Társadalom és életmód a Kádár-korban

1. Társadalom és életmód a Kádár-korban

2. „Frizsiderszocializmus” • Az agrárnépesség , és az iparban dolgozók aránya jelentősen csökkent • Jelentősen emelkedik a szolgáltató szektorban(tercier ágazat) foglalkoztatottak száma ( oktatás, szolgáltatás, egészségügy, kultúra, kereskedelem stb...) • Jelentősen csökkent a szegénység( Magyarországot a nemzetközi szervezetek a közepesen magas jövedelmű országok közé sorolták) • A szocializmus időszakában egy átlagos magyar család többéves spórolás után juthatott csak autóhoz • Az utakon futó kb. 2000000 személygépkocsi közel egyötöde a keletnémet gyártmányú Trabant volt • Egy autó megszerzése a családnak nagyobb fokú mobilitást tett lehetővé ( pl. kirándulások, utazás, munkahely), és idővel presztízskérdéssé vált • Új utak épültek, az emberek hétvégi telket vásároltak

3. A jólét ára • Az életszínvonal emelés kiemelt jelentőséggel bírt • Ugyanakkor elhanyagoltak egyéb fontos területeket ( pl.: távközlés, úthálózat) • A nagyvonalú szociális intézkedéseknek( paternalizmus) megvoltak a maguk következményei( pl.: társadalombiztosítási kiadások emelkedése) • Az egészségügy nem tudta mindenki számára biztosítani a megfelelő ellátást( hálapénz bevezetése ) • Egyes termékeket csak hosszú várakozás után, protekcióval ( „pult alól „) lehetett csak megszerezni • A gazdaság veszteséges ágazatait is finanszírozni kellett , megintdúlt az eladósodás • Általánossá vált a nyugdíjrendszer, de nem számoltak a lakosság elöregedésével, és azzal , hogy az átlagbér emelésével a nyugdíj összegét is emelni kell( a nyugdíj 1960-ban a GDP 2.5%-át, míg 1990-ben a GDP 9.7%-át tette ki)

4. A „második gazdaság” • Kisiparban, háztájiban, kiskereskedelemben végzett mellékmunka ( maszek munka ) • Ide soroljuk az féllegális és illegális tevékenységeket is ( csempészés, fusizás) • Önkizsákmányoló munka( állami munka mellett végzett tevékenység) • Ebben az időben Magyarországon a lakosság háromnegyede szerzett efféle jövedelmet

5. A jólét tényleges ára • 1960 és 1980 között a várható élettartam csökken, hisz romlott a középkorú férfiak várható élettartama ( túlhajszoltság) • A deviáns viselkedések száma nő( az öngyilkosságok száma a duplájára emelkedett a korszakban , 1988-ban több mint félmillió ember szenvedett alkoholizmusban)

6. Oktatás • Áttörés az alapfokú oktatásban : a felnőtt népesség szinte 100%-a végezte el a nyolc osztályt • Viszont az egyetemet/ főiskolát végzettek arányát tekintve Magyarország –mint a nyugati, mint a szocialista országokhoz képest- alulmarad • A felsőoktatást az állam szabályozta : a jelentkezőknek csak a 35-40%-át vették fel ténylegesen a felsőoktatásba • Jellemző tendencia volt, hogy egy családon belül a fiúkat szakiskolába vagy technikumba adták, a lányokat pedig gimnáziumba • 1980-tól egyre több nő került be a felsőoktatásba

7. Iskolázottsági szintek Magyarországon

8. Életképek I.

9. A családok életének átalakulása • 1950 és 1988 között duplájára emelkedett a válások száma • „ Előbb a kocsi , aztán a kicsi !” – a fiatalok számára az anyagi biztonság , a jólét megteremtése továbbra is fontos maradt • Ennek következtében a születésszám folyamatosan csökkent ( az abortuszok száma meghaladta a születések számát) • Az állam gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedéseket tett( óvodai férőhelyek növelése, GYES bevezetése ) • a folyamatot azonban ezen intézkedések csak kismértékben lassították

10. Egyre több nő került aktív foglalkoztatott státusba( 1980: 73.2%) A munkavállalás következtében egyre kevesebb idő jutott a háztartásvezetésre, gyermeknevelésre A nők perspektívái kiszélesedtek, érdeklődést mutattak a karrierépítésre Arányuk a felsőoktatásban nőtt Mai napig több nő tanul a felsőoktatásban mint férfi Megjelentek az 1-2 gyermekes családok Feminizmus: Eredetileg anők egyenjogúságáértküzdő polgári mozgalom volt Gyökerei a nagy francia forradalom idejére nyúlnak vissza A XIX. századra teljesedett ki( választójog) A feminizmus történetében az igazi töréspontot Virginia Wolf : Háromadomány című esszéje jelentette Ebben a műben a Wolf lerántja a leplet a férfiak irányította, hatalomvágytól megmérgezett világról Ezután következtettek arra, hogy nincs valódi szabadság és egyenlőség az emberek között A feminizmus hatása Magyarországon

11. Életképek II. • Kaffka Margit jelentős szerepet játszott a hazai emancipációban( az elindítói közé tartozott) • Művein keresztül mutatta be a nők alávetett helyzetét

12. Életképek III. • A feminizmus törekvései hazánkat is elérték

13. Szabadidő és sport • A szabadidő eltöltésének módja jelentősen megváltozott • A közösségi szabadidős tevékenység visszaszorult • Az emberek egyre nagyobb mértékben egyedül, vagy szűk családi/baráti körben kapcsolódtak ki • A Kádár korban a sport elvesztette kiemelt támogatottságát ( csúcspontját a Rákosi – rendszerben érte el ) • Az 1952-es olimpiai szereplésünket ezután meg sem közelítettük • A tömegsport fejlődése is háttérbe szorult, az emberek jó része szinte semmilyen sportot sem űzött • A mozgáshiány és a táplálkozási szokások megváltozása következtében a felnőtt lakosság 60%-a túlsúlyosnak számított a 1986-os évben

14. A helsinki olimpia1952 • A finn fővárost 1947-ben választotta ki 10 pályázó közül a Nemzetközi Olimpia Bizottság • Helsinki egyszer már kapott rendezési jogot ( 1940-ben), de ez a II. világháború kitörése miatt elmaradt • A rendezvényen 69 ország 4925 sportolója vett részt • Az olimpiai lángot a híres finn atléta, Paauvo Nurmi gyújtotta meg • Hazánkat 189 sportoló képviselte: 162 férfi és 27 nő • Hazánk zászlaját Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető vitte • 16 aranyat, 10 ezüstöt és 16 bronzérmet sikerült szereznünk

15. Életképek IV.

16. Fogyasztói kultúra • A magyar társadalomra a hatvanas évektől kezdődően nagy hatást gyakoroltak a nyugati fogyasztói szokások( pl.: a nők fodrászhoz, divatbemutatókra jártak ) • A televízióban nyugati filmeket is mutattak • Ez kezdetben a hivatalos szervek és a felnőtt korosztály ellenérzését váltották ki • Ez az ellenérzés a hetvenes évek után oldódni kezdett • Egyes fogyasztói cikkeket megpróbált a hazai ipar is előállítani( farmernadrág) • A nehezen megszerezhető javak a bevásárló turizmus( csempészet) révén kerültek forgalomba • Hazánkban ritkaságnak számítottal a farmerek, orkánkabátok, rágógumi, zsebszámológépek, kazetták, lemezek, kvarcórák

17. Életképek V.

18. Értékrend és gondolkodás • A marxista-leninista ideológia befolyásolta a tömegtájékoztatást • Az emberek többsége azonban mégis a régi értékek felé orientálódott • A szocializmus nem tudta a vallás alapjait felszámolni: a nyolcvanas években a lakosság több mint fele mondta magát vallásosnak • Az egyházak befolyása ugyanakkor csökkent: a lakosság valamennyivel több mint a tizede járt rendszeresen templomba vagy imádkozott legalább hetente

19. Vallási megoszlás

20. Fiatalok lázadása az épp érvényben lévő rendszer ellen Jellemző volt a hosszú haj, kockás ing, „csöves farmer”, „ őszinte, kőkemény rockzene” hallgatása A ténylegesen aktív, látható hippi –jelenség hazánkban csak néhány kommunára korlátozódott Hippi mozgalom: Az 1960-as és 1970-es évek egyesült államokbeli lázadó diákok vallási-kulturális csoportosulása Anarchisztikusan tiltakoztak a fennálló társadalmi/gazdasági rend ellen Politika: militarizmus ellen, pacifista, anarchista elemek Szexuális szokások: nem számítottak a biológiai szülők, a csoport minden tagja apa és anya volt, közösen nevelték gyermekeiket Drogok: általános volt a drogfogyasztás( marihuána, hasis, LSD) Divat: fantáziadús, jellemző a színkavalkád, gyakran használták a béke szimbólumát, egyedi ruhadarabok., részben bali/közép-amerikai/indiai népviseleteken alapszik A hippi mozgalom hatása Magyarországon

21. Életképek VI.