A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér

1. A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér Kerekes Sándor

2. A fenntarthatósági asztal www.uni-corvinus.hu/gkar

3. John Ruskin 1819-1900 www.uni-corvinus.hu/gkar

4. A fenntarthatóság értelmezése • 1. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez az értelmezés felel meg, a gyenge fenntarthatósági kritériumnak, amelynél a természeti és ember alkotta tőke egymással helyettesíthető. • 2. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erőforrások időben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg a szigorú fenntarthatóságnak. • 3. És végül értelmezhető a fenntarthatóság, mint generációk közötti egyenlőség is. www.uni-corvinus.hu/gkar

5. Jólét, tőke A B C D time Fenntartható (A,B,C) és nem fenntartható (D) fejlődési pályák www.uni-corvinus.hu/gkar

6. Tekintsük a fenntarthatóságot „üzleti esetnek”. • Dyllick és részben Porter is vállalati üzleti érdeknek, a költséghatékonyság és a versenyképesség részének tekinti a fenntarthatóságot, illetve annak jelentős részét, és sürgetik a fenntarthatóság integrálását a vállalati stratégiába. • Az utóbbi két-három évben, a vállalatok figyelme a környezeti dimenzióról áttolódott a társadalmi dimenziókra. www.uni-corvinus.hu/gkar

7. A hangsúlyeltolódás okai • A fejlett országokat nagyrészt elhagyták a környezetterhelő nehéziparok, és a megmaradt ipar, de a szolgáltató szektor nagy része is, bevezetette a környezetirányítási rendszereket. • A „látványos” környezeti problémákat a gazdaság szereplői nagyrészt megoldották, és a megoldás jelentős üzleti haszonnal járt az energia megtakarítás, a hulladékkezelési költségek csökkenése, a jobb vállalati imázs indirekt hasznai miatt. • A fenntarthatóság környezeti dimenziói terén már „csak” a fogyasztás környezetbarát átalakítása volna hátra. Ez alapvetően ellenkezik a vállatok közvetlen stratégiájával, • A hangsúlyeltolódást jól mutatja, hogy hazánkban ezelőtt fél évtizeddel a legjobbak környezeti jelentést adtak ki, két-három éve már megjelent néhány fenntarthatósági jelentés, és az újabb trendnek a CSR vagy „társadalmi felelősségi” jelentések irányába történő elmozdulás látszik www.uni-corvinus.hu/gkar

8. Kontinensenként eltérő vélemények • „Napjainkban a vállalati társadalmi felelősség, vagy vállalati filantrópia többnyire abban merül ki, hogy pénzt osztogatunk azoknak, akik nem szeretnek bennünket, és kapcsolatot próbálunk velük teremteni” – vélekedik Porter. • Észak Amerika: „A vállalat célja az, hogy elegendő nyereséget termeljen, és hasznos legyen a társadalom számára. Ha egyszer „sikeresek” lettünk, akkor vissza tudunk adni.” • Európa: „A továbbiakban már nem lehet egyszerűen hallgatni.” • Afrika: „Mielőtt felelős vállalataink lehetnének, először felelős kormányra lenne szükségünk.” • Dél Afrika: „Ne akarják ránk erőltetni a nyugati elgondolásokat!” www.uni-corvinus.hu/gkar

9. A zöldülés mozgató rugói... • Sok kutató a társadalmi normákban látja a vállatok erőfeszítéseinek fő mozgató rugóját. Ez megnyilvánul a részvényesek, a vevők elvárásaitól kezdődően a szabályozás szigorúságán keresztül, a jogi és társadalmi felelősségig terjedő tényezőkben. (Ashford 1993, Steger 1993) • A kutatók másik nagy csoportja a hangsúlyt kognitív és magatartási tényezőkre helyezi, mint a menedzserek és vezérigazgató értékrendje, karizmája, környezeti elkötelezettsége, morálja, hathatóssága stb. (Konar és Cohen 1993.) • A harmadik csoport szerint az ipar „zöldülését” technológiai tényezők határozzák meg. Szerintük az innovációk sikerét, vagy kudarcát a technológiai lehetőségek léte vagy hiánya, az ellátási lánc mentén felhalmozódó ismeretek minősége, a gyártók és a végső felhasználók kapcsolatának természete határozza meg. (Ashford 1993, Roome 1994) www.uni-corvinus.hu/gkar

10. A társadalmi realitás változása Nulla kibocsátás Nulla kibocsátás www.uni-corvinus.hu/gkar

11. Könnyű problémák: technológia, beruházás Nehéz problémák: társadalmi, intézményrendszeri Javulás -------> #1 javulás -------> A fenntarthatósági problémák két típusa Source: D. Meadows Közműolló zárása www.uni-corvinus.hu/gkar

12. A megoldás egyszerűnek tűnik…. A szennyvíztisztítás esete…

13. Természetes szennyvíztisztítás 100-300 lakos esetén Beruházási költség 30-60% Üzemeltetési költség 10-30 % Eröltetett menetelés a zsákutca felé!? • Csepeli szennyvíztisztító • Legnagyobb környezeti beruházása az EU-nak:15 futballstadionnyi területen épül a központi telep • 525 em3 /nap kapacitású • 429 m euro • 65 %: EU (304,700 000 Euro) • 20 %: Magyar Állam • 15 %: Budapest www.uni-corvinus.hu/gkar

14. Amikor a „nagy szép”, a kicsi pedig drága • Az egyre szigorúbb normák a nagy rendszerek létrejöttének kedveznek, a méretgazdaságosság miatt, a kis települések közüzemi költségei pedig egyre tetemesebbek lesznek. • Mindez jólét veszteséget okoz a kis településeken. www.uni-corvinus.hu/gkar

15. A közlekedési hálózat fejlesztése is egyszerü problémának látszik, de… A végén jobb lesz ? www.uni-corvinus.hu/gkar

16. A nehéz problémák… A hiányzó intézményrendszer

17. A havi egy főre jutó jövedelem és a roma lakosság területi megoszlása Magyarországon www.uni-corvinus.hu/gkar

18. Csak 1 % jut a felsőoktatásba Több, mint 70 % -uk munkanélküli www.uni-corvinus.hu/gkar

19. Sony csoport www.uni-corvinus.hu/gkar

20. A regionalizmus kiáltó szüksége… • Az eltérő környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők miatt a regionális közelítés volna indokolt. • A területi és városi tervezés nélkül a fejlődési problémák nem kezelhetőek. • A rendszerszemlélet szükségessége- ipari ökológia VERSENY HELYETT EGYÜTTMŰKÖDÉS www.uni-corvinus.hu/gkar

21. www.uni-corvinus.hu/gkar