Felkészülés, felkészítés a munkahelyi gyakorlatra pedagógiai szempontok

1. Felkészülés, felkészítés a munkahelyi gyakorlatrapedagógiai szempontok

2. I. Bevezetés

3. A tudásalapú társadalom - jellemzők Fogalma: "Tanítani és tanulni - a kognitív társadalom felé" (EU). Tudás: Információk, készségek, képességek, cselekvések, magatartás, attitűdök, érdeklődés, szokások, világkép, világnézet, amelyek a célzott tevékenységben jelennek meg. Az oktatás jelentősége növekszik - a tudás közkinccsé válik, így az egész társadalom tudásszintje növekszik. Tudásipar megjelenése!!! A tudás támogatja a fejlődést - a tudományos fejlődés a társadalmi fejlődés egyik feltétele. A folyamatosságot a tudás generációk közötti továbbadása, átszármaztatása jelenti. (Tudomány – termelés – oktatás egysége.) Tudományos fejlődés Társadalmi fejlődés Tudás

4. A tudásalapú társadalom - jellemzők Az oktatás négy alappillére: • Megtanulni megismerni: A tudás eszközeiben való jártasság. Figyelem, emlékezet, gondolkodás – memóriafejlesztés! • Megtanulni dolgozni: A munkavégzés megtanulása, szakértelem. A fizikai jellegű munka a szellemi tevékenység irányába tolódik el – gépek irányítása, felügyelete, tervezés, szervezés, info-kommunikáció. • Megtanulni élni: Önismeret, önértékelés, értékrend, identitás. • Megtanulni másokkal élni: Szociális viselkedés, mások felfedezése, elfogadása, csoportmunkára való alkalmasság, kooperatív munkavégzés. A világ változik – az egyén viszonyulása is kell, hogy változzon – élethosszig tartó tanulás.

5. A tudásalapú társadalom - jellemzők A négy alappillér (tudás – szakértelem – együtt élni tudás – létezni tudás) együttes érvényesülésének lehetőségét meg kell alapozni. Törekvések: • Kellő motivációs bázis kiépítése a tanulásra; • A tanulói aktivitás biztosítása; • A tanulók közvetlen részvétele a tanítási-tanulási folyamatban; • Tudatos tanulási, önképzési stratégiák kialakítása a tanulókban; • Megfelelő módszertani háttér biztosítása; • A megszerzett tudás, szakértelem társadalmi elismerése, stb.

6. II. Szakmai szocializáció, szakmai nevelés

7. Szocializáció Szocializáció: Tágabb értelemben: a kultúra elemeinek elsajátítása. Konkrétabban: a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melyben az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Normák, értékek, hagyományok elsajátítása, melyek az adott kultúrára, környezetre jellemzők. A folyamat eredménye: az egyén viselkedése módosul - megfelel a környezete által vele szemben támasztott követelményeknek. A szocializáció tehát: kölcsönhatás az egyén és a környezete között.

8. Szakmai szocializáció Szakmai szocializáció: Az egyén a munkavégzés kultúrájának elsajátításával bekapcsolódik a társadalmi munkamegosztásba. Munkakultúra: A kultúra területeinek azon elemei, melyeket az ember a munkavégzés során felhasznál. Objektív oldala: • A társadalmi munkamegosztás színvonala; • Az elosztási viszonyok; • A munkavégzés tárgyi feltételei, adottságai, körülményei, technológia, jogi és gazdasági szabályozók, munkaszervezetek. Szubjektív oldala: • Az ember szaktudása, munkája minősége, értékrendszer, motivációk, attitűdök, stb.

9. Szakmai szocializáció A szakmai szocializáció folyamatának négy szakasza: • Pályaorientáció: az adott szakmára való ráirányulás, beállítódás szakasza - a pályaválasztással zárul. • A szakmai tanulmányok megkezdése: A pályaválasztást követően. Az egyén előmenetelét és fejlődését személyes adottságai és ambíciói, illetve az iskola munkájának színvonala határozza meg. A szakmai tanulmányok eredményes befejezése: a potenciális pályaérettség szintje. • Pályakezdés: A szakmával való közvetlen találkozás során derül ki, hogy sikerült-e a jelöltet szakmailag és emberileg úgy felkészíteni, hogy az életcéljának tekintse a szakmai munkát. Sikeres pályára lépés: pozitív érzelmi viszonyulás a szakmához, hivatásérzet, ami a pályán maradás feltétele. • A pályavitel szakasza: A pályakezdő már képes önállóan dolgozni, hivatásérzete, a szakmai munka iránti vonzalma mélyült. A szakember ezen fokon már nem csak érzi hanem tudja is, hogy pályaválasztása helyes volt.

10. Szakmai nevelés A szakmai szocializáció folyamatában a szakmai kultúra elsajátítása folyik, szakmai nevelés keretében. Szakmai nevelés: Egy adott szakmára vonatkozó szakmai műveltség elsajátítása, illetve annak gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása. (Kompetenciák) A szakmai nevelés három alapvető feladata: • a szakmai műveltség kialakítása; • adekvát szakmai attitűdök kialakítása, • a szakma gyakorlásához szükséges képességrendszer kialakítása. A három feladatot szoros kapcsolat jellemzi.

11. Szakmai nevelés – a szakmai műveltség • Műveltség Olyan tudás, amely hatékonyan segíti az egyéni fejlődést, a személyes boldogulást, a másokkal való kapcsolattartást, a társadalmi munkamegosztásban való részvételt. (Csapó Benő) Az adott kultúrában releváns, felhasználható készségek, képességek, ismeretek összessége, társadalmilag értékes tudás. Elemeit az tünteti ki, hogy a társadalom elfogadja, értékeli az adott tudást. Szakmai műveltség: A szakmai nevelés eredménye. Meghatározott, speciális tudásrendszert foglal magában, amely az általános műveltségre alapozva alakul ki. A szakmai műveltséghez tartozik a szakmai látókör kialakulása, amely a tudományos és technológiai ismeretek közötti egységet jelenti. Egyén és környezet harmóniája!

12. Szakmai nevelés – az attitűd 2. Attitűd Személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberekkel kapcsolatos értékelő beállítódás, • amely viszonyítási alapul szolgál, • aminek alapján az egyén véleményt alkot, viselkedik, viszonyul. Az attitűd összetevői: • Kognitív összetevő: A tudás, az ismeret szintje. Ez az attitűd tárgyára vonatkozó ismereteket, nézeteket, véleményeket, gondolatokat jelenti. • Érzelmi, affektív összetevő: Érzelmi értékek, az attitűd tárgyához való viszonyulást fejezik ki. • Viselkedéses szint, konnatív összetevő:Hogyan viselkedünk az attitűd tárgyával kapcsolatban.

13. Szakmai nevelés - az attitűd komponensei Háromelemes attitűdmodell: Az attitűd közvetít a viselkedést megelőző megfigyelhető inger és az azt követő viselkedés között. (Rosenberg és Hovland nyomán)

14. Edvard Munch: Sikoly

15. Szakmai nevelés – az attitűd funkciói Az attitűd funkciói: • Alkalmazkodási funkció: Elősegítik a társadalmi környezethez való alkalmazkodást. Ha az ember attitűdjei megegyeznek környezete attitűdjeivel, akkor sokkal könnyebben be tud illeszkedni. • Önvédelmi (énvédő) funkció: A valóságot az attitűdjeink torzító tükrén keresztül szemlélve nem kell észrevennünk az énünket veszélyeztető tényeket. • Értékkifejező funkció: Az attitűdök érzelmi összetevőjük segítségével tükrözik értékeinket. • Tudás funkció: Az attitűdök segítik a világban való tájékozódást.

16. Szakmai nevelés - az attitűd dimenziói a./ Érzelmi-értékelési tartomány: Pozitív-negatív irányban polarizál. • Pozitív: rajongás, szeretet, kedvelés, előnyben részesítés. • Negatív: undorordás, gyűlölet, elutasítás, mellőzés, hátrányos megkülönböztetés. b./ Intenzitás: Hol helyezkedik el a +/-skálán? Bizonyosság, stabilitás, időbeni tartósság. c./ Relevancia: A szóban forgó tárgyhoz kapcsolódó attitűd mennyire fontos a személy számára, milyen könnyen mozgósítható, és milyen mértékben elkötelezett iránta a személy. Az attitűd személyiségbe való beágyazottságát mutatja ‒ hit, meggyőződés, elhivatottság. A kevéssé releváns attitűdök idővel véleményekké transzformálódnak.

17. Szakmai nevelés – szakmai attitűd Szociális attitűd: A társadalmi vonatkozások, társadalmi kötelességek vagy társadalmi nézetek iránti fogékonyságot jelenti. Szakmai attitűd: Megalapozása a tanulók különböző szakmákkal való megismertetése, illetve az ezek iránti érdeklődés kialakítása révén. Olyan motivációs tényező, amely kihat a tanuló jövőbeli értelmi tevékenységére, pályaválasztására, munkatevékenységére. A szakmai képzés megalapozása speciális kompetenciák által valósul meg.

18. Szakmai nevelés – képességek 3. Szakmai képességrendszer megalapozása: Bizonyos általános és speciális (műszaki, szenzomotoros) képességek, illetve gyakorlati jártasságok és készségek által történik. Általános képességek: megfigyelőképesség, kreativitás, gondolkodás. Speciális képességek: A gondolkodás az alkalmazási területek függvényében differenciálódik. Műszaki, közgazdasági, stb. gondolkodás, adekvát képességek, képzetek, műveletek, amelyeket bizonyos adott (műszaki, közgazdasági, stb.) feladatok megoldásában használunk fel. Gyakorlati jártasságok, készségek: A szakmai feladatok elvégzésének, végrehajtásának szintjei.

19. Szakmai nevelés - eredmények Eredménye: • Tanulási képességek fejlődése: logikus gondolkodás; • Életszerűség: kételkedés, térbeli tájékozódás, gyakorlati kultúra erősítése a virtuális jellegű tevékenységek materializálása révén. • Környezettel való építő kölcsönhatás, melynek tényezői: • A közvetlen környezet, földrajzi tér,földrajzi közegismerete, az ezzel való kölcsönhatások kialakításának képességei; • A lakóhelyi közösség, szociológiai közeg természetének, múltjának, jelenének és a jövővel kapcsolatos aspirációinak megértése, kezelése; • A közvetlen környezet szellemiségét meghatározó kulturális közeg ismerete, megértése, valamint a megőrzéséhez és gyarapításához való tevőleges hozzájárulás képességei. • A szaktudás iránti igény állandósulása, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek kialakulása; • Munkamorál: a munkával kapcsolatos minőségi szempontok.

20. Személy – munka összeillés modellje szükségletek célok értékek preferenciák Vágyak Személy Eredmények adottságok végzettség tapasztalat munkával való elégedettség; testi, pszichológiai egészség; motiváció; teljesítmény; hiányzás; fluktuáció; pályamódosítás. Képességek foglalkozás munkakör munkaszervezet Munkajellemzők Munka munkaterhelés teljesítmény-követelmény aktív részvétel Követelmények

21. III. Gyakorlati képzés és kompetenciák

22. A gyakorlati képzés - alapfogalmak A gyakorlat tevékenységi rendszer, amelyben • az elsajátított ismeretek alkalmazása, • a jártasságok és készségek, képességek kifejlesztése, • a tevékeny, alkotó, kezdeményező emberi magatartás kimunkálása történik. A szakmai nevelés megvalósításának színtere a gyakorlati képzés. A gyakorlati képzés általános célja: A képzésben résztvevő tanulók a folyamat végén a gyakorlati munkavégzés feltételeit, a szakma gyakorlásához szükséges kompetenciákat birtokolják. Kompetenciák:szakmai, személyes, társas és módszertani.

23. A gyakorlati képzés - feladatok A gyakorlati képzés feladatai: • A kompetenciák megszerzése érdekében elsősorban gyakorlati ismeretek nyújtása a tanulók számára; • Azoknak a speciális munkaműveleteknek a megismertetése, amelyek a szakma gyakorlásához szükségesek; • Folyamatos kapcsolatteremtés az elmélet és a gyakorlat között, a tudatos munkavégzés biztosítása céljából: A gyakorlati munka végzése során a már megszerzett elméleti ismeretek felhasználása, a tevékenységnek a felmerült probléma megoldására irányítása. Ez a gyakorlatias, problémamegoldó gondolkodás nem spontán módon alakul ki, kialakítása és fejlesztése ugyanolyan összetett feladat, mint a gondolkodás fejlesztése.

24. Felkészítés a munkahelyi gyakorlatra Szintvizsga (gyakorlati): A gyakorlati képzés szervezője a szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgát szervez annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. Általános elvárások: • A tanuló ismereteit képes legyen rendszerezni és folyamatba építeni; • Ismerje fel a logikai kapcsolatokat, összefüggéseket; • Lássa át a munkatevékenység szerkezetét; • Gyakorlott legyen az általános és speciális munkafunkciókban.

25. A kompetenciák figyelembevétele 1. Szakmai kompetenciák: az ismeretek alkalmazási típusa, valamint a szakmai készségek, képességek szintjei. • Szakmai ismeretek: A foglalkozás feladatainak ellátásához szükséges általános, ill. speciális ismeretek. Lényegében a munkavégzés során alkalmazott tények, fogalmak, eljárások, összefüggések tudása, megértése és alkalmazása. • Szakmai készségek: A foglalkozás jellemző feladatainak ellátásához szükséges és általánosan alkalmazott készségek. A készségek az elsajátított ismeretek automatizált felhasználási szintjét, az alkalmazható tudás automatizált - szellemi és fizikai - tevékenységformáit jelentik, melyben kifejezésre jut a tevékenységben való gyakorlottság magas színvonala

26. A kompetenciák figyelembevétele A tanuló szakmai felkészítésének szempontjai: • Felkészítéskor szempont az ismeretalkalmazás minősége (önállóság, gyorsaság, hibátlanság) • A tanuló munkavégzése a munkatevékenység céljának feleljen meg; • Legalább a megszokott munkahelyi körülmények között tudjon munkát végezni; • A feladat megoldásához szükséges információkat, információhordozókat önállóan használja; • Ismerje fel a hibákat és azokat önállóan javítsa ki; • Önellenőrzés és javítás után megfelelő eredménnyel történő ismeretalkalmazás.

27. A kompetenciák figyelembevétele 2. Személyes kompetenciák: • Adottságok: A szakmához tartozó feladatok ellátásához szükséges FIZIKAI (pl. erős fizikum), FIZIOLÓGIAI (pl. látás, hallás, térlátás) és PSZICHOLÓGIAI (pl. érzelmi stabilitás, tűrőképesség) jellemzők. • Jellemvonások: Személyiségbeli sajátosságok, ösztönzik, szervezik és regulálják az eredményes munkavégzést. • Kitartás: Képes a munkatevékenység által igényelt energiabefektetés hosszabb távú fenntartására. Képes akaratát huzamosabb időn át a feladat elvégzésére összpontosítani. Lehetőségek:Olyan feladatok esetén is képes jó teljesítményt elérni, amelyeket nem szeret. Mindenképpen az elvégzésére törekszik. Kitartóan küzdi le a munka közben felmerülő akadályokat. Kudarcok esetén is befejezi a feladatot. Képes figyelmét hosszú ideig a feladat elvégzésére összpontosítani.

28. A kompetenciák figyelembevétele • Megbízhatóság: A feladatait következetesen elvégzi, a munka során rendelkezésre áll, lehet rá számítani. A munkához kapcsolódó szabályokat egyaránt betartja (pl. munkavédelmi szabályok, a munkavégzésre előírt technológia). Lehetőségek:Betartja a munkavégzés szabályait. Bizalmasan kezeli az információkat (adatokat, tényeket stb.). Kiszámítható a viselkedése. Szavahihető. Viselkedését nem magyarázza, nem keres kifogásokat, vállalja tévedéseit. Nyílt és egyértelmű a kommunikációja. • Monotóniatűrés:Az ismétlődő feladatokat is megfelelő figyelemmel, a kívánt minőségben, határidőre látja el. Fontos olyan szakmák esetében, ahol a gyakran ismétlődő, változatlan, unalmas feladatok jellemzik a tevékenységet. Lehetőségek:Szívesen végez gyakran ismétlődő feladatokat. Ilyen esetben is hatékonyan végzi a munkáját. Hosszú ideig képes a monoton munkavégzésre folyamatosan képes a figyelmét fenntartani.

29. A kompetenciák figyelembevétele • Precizitás: Képes a közel hibátlan munkavégzésre. Lehetőségek: Megszerzi a feladat végzéséhez a hiányzó információkat. A munkakezdés előtt információt gyűjt az elvárásokról. Feladatát az előírt és elvárt szempontok, standardok szerint végzi. A munkaeszközöket, szerszámokat, berendezéseket pontosan használja. Feladatai kivitelezésében igényes. A minőségi elvárásoknak megfelelően végzi munkáját. Elvégzett feladatait a szükséges alapossággal, a szükséges időközönként ellenőrzi. Ha szükséges, a feladat végzése közben időben korrigálja munkáját. • Szorgalom, igyekezet:A rendelkezésre álló időt kihasználja. Keresi az új feladatokat. Vállalja a többletmunkával járó feladatokat is. Lehetőségek: Igyekszik megismerni a vele szemben támasztott elvárásokat, követelményeket és azoknak megfelelően cselekszik. Többlet erőforrásokat (idő, energia) is mozgósít, ha a feladat megkívánja. Teljesítménye általában jobb, mint amit a munka megkövetel. A munkavégzés ideje alatt a munkára koncentrál. Munkaidejét teljes mértékben kihasználja.

30. A kompetenciák figyelembevétele • Türelmesség: Képes a feladatokból adódó helyzetek nyugodt kezelésére. Olyan szakmákban fontos, ahol a munkafolyamatokból adódóan szükséges a hosszabb várakozási idő nyugodt kezelése. Lehetőségek:Nyugodtan, türelmesen kezeli a munkafolyamatokból adódó hosszabb várakozási időt. Természetesnek tekinti és elfogadja a várakozási helyzeteket. Természetesnek fogja fel a munkából adódó hosszabb várakozási időt. Megőrzi nyugalmát olyan helyzetekben, ahol mások munkájára, válaszára stb. kell várnia. Türelmes a nála lassabb gondolkodású egyénekkel szemben.

31. A kompetenciák figyelembevétele 3. Társas kompetenciák: • Kapcsolatteremtő képesség:Könnyen alakít ki új kapcsolatokat. Olyan szakmák esetében van rá szükség, ahol a munka sikere nagymértékben múlik a gyorsan kiépített kapcsolat minőségén. Lehetőségek:Szívesen teremt kapcsolatot másokkal. Keresi a szakmai kapcsolatok kialakításának lehetőségeit. Felismeri a másokkal való kapcsolat kiépítésének lehetőségeit. Nyitottságával igyekszik felkelteni mások érdeklődését. Tudatosan dolgozik a kapcsolat kiépítésén, erőfeszítéseket tesz ezért. • Segítőkészség:Mások számára megfelelő módon és tartalommal nyújt támogatást a feladatok elvégzése során. Ott fontos, ahol az eredmény, vagy mások testi épsége múlhat azon, hogy a tanuló felismeri-e és megfelelően kezeli-e a kritikus helyzeteket. Lehetőségek:Felismeri mások szükségleteit, és ennek megfelelően viselkedik. Mások számára szakmai támogatást nyújt. A saját szükségleteit és mások szükségleteit jól szét tudja választani.

32. A kompetenciák figyelembevétele • Irányíthatóság: Elfogadja és fegyelmezetten követi a munka irányítójának utasításait. Azokban a szakmákban különösen fontos, ahol bizonyos helyzetek kezelése, megoldása, vagy elkerülése azon múlik, hogy a tanuló mennyire tudja elfogadni és követni az irányítást. Lehetőségek:Elfogadja, ha utasítják. Fegyelmezetten végrehajtja az utasításokat. Kifogásait, ellenvetéseit indokolt esetben közli a munka irányítójával.

33. A kompetenciák figyelembevétele 4. Módszerkompetenciák: • Áttekintő képesség: Képes a tevékenységek, a technológiai folyamatok és kapcsolatok egészben történő megragadására. Ott, ahol nem csak a részfeladatokat, hanem az egész folyamatot szükséges átlátni az eredményes munkavégzés érdekében. Lehetőségek:Átlátja a rendszereket, folyamatokat. Nem veszik el a részletekben. A teljes folyamatot „megfelelő” részekre képes tagolni. • Logikai képességek: Felismeri a logikai összefüggéseket, a munkaműveleteket ezeknek megfelelően tervezi és végzi. Olyan szakmánál ahol az adatok, tények közötti összefüggések pontos, gyors felismerése elengedhetetlen a munkafolyamat tervezéséhez, a feladat megvalósításához, a hibák, problémák elhárításához stb. Lehetőségek: Képes megérteni és alkalmazni egy rendszer saját logikáját. Felismeri az ok-okozati összefüggéseket. A rendelkezésre álló információk alapján helyes következtetésekre jut.

34. A kompetenciák figyelembevétele • Rendszerező képesség: Képes egymástól különálló elemek csoportosítására. Olyan szakmáknál, ahol a munkavégzés során az információk, feladatok, eszközök stb. válogatására, rendszerezésére, elrendezésére van szükség. Lehetőségek:Felismeri a magasabb rendű kategóriákat. Felismeri az egymástól különböző elemek közös jellemzőjét. Felismeri az egymáshoz hasonló elemek megkülönböztető jegyeit. A rendelkezésére álló információkat, elemeket kategóriákba tudja sorolni. • Kreativitás, ötletgazdagság: Képes a feladat elvégzéséhez szükséges ötletek kigondolására. Azokban a szakmákban, ahol a munka eredményessége eredeti ötletek kigondolásától függ. Lehetőségek: Folyamatok javítása érdekében újító ötletekkel, javaslatokkal áll elő. Szokatlan megoldások kialakítására képes. A feladatok megoldása során újszerű eljárásokat alkalmaz. Képes a feladatokat az eddigiektől eltérő módon és eszközökkel megoldani. Szemléletmódja eltér a megszokottól, egyedi látásmóddal rendelkezik.

35. A kompetenciák figyelembevétele • Ismeretek helyén való alkalmazása: Az információkat, ismereteket megfelelő szituációban, munkakörnyezetben tudja alkalmazni. Olyan szakmákban, ahol a tanulónak a sokféle megoldási mód közül kell kiválasztania a legeredményesebbet. Lehetőségek:Egy konkrét feladat elvégzéséhez felidézi a megfelelő ismereteit. Ismeretei alapján tudja, milyen további információra van szüksége a feladat elvégzéséhez. Ha szükséges, további információt gyűjt a feladat elvégzéséhez. A megoldási lehetőségek közül a helyzetnek leginkább megfelelőt választja • Felfogóképesség: Megérti a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat, leírásokat. Ott, ahol gyakran változik a munkát szabályozó, vagy meghatározó információ, az utasítások pontatlan értelmezése vagy félreértése komoly következményekkel járhat. Lehetőségek:Szakmai ismeretei, tapasztalatai alapján helyesen értelmezi a feladat elvégzéséhez szükséges információt. Figyelmet és energiát fordít az információk egészen pontos megértésére.

36. A kompetenciák figyelembevétele • Következtető képesség: Képes a hallott, látott, tapasztalt információk alapján a hiányzó információk megtalálására. Ott, ahol nem áll rendelkezésre a munka elvégzéséhez szükséges valamennyi információ, ezért a szakembernek kell az észlelt információkból a megfelelő következtetéseket levonnia. Lehetőségek: Felismeri az információhiányt. Szakmailag helyes következtetéssel pótolja a hiányzó információt. Ellenőrzi következtetése helyességét. Következtetéseit az aktuális tapasztalatokra alapozza. Nem von le elhamarkodott következtetéseket. • Hibakeresés (diagnosztizálás): Képes bonyolult, összetett információhalmaz elemzésén alapuló adatkiválasztásra, a legfontosabbnak minősíthető információ megtalálására. • Lehetőségek:A hibakeresés során betartja az elemzésre vonatkozó szabályokat. A rendelkezésre álló halmazból módszeresen kiválogatja a releváns információkat. Szisztematikusan végiggondolja a probléma/hiba lehetséges okait. Képes olyan hibák felismerésére is, amelyekkel még nem találkozott.

37. A kompetenciák figyelembevétele • Helyzetfelismerés: Képes objektíven meglátni, és helyesen értelmezni a váratlanul kialakult munkahelyzetet. Ott, ahol gyors és pontos szituáció felismerés szükséges, mivel a helyzet félreértelmezésének következményei lehetnek. Lehetőségek:Felismeri a számára új problémahelyzeteket. Felismeri a valós problémákat. Gyors helyzetfelismerés jellemzi a problémák megközelítése és a megoldások keresése során. Objektíven szemléli a helyzeteket. Tényekre, adatokra, hiteles forrásokra épít a helyzetek elemzésekor. • Módszeres munkavégzés: A tevékenységeket előre meghatározott lépéssorrend alapján végzi el. Ott, ahol a folyamat egymásra épülő tevékenységekből, feladatokból áll. A feladatsorrend megváltozása emberi, anyagi következményekkel járhat. Lehetőségek:Jól ismeri / értelmezi a feladat egyes elemeinek sorrendiségét. Pontosan betartja a feladat végzésére vonatkozó technológiai sorrendet. Pontosan a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységeket végzi, kerüli a kísérletezést, a próbálkozást.

38. A kompetenciák figyelembevétele • Körültekintés, elővigyázatosság: Munkáját gondosan, a körülmények figyelembevételével végzi. Felismeri a korlátokat, helyesen ítéli meg a valós következményeket. Ott, ahol életveszélyes helyzet, vagy nagy vagyoni, környezeti kár veszélye állhat fenn a feladat végzése közben. Lehetőségek: Alaposan felkészül. Figyelmesen végzi a munkáját. A munkaeszközöket az előírásoknak megfelelően használja. Ismeri a munka közben felmerülő veszélyes helyzeteket és azok következményeit. Törekszik a veszélyes helyzetek elkerülésére. Folyamatosan értékeli a helyzetet és mérlegeli a kockázati tényezőket.

39. A kompetenciák figyelembevétele • Figyelem, összpontosítás: Képes figyelme hosszú távú fenntartására. Képes a környezeti hatásokat kiküszöbölni. Sok figyelemelterelő tényező előfordulása esetén, illetve ahol fokozottan kell koncentrálni a feladat pontos elvégzésére. Lehetőségek:Képes tartósan koncentrálni a fő feladat elvégzésére. Több inger esetén figyelme gyorsan rátalál a megfelelő ingerre. Egyszerre jelenlévő, nagy intenzitású ingerek esetén is tartósan a releváns ingerre tudja irányítani figyelmét. A figyelme nem terelhető el könnyen a feladat végzése közben. Figyelmét tudatosan képes irányítani, átváltani egyik tevékenységről a másikra. • A környezet tisztántartása: Munkakörnyezetét az elvárásoknak megfelelően rendben tartja. Szakszerűen használja és tárolja a munkaeszközöket. Fokozott veszélyhelyzet esetén. Lehetőségek: Rendszeresen megtisztítja a munkavégzés tárgyi feltételeit (eszköz, berendezés, szerszám). Szakszerűen tárolja a munkaeszközöket. A munkavégzés környezetét tisztán tartja. Saját magára is figyelmet fordít. Törekszik az ápolt, tiszta megjelenésre, a higiéniai szabályok betartására.

40. IV. Az ismeretek alkalmazásának stratégiái

41. A megvalósítás stratégiái Tanítási-tanulási folyamat: részben ismeretszerzést, részben az ismeretek alkalmazását foglalja magába. (Nagy S.) Alkalmazási stratégia: Az ismeretek alkalmazásának megvalósítása. • Reproduktív (begyakorlás): a készségfejlesztést szolgálják; • Produktív (alkotó alkalmazás): összetettebb feladatok, problémák sokrétűbb, bonyolultabb megoldását eredményezik. Algoritmus: Eljárási műveletek lánca. Olyan megengedett lépésekből álló módszer, utasítás, részletes útmutatás, amely valamely felmerült probléma megoldására alkalmas. Az oktatási folyamat jellegétől függően az algoritmus: • Tanulható, elsajátítható (reproduktív folyamat) • Felismerhető (produktív folyamat, algoritmizálás).

42. A megvalósítás stratégiái • Az ismeretek operatív alkalmazása Előfeltétel: A feladat megértéséhez, a tevékenység végrehajtásához és az eredmény ellenőrzéséhez, értékeléséhez szükséges ismeretek birtoklása. Általában összetett feladatoknál, komplex műveleteknél. Összetett feladatok: egymással összefüggő részfeladatok. Komplex műveletek: elemi műveletek sorozata. Operatív alkalmazás a mezőgazdaságban: A termelési folyamat felosztása munkafolyamatra, munkaműveletekre, műveletelemekre, munkamozdulatokra. Külső algoritmusok: A tevékenység végrehajtásához szükséges ismereteket a tanuló kívülről kapja. (Tanári bemutatás, rajz, szöveges utasítás.) Belső algoritmusok: Gyakorlások révén alakulnak ki.

43. A megvalósítás stratégiái 2. Feladatmegoldó alkalmazási stratégia A tanuló ismer legalább egy olyan algoritmust, amely alkalmazása azonnal eredményre vezet. Ennek ismétlő alkalmazása, begyakorlása eredményezi a végrehajtás készség-szintjét. 3. Problémamegoldó stratégia „Probléma minden olyan szituáció, amely cselekvésre késztet, s amelyben nem azonnal adott, hogy a cselekvési igény milyen úton, milyen algoritmussal elégíthető ki.” (Nahalka I.) Egy probléma megoldásához szükséges képességek: • Elemző képesség; • Az adekvát ismeretek kiválasztásának képessége; • Összehasonlítás, megkülönböztetés képessége • A lényeges elemek kiemelésének képessége; • Az alternatívákban gondolkodás képessége; • Döntési képesség; • Problémamegoldó képesség; • Speciális gyakorlati (mozgásos-cselekvéses) képességek.

44. A megvalósítás stratégiái 4.Tanulás munkavégzés útján A munkatanulás jellemzői: • a megismerési folyamat, • a cselekvés folyamata, • a munkához fűződő viszony alakulása A műveletek tanításának általános mozzanatai: • A tevékenység céljának ismertetése, motiváció; • A tevékenység tudatos technikai alapjának megtanítása vagy felidézése; • A tevékenység végrehajtásának bemutatása és ismertetése; • A tevékenység elemzése, fázisokra bontása (lassabb bemutatása); • A tevékenység gyakorlása fázisok szerint, majd folyamatosan; • Az ellenőrzés, mely az egész folyamatot áthatja. együttesen jelenik meg.

45. V. Tanulás munkavégzés útján

46. A munkatanulás szervezése:1. A foglalkozások feltételeinek megteremtése Személyi feltételek: • A tanulók felkészítése a munkavégzésre (célok, elvárások ismertetése, előismeretek felidézése, munkavédelmi szempontok; • Gyakorlati oktató folyamatos jelenléte a munkavégzéskor. Tárgyi feltételek: • A munka tárgyának pontos megválasztása; • Gépek, berendezések, szerszámok, egyéb eszközök, anyagok biztosítása. Környezeti feltételek: • A munkavégzés helyszínének biztosítása; • A biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése.

47. A munkatanulás szervezése:2. Pontos tanulási célok kitűzése Célok: A tantervi célokkal összhangban. Célkitűzés - egyben motivációs bázis is legyen! Lehetőségek a célkitűzésre és motivációra: • Egyszerű bejelentés; • A hiányos ismeretek kiegészítésére utalás; • Probléma-felvetés; • Érdeklődés-felkeltő kérdések; • Az elvégzendő tevékenység céljának tudatosítása; • Az elvégzendő feladat fő fázisainak bemutatása; • Az ismeretek társadalmi hasznosságának felismertetése.

48. A munkatanulás szervezése:3. Adekvát követelmények támasztása Elvárások az oktatóval szemben: • A tanügyi dokumentumok következetes alkalmazása a képzési követelményrendszer figyelembevételénél; • A képzési követelményrendszer pontos értelmezése: ismeretek, képességek, készségek, attitűdök, magatartásformák; • A szakmai elvárások figyelembevétele a képzési követelmények értelmezésénél – kompetenciák; • Megfelelés a mérhetőségszempontjainak.

49. A munkatanulás szervezése:4. A foglalkozások tartalmának meghatározása A foglalkozások tartalmának meghatározása: A termelési folyamatot a cselekvéstanulás szempontjából elemezni kell, részekre kell bontani. • Termelési folyamat (őszibúza termesztési folyamata) Munkafolyamat (az őszibúza gyomirtása) • Munkaművelet: (a permetezőgép feltöltése) • Műveletelem (feltöltés vízzel, vegyszer hozzáadása, keverés) • Munkamozdulat

50. A munkatanulás szervezése:5. A tanulók motiválása és aktivizálása • Kapcsolat kialakítása a tanulóval • Ne csak tanulási szituációban találkozzunk a tanulóval. • Tanuljuk meg a tanulók nevét. • Ismerjük meg közelebbről a tanulókat. • Ismerjük meg a szülőket. • Pozitív légkör teremtése a tanulócsoportban • Törekedjünk az érzelmi biztonság megteremtésére. • Törődjünk a tárgyi környezettel. • Ne féljünk a játékosságtól és a humortól. • Tartózkodjunk az intellektuális agressziótól. • Akadályozzuk meg tanulók közötti agressziót. • Követendő példák felmutatása • Életszerű tanítás • Hatékony megerősítés