7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői.

1. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében. 7.2A korszak kulturális életének főbb jellemzői.

2. A magyar nyelv megújításának kezdeményezője: Martinovics Ignác levágott feje, egykori ábrázolás 1795 Kazinczy Ferenc Spielbergben, Kufsteinban, Munkácson

3. Donáth János osztrák születésű festő munkája Széphalom 1804-től a magyarországi irodalom központaja lett

4. 1792 az első állandó magyarszíntársulat Az első nagyobb diadalok a tízes évekre esnek Színjátszás Dériné Széppataki Róza A hatása nagyobb volt mint a nyomtatott írásnak Katona József Bánk Bán http://www.youtube.com/watch?v=6GlV5TqsCfs

5. Európa első mezőgazdasági főiskoája GEORGIKON 1817-től Helikoni ünnepségek Georgikon tanárait, diákjait hívta meg, valmint a kor híres íróit, költőit. Festetics György

6. Kazinczy széphalmi kúriája Festetics György helikoni ünnepségei Igazi irodalmi társaság szerveződött az ország szívében A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

7. Reformkor A magyar kultúra fénykora szolgálata nemzet Nemzeti öntudatra ébredés A művészetek és tudományok művelői a legfőbb feladatnaknak tartottak Állami , királyi támogatás híján A művészet és nemzeti művlődés néhány hazafias gazdag főúr áldozatkészségből haladt előbbre

8. 1844 Kölcsey Ferenc Erkel Ferenc 1823 Szózat 1836 Vörösmarty Mihály 1843 Egressy Béni

9. A művészet valamennyi ágában születtek a nemzeti sajátosságokat hordozó, ugyanakkor európai szellemiségű művek. Ferenczy István Csokonai Kazinczy Ferenc Kölcsey Ferenc

10. 2008 Érettségi 17. A feladat a XIX. század első felének magyar történelméhez kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a magyar nyelv államnyelvvé válásának folyamatát! Válaszában térjen ki arra, hogy miért sikerült ezen a területen eredményeket elérni! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

11. „1.§ Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2.§ A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg. Úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. 3.§ Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. 5.§ A királyi Helytartótanács mindennemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyveiben, valamint Ő felsége eleibe terjesztendő felírásaiban és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja… 8.§ Ő felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már aziránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen.” (Az 1844. évi

12. Az országgyűlés feliratai, a megyék igazgatási nyelve a magyar;három év határidővel minden anyakönyvet magyarul kell vezetni. Plébános csak az lehet, aki tud magyarul.

13. Érettségi 2005 május 17. A feladat a reformkor kulturális életére vonatkozik. (rövid) Bizonyítsa a szöveg és ismeretei segítségével a reformkori politikai törekvések és az irodalmi élet összefüggését!

14. Kronológia 1823 Kölcsey Ferenc: Himnusz 1833 Katona József Bánk bán című tragédiájának bemutatója 1836 Vörösmarty Mihály: Szózat 1837 Megnyílt az első állandó színház Pesten, a Pesti Magyar Színház. 1843 Egressy Béni megzenésítette a Szózatot. 1844 Erkel Ferenc megzenésítette a Himnuszt. „Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot, S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Tövíseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét!” Petőfi: A nép nevében (1847)

15. „Elérkezett a búcsú pillanata, s e pillanatban kötelességünknek hittük a Tekintetes Karok és Rendek előtt még egyszer megszólamlani; s elmondani fájdalmunkat, hogy a haza választott fiainak köréből távoznunk kell… Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól; isten virrassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép napját!” (Kölcsey: Búcsú az országos rendektől 1836.)

16. „Az Athenaeum, Bajza, Vörösmarty és Toldy folyóirata, több volt, mint pusztán szépirodalmi lap, bár e tekintetben is a legkiválóbbak egyike […] Bajzáék eredetileg politikai újságot akartak indítani, erre azonban nem kaptak engedélyt, és az Athenaeumra is csak úgy, hogy a hatóság szigorúan eltiltotta őket politikai tárgyak érintésétől; a szerkesztők mégis megtalálták a módját annak, hogy folyóiratukat a haladó társadalmi eszmék szolgálatába állítsák. […]” (A magyar irodalom története) …………………………………………………………………………………………………...

17. Egyéb

18. Nemzetközi jelentőségű a magyar keletkutatás A reformkor rokon népeket keresve a honfoglalás előtti magyar őstörténet felé fordult. Fellendült és nemzetközi jelentőségűvé vált a magyar kelet kutatás.

19. Tk IIII, (Sz)-139.old Kőrösi Csoma Sándor http://csoma.mtak.hu/

20. Vámbéry Ármin Vámbéry Ármin Küzdelmeim http://mek.oszk.hu/03900/03975/html/ Vámbéry Ármin Ázsiában http://terebess.hu/keletkultinfo/vambery.html Kísérlet folytatódik Vámbéry Ármin életmûvének feltárása érdekében http://mek.oszk.hu/03500/03565/03565.pdf

21. 1844. március 13-án született egy kis székely faluban, Szentkatolnán. Már gyerekkorától kezdtek „ráragadni” a nyelvek: édesapjától megtanult németül, majd sorra elsajátította az ókori klasszikus nyelveket: a hébert, a görögöt és a latint, majd nyugati nyelveket is megtanult. Mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt. Ezt követően Bécsben, majd Pesten tanult. Érdeklődése ekkor kezdett a keleti nyelvek tanulmányozása felé irányulni, melyben szerepet játszott a székelység eredetének megtalálására irányuló igyekezete és példaképének, Kőrösi Csoma Sándornak hatása. Szentkatolnai Bálint Gábor terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/balint.html