényedésük, • Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság növekvő aránya, • Versenyképes szakmák hiánya, • Szakképzett munkaerő elvándorlása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8% 12% Építőipar 27% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 9% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 21% 5% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 11% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 33% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 27.9%, ami 1.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 27.9% • Változás 2003-hoz képest 1.5 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A térségben működő gazdasági szervezetek az utóbbi években olyan profilbővítést, termelésnövelést nem hajtottak végre, melynek érezhető foglalkoztatást élénkítő hatása lenne. A magasabb iskolai végzettségű fiatalok iránt rendkívül alacsony a kereslet, mivel ezekben a munkakörökben alacsony a fluktuáció mértéke, a bővítésnek pedig gátat szab a termelés volumene, ill. a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása. A regisztrált munkanélküliek döntő többségét egyre inkább a rendszeres szociális segélyben részesülők alkotják, ami jelzi e réteg körében bekövetkező kedvezőtlen változásokat, a munkaerőpiacra tartósan visszatérni nem tudnak és a munkanélküli ellátásból is kiszorulnak. A munkanélküliek létszámának alakulását ma már nem annyira a gazdaságban bekövetkező változások mozgatják, hanem az aktív munkaerő-piaci eszközök, ezen belül is a közhasznú foglalkoztatás nagyságrendje, valamint a közcélú és közmunkába kiáramlók száma. A térségben élők gazdasági aktivitásának mutatóit jól jellemzik a népszámlálási adatok, amelyek szerint a térség minden tekintetben a sereghajtók között van a megyében és az országban. A háztartásban élő eltartottak aránya 32,7% a legmagasabb, míg a foglalkoztatottak aránya 22,2% a legalacsonyabbak közé tartozik a megyében, több mint 6 százalékponttal elmaradva a megyei átlagtól. A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, a valós munkanélküliségi ráta több éves átlaga 35% körül van. Külön kell szólnunk a tartós munkanélküliekről, akiknek az elhelyezkedése a versenyszférában rendkívül problematikus, nagy többségük a legszegényebb rétegbe tartozik, ugyanakkor nem alkotnak homogén egységet, jelentős differenciáltság tapasztalható közöttük az életkor, a család szerkezete, a lakóhely, az iskolázottság, az etnikai hovatartozás tekintetében. Többségüknél a hátrányos tényezők általában halmozódnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Legrosszabb helyzetben a több gyermekes, alacsony iskolázottságú, roma munkanélküliek és családjaik vannak. A családokban gyakran mindkét szülő munkanélküli. A jövedelmüket, amely döntő részben szociális segélyekből és családi pótlékból származik, igyekeznek kiegészíteni alkalmi munkákból. A roma munkaképes korúak körében 80% az átlag munkanélküliség, de nagyon sok település esetében ez 100%-osnak mondható. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, vagy a munkaerőpiaci szempontból elavult szakmával rendelkezés, mely tényezők tovább rontják az egyébként sem kedvező munkaerőpiaci esélyeket. A 20-30 éves roma fiataloknak eddig semmilyen kapcsolata nem volt a munka világával és a családból sem kaptak elég ösztönzést a munkahelyi szocializációhoz. A munkalehetőségek biztosítása az integráció egyik legfontosabb feltétele, de önmagában ez nem old meg semmit, hiszen a munkaképes cigányságnak csak kevesebb mint a fele, a nők 1/5-e az, aki feltehetően vállalna is munkát. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 4 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Encs székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,200 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • ABAÚJ BÚTORIPARI RT. • Encs • 3614 Egyéb bútor gyártása • 285 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • KÉZMŰ KHT. • Abaújszántó • 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 200 3 • AGRÁR CENTER RT. • Encs • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 124 4 • HAGISZ MG. ZRT. • Halmaj • 0141 Növénytermelési szolgáltatás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 105 5 • ABAÚJTEJ KÖZÖS VÁLLALAT • Forró • 1551 Tejtermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 100 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • ABA ÉLELMISZERIPARI ÉS KERESKEDELMI ZRT. • Abaújszántó • 1589 Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása • 100 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • SZATEV RT. • Szikszó • 9002 Hulladékgyűjtés, -kezelés • Egyéb szolgáltatás • 98 8 • MAGRIMA 98 KFT. • Büttös • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 70 9 • ABAÚJ COOP ZRT • Encs • 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 65 10 • MEZŐGAZDASÁGI IPARI KERESKEDELMI SZÖVETKEZET • Hernádkércs • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 53 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térségben, adottságait tekintve mindig is meghatározó jelentőséggel bírt a mezőgazdasági termelés. A terület termékelőállításának többségét ez az ágazat képviselte. Az ipar kisebb jelentőséggel bírt, bár egyes térségközpontokban több évtizedes hagyománnyal és megfelelő termékstruktúrával működő üzemek alakultak ki. A térségben működő vállalkozások helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen romlott. A korábban meglévő ipari üzemek (bútorgyár, mezőgép, fafeldolgozók) túlnyomó része megszűnt, illetve csökkentett termeléssel és létszámmal működik tovább. A térségben egy közepes vállalkozás és több tucat kisvállalkozás található, a vállalkozások többsége mikrovállalkozás az egyéni vállalkozások dominanciájával, amelyeket leginkább az önfoglalkoztatásra hoztak létre kényszermegoldásként. A térségben két ipari park címmel rendelkező ipari terület van, amely beruházók hiányában az elmúlt közel 10 évben markáns fejlődést nem tudott felmutatni. Mivel nem jellemző a térségben meghatározó termékelőállítást folytató vállalkozás jelenléte, így a beszállítói hálózatnak még a csírái sem alakultak ki. A vállalkozások közötti együttműködés hiánya tovább rontja a fejlődési esélyeket, ezáltal a vállalkozások versenyképességét. Kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedés tekintettel arra a tényre, hogy az autópályától, illetve városoktól relatív távolságban található a térség. A nagyobb befektetők ide településének az előbbieken túl legfőbb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya. A tulajdonviszonyok megváltozása következtében a korábban elfogadhatóan működő mezőgazdasági nagyüzemek többsége darabjaira hullott szét, jelen állapot szerint a térségben 5 olyan nagyüzem gazdálkodik, amelynek a területe eléri legalább az 1000 ha-t. A mezőgazdasági termelők túlnyomó többsége családi gazdálkodó, illetve őstermelő, amelyek pár száz, pár tucat ha-on gazdálkodnak. Utóbbiakra különösen jellemző a tőkehiány, amely gátat szab az optimális termékszerkezet, ill. gazdaságos termelői egységek kialakításának. A tulajdonviszonyok rendezetlensége ugyancsak gátat szab a fejlődésnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A szolgáltatás területén működő vállalkozások a helyi igényekre alapozottan végzik tevékenységüket a mikrokörzeti központokban koncentrálódva. A térség vállalkozásai tekintetében nagy elmaradottság tapasztalható a piaci versenyképességet biztosító készségekben, kompetenciákban. A térségben viszonylag kevés az innovatív, modern termékszerkezetet kialakítani képes igazi „menedzser-típusú” vezető. Az utóbbi 10 évben a for-profit cégek nem hoztak létre jelentős többletfoglalkoztatást a térségben. Az eddigi felzárkóztatást elősegítő fejlesztések, állami támogatások és területi preferenciák, kedvezmények mindeddig nem fejtettek ki mérhető eredményt e leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségeknél. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 16 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 11 Vallással kapcsolatos tevékenység 15 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 46 Sporttal kapcsolatos tevékenység 39 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 13 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 31 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 36 Oktatással kapcsolatos tevékenység 29 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 19 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 24 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 20 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térségben tevékenykedő jelentősebb non-profit szervezetek:  Csereháti Településszövetség 1989-ben jött létre 46 önkormányzat 44 magánszemély és 2 vállalkozás alkotja a tagságát. A turizmus, felnőttképzés, tájgazdálkodás, szociális gondoskodás és a kézművesség terén valósított meg projekteket és egyfajta szellemi központja a Cserehátnak, ugyanakkor módszertani bemutatóhelyként is funkcionál a hasonló helyzetű kistérségek fejlesztéséhez.  Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség (ATÖSZ) Az 1997-ben létrejött egyesület tagságát a 3503-as encsi statisztikai kistérségben található 35 önkormányzat alkotja. Fő feladata, hogy a térségfejlesztés egyik központja és szellemi műhelye legyen. A szövetség célja az abban résztvevő települések és gazdasági szereplők összehangolt fejlesztése, közös programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása.  Abaúj Térségi Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (AGVA) A teljes térséget lefedő (83 település) szakmai, gazdasági érdekképviselet. Az alapítvány célja: - A régió összehangolt gazdaság- és vállalkozásfejlesztésének segítése, támogatása - Vállalkozóknak nyújtott információ biztosítása 3503-as, 3510-es és 3512-es statisztikai körzetek működési területén a korábbi évek során a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal történt együttműködés kapcsán kialakításra került a vállalkozásokat és vállalkozókat segítő hálózat. A szaktanácsadáson túl forráskutatás, pályázatírási segítségnyújtás is biztosított a vállalkozóknak.  Gergelyhegyi Településszövetség Fony központtal működő terület- és térségfejlesztési szervezet A kistérség társadalmi – gazdasági és táji környezeti helyzetének, adottságainak megfelelően a kistérség menedzselése, kistérség jövedelemtermelésének érdekében a bel- és külföldi befektetések támogatása, más bel- és külföldi kistérségekkel való kapcsolattartás. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2  Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Civil Szervezetek Encsi Kistérségi Társulás Egyesülete A 17 tagú egyesületet létrehozók feladatuknak tekintik a térségben élő romák érdekvédelmét, többszörösen hátrányos helyzetük javítását, felzárkóztatását a többségi társadalomba.  A Csereháti Egyházközösségek Fejlődéséért Alapítvány Célja a térségben élők, fiatalok esélyének javítása, ezáltal a falvak további elnéptelenedésének megállítása.  Szent Ivó Borlovagrend A Szent Ivó Borlovagrendet helyi, szülőföldjüket és a bort szerető emberek hozták létre azzal a céllal, hogy a térség kivételes értékeit széles körben ismertté tegyék. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 539 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 60,351 60,328 60,188 60,049 59,812 Éves változás -139 -237 -23 -140 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 539 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 4% 3% 0-2 év 4% 3% 3-5 év 13% 13% 6-14 év 61% 60% 15-59 év 18% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 14% 9% 1-5 általános 15% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 3% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 17% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 7% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/1 A térség település száma, földrajzi kiterjedése, lakosság száma: Abaúj-Hegyközi kistérségből 22 település, az Encsi kistérségből 36 település, míg a Szikszói kistérségből 23 település alkotja a közösséget. Összesen 81 település. Az Abaúj-Hegyközi kistérség 440 km2, az Encsi 449 km2, a Szikszói 300 km2. A közösség földrajzi kiterjedése összesen 1189 km2. A lakónépesség száma az Abaúj-Hegyközi kistérségben 15749 fő, az Encsi kistérségben 24725 fő, míg a Szikszói kistérségben 19338 fő. Összesen 59812 fő a lakosság száma a közösség területén. A lakónépesség korcsoportos megoszlását vizsgálva feltűnő, hogy a 0-14 éves korosztály aránya itt a legmagasabb a megyében, ami nyilvánvalóan összefügg a roma lakosság magas arányával. Ugyanakkor a 30-59 éves korosztály aránya a legrosszabbak közé tartozik a megyében. A nagyarányú gyermek korosztály mellett jelen van a lakosság elöregedése is. A kistérségben napjainkra egy igen tartós demográfiai trend változott meg, ami ugyanakkor együtt járt egy nagyobb mértékű lakosságcserével, a lakónépesség etnikai összetételének megváltozásával. A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot (10,8%) jóval meghaladó, a 2001. évi népszámlálás alkalmával a lakosság közel 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, ebből adódóan is a térség jelentős részében fokozottan jelen vannak a társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási gondok. A lakónépesség 20 %-a 500 fő alatti településen lakik, amely a legnagyobb arány a megyében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 21 26% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 44% • Mindhárom mobilhálózat 36 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 78 96% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Úthálózat A térség közlekedési tengelyét a Hernád völgyében futó 3-as számú nemzetközi főútvonal jelenti, ezen keresztül van összeköttetés Szlovákia (közvetlenül Kassa) és Miskolc felé. Az észak-déli irányú főút egyre kevésbé tudja átengedni a jelentős nemzetközi (Szlovákia és Lengyelország, sőt a Baltikum felé és felől bonyolódó) személy és teherfogalmat. A megnövekedett forgalom emellett problémát jelent azon települések számára, amelyeken a főút áthalad (jelentős kipufogógáz, épületek megrepedeznek, lakosság nyugalmát zavarja, balesetveszély növekszik, stb). A térségben az elmúlt években elkezdődött a településeket elkerülő szakaszok építése, melynek első lépésében Novajidrány, ill. Garadna településeket elkerülő szakaszok megépültek. A főútvonal közvetlenül kapcsolódik a 3-as autópályához, valamint (a térség korábban központjaként számon tartott) Kassához, ahol nemzetközi repülőtér működik, így a térség számára gazdasági tengelyként jelenik meg. A repülőtér a kistérség központjától 35 km-re van, megközelítése a Tornyosnémeti határmenti településen keresztül lehetséges. A mellékutak döntően kelet – nyugat irányúak, minőségük rossz, felújításuk elengedhetetlenül szükséges, mindez vonatkozik a mezőgazdasági utakra is. A települések úthálózatának állapota vegyes. Még mindig magas a szilárd burkolat nélküli részek aránya. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít, amelyhez szárnyvonalként csatlakozik a Szerencs-Hidasnémeti vasútvonal. A tömegközlekedésben a VOLÁN buszjáratai meghatározók, de a járatok száma az utóbbi években jelentősen csökkent. Az apró településeken általában működik a falugondnoki rendszer, akiknek tevékenysége a kistelepüléseken élők közlekedését jelentősen megkönnyíti. A körzetben a motorizáció országos viszonylatban viszonylag alacsony fokú, a meglévő személygépkocsik általában elavult műszaki technológiát és rossz műszaki állapotot képviselnek. Ivóvíz, szennyvíz: Elmondható, hogy minden településen rendelkezésre áll a vízközmű hálózat, a lakossági bekötések aránya viszont falunként más és más, átlagosan csak 70-80% körüli. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A csatornahálózat kiépülése azonban nem tart lépést a vízhálózat épülésével. Csak a nagyobb településeken található szennyvízhálózat, a települések 90%-ában kiépítetlen. Gázellátás: Az elmúlt évtized egyik legnagyobb fejlesztése a gázprogram volt. Ennek keretében majdnem minden településre eljutott a vezetékes gáz is. Azonban van olyan összefüggő nagyobb terület, ahol a gáz bevezetése sem történt meg. (Krasznokvajda és környéke) Épített környezet: A lakáskörülményekre jellemző, hogy az utóbbi 10 évben lényegesen csökkent az új lakások építése, kivétel az un „szocpolos” házak építése, amelyek jelentős növekedést mutatnak. Ugyanakkor ezen lakások – a kivitelezésben történt költségminimalizálás miatt – műszaki állapota nem megfelelő. A településeken egyre több a megüresedő ház, a felújítások elmaradásával az épített lakásállomány műszaki állapota évről évre rosszabbodik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.02 0.38 0.40 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 42% 55% 21% 59% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

39. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Abaújalpár • Község • 80 • Közszféra • 35.00% • 210,472 • 0.000 • 1.013 Abaújkér • Község • 687 • Közszféra • 20.00% • 340,388 • 0.000 • 0.000 Abaújlak • Község • 115 • 20.00% • 374,106 • 0.000 • 15.748 • Közszféra Abaújszántó • Város • 3,266 • 14.55% • 387,597 • 0.134 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Abaújszolnok • Község • 182 • 28.44% • 106,945 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Abaújvár • Község • 350 • 27.33% • 163,458 • 0.000 • 0.643 • Közszféra Alsógagy • Község • 122 • 18.00% • 235,268 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Alsóvadász • Község • 1,588 • Közszféra • 25.00% • 262,613 • 0.000 • 0.000 Arka • Község • 110 • Közszféra • 13.43% • 446,070 • 6.536 • 2.682 Aszaló • Község • 1,972 • 22.27% • 303,178 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Baktakék • Község • 772 • 20.77% • 327,264 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Beret • Község • 293 • 49.07% • 94,143 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Boldogkőújfalu • Község • 575 • 32.26% • 175,306 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Boldogkőváralja • Község • 1,059 • 25.33% • 319,388 • 0.027 • 0.766 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Büttös • Község • 234 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 26.00% • 297,282 • 0.000 • 0.000 Csenyéte • Község • 488 • Közszféra • 50.00% • 42,030 • 0.000 • 0.000 Csobád • Község • 729 • 23.00% • 330,794 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Detek • Község • 307 • 35.58% • 180,731 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Encs • Város • 7,145 • 13.00% • 482,234 • 0.095 • 0.000 • Közszféra Fáj • Község • 349 • 51.00% • 94,513 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Fancsal • Község • 377 • 20.00% • 400,828 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Felsődobsza • Község • 948 • Közszféra • 24.00% • 297,838 • 0.000 • 0.000 Felsőgagy • Község • 182 • Közszféra • 39.00% • 176,676 • 0.000 • 1.231 Felsővadász • Község • 547 • 29.45% • 180,512 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Fony • Község • 390 • 26.82% • 188,883 • 0.000 • 1.579 • Közszféra Forró • Község • 2,599 • 27.85% • 300,211 • 0.485 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Fulókércs • Község • 383 • 30.00% • 109,219 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Gadna • Község • 273 • 31.00% • 127,309 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

43. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Gagyapáti • Község • 34 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 53.85% • 673,022 • 0.000 • 0.000 Gagybátor • Község • 228 • Közszféra • 32.00% • 182,578 • 0.000 • 0.000 Gagyvendégi • Község • 225 • 48.00% • 256,484 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Garadna • Község • 467 • 20.96% • 341,211 • 0.000 • 0.054 • Közszféra Gibárt • Község • 0 Gönc • Város • 2,314 • 21.00% • 352,236 • 0.000 • 1.038 • Közszféra Göncruszka • Község • 671 • 32.00% • 190,790 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

44. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Halmaj • Község • 1,803 • Közszféra • 14.31% • 406,784 • 0.233 • 0.000 Hejce • Község • 274 • Közszféra • 12.00% • 475,313 • 0.000 • 0.792 Hernádbűd • Község • 155 • 28.40% • 116,366 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hernádcéce • Község • 220 • 41.00% • 107,040 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Hernádkércs • Község • 361 • 30.00% • 265,582 • 0.000 • 0.000 Hernádpetri • Község • 242 • 40.00% • 182,736 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Hernádszentandrás • Község • 485 • 31.00% • 213,240 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

45. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 7/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Hernádszurdok • Község • 219 • Közszféra • 29.00% • 296,968 • 0.411 • 0.000 Hernádvécse • Község • 892 • Közszféra • 39.71% • 196,652 • 0.000 • 0.011 Hidasnémeti • Község • 1,164 • 22.46% • 462,903 • 0.000 • 0.996 • Közszféra Homrogd • Község • 1,017 • 23.61% • 355,091 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Ináncs • Község • 1,302 • 18.00% • 354,151 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kány • Község • 72 • 36.36% • 253,444 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kázsmárk • Község • 1,056 • 30.69% • 254,229 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

46. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 8/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kéked • Község • 248 • Közszféra • 19.57% • 229,418 • 8.125 • 1.016 Keresztéte • Község • 33 • Közszféra • 36.00% • 188,743 • 0.000 • 0.939 Kiskinizs • Község • 357 • 16.18% • 295,033 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Korlát • Község • 335 • 34.40% • 192,216 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Krasznokvajda • Község • 581 • 23.00% • 348,173 • 0.000 • 0.145 • Közszféra Kupa • Község • 188 • 26.00% • 218,936 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Léh • Község • 467 • 22.33% • 320,395 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

47. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 9/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Litka • Község • 63 • Közszféra • 12.00% • 114,727 • 0.000 • 1.587 Méra • Község • 1,827 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 20.47% • 279,578 • 0.000 • 0.000 Mogyoróska • Község • 82 • 9.38% • 397,231 • 5.427 • 35.634 • Közszféra Monaj • Község • 293 • 36.00% • 133,762 • 0.000 • 0.000 Nagykinizs • Község • 371 • 30.00% • 263,002 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Novajidrány • Község • 1,480 • 22.96% • 315,564 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Nyésta • Község • 63 • 20.00% • 196,140 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

48. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 10/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Pamlény • Község • 73 • 43.00% • 122,549 • 0.000 • 0.000 Pányok • Község • 95 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 20.75% • 203,864 • 0.000 • 2.526 Pere • Község • 382 • 30.00% • 199,612 • 12.861 • 0.000 • Közszféra Perecse • Község • 43 • 10.43% • 455,666 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Pusztaradvány • Község • 221 • 40.00% • 116,542 • 8.041 • 0.000 • Közszféra Rásonysápberencs • Község • 611 • 23.74% • 266,141 • 0.000 • 0.000 Regéc • Község • 109 • 6.56% • 375,093 • 11.376 • 7.752 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

49. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 11/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Selyeb • Község • 517 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 63.00% • 190,009 • 0.000 • 0.000 Szalaszend • Község • 1,117 • Közszféra • 21.00% • 339,445 • 0.000 • 0.000 Szászfa • Község • 173 • 41.00% • 139,472 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Szemere • Község • 386 • 33.00% • 205,812 • 0.415 • 0.171 • Közszféra Szentistvánbaksa • Község • 282 • 30.00% • 196,201 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szikszó • Város • 6,163 • 12.00% • 480,496 • 0.084 • 0.090 • Közszféra Telkibánya • Község • 686 • 21.37% • 315,129 • 11.889 • 16.210 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

50. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 12/12 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tornyosnémeti • Község • 587 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... • 28.29% • 283,219 • 0.000 • 0.000 Vilmány • Község • 1,469 • Közszféra • 41.47% • 162,066 • 0.000 • 0.000 Vizsoly • Község • 994 • 29.59% • 228,920 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Zsujta • Község • 193 • 28.00% • 323,697 • 0.000 • 0.000 • Közszféra {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis