A fejlődő országok besorolása

1. A fejlődő országok besorolása Modernizáció a fejlődő országokban 1.óra

2. Fejlett országok • világgazdaság centrumához való tartozás: vezető szerep a dinamikusan fejlődő gazdasági ágakban (ma elsősorban a szolgáltatásokban és az informatikában) • aktív részvétel a nemzetközi kereskedelmi, pénzügyi folyamatokban, intenzív kutatási-fejlesztési tevékenység • a világgazdaságban és a világpolitikában kiemelkedő szerepet játszó nemzetközi szervezetek tagjai illetve központjai • társadalmi berendezkedésükre általában a demokrácia, a pluralizmus, a jogállamiság és a többpártrendszer jellemző, kiemelt szerephez jut a civil társadalom; • nemzetgazdaságuk erősen integrált, a termelési és a felhasználási folyamat szoros kapcsolatban áll egymással.

3. Fejlődő országok • a világgazdaságban betöltött szerepük periferikus • függő helyzetben vannak azáltal, hogy gazdaságuk nem diverzifikált • A világgazdasági függés tehát azt jelenti, hogy a világgazdaságban bekövetkezett változásokra a túlzottan specializálódott országok nem tudnak megfelelően reagálni, és így gazdaságuk összeomolhat. • nemzetgazdaságuk nem teljesen kifejlett tehát a gazdaságon belüli kapcsolatok sokszor gyengék vagy nem is léteznek. • a fejlődő országokban a világpiacra termelő ágazatok a világgazdasággal való kapcsolata révén jobban fejlődik, mint a csak hazai piacra termelő, tradicionális ágazatok. • A modern és hagyományos iparágak egymás mellett élését nevezzük gazdasági dualizmusnak. A gazdasági dualizmus a társadalom minden szegmensére kivetítődik, így például a népesség is kettős abban az értelemben, hogy azok, akik az exportra termelő iparágakban dolgoznak, sokkal jobb jövedelemhez jutnak, mint a hagyományos (általában mezőgazdaság és kézműipar) ágazatokból élők. Ez a kontraszt jól tükröződik pl. Dél-Amerika nagyvárosaiban.

4. A gazdaságilag korábban lemaradt térségek megnevezésével is probléma van. Egyes csoportjaik valóban a gazdasági felzárkózás vagy a korlátozott felzárkózás útjára léptek, a többségük azonban a lemaradás állapotában, az elmaradottságban vergődik .

5. Kinek sikerült a modernizáció? Az újonnan iparosodó országok első hulláma [Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Tajvan, Hongkong, Szingapúr] • nagy utat tett meg az iparosodás és a társadalmi átalakulás útján. A szerepük sok vonatkozásban már a legfejlettebb országokéhoz hasonló a világgazdaságban. Milyen módszerekkel érték el ezt? • a külföldi tőkével való együttműködés maximális kihasználásával • az exportvezérelt, de egyben piacvédő, állami koordinációjú japán modell módosított alkalmazásával • az ázsiai szocialista országokkal szembeni politikai szerepvállalással • felzárkózási modelljük megváltoztatására, piacuk megnyitására és fokozatos liberalizálásra kényszerülnek.

6. Az iparosodók második hulláma (Malajzia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Indonézia). • hasonló utat járt be, de a későbbi indulás világgazdasági korszakának megfelelően a külföldi tőke jelentősebb közvetlen tulajdonosi szerephez jutott • Ezekben az országokban a modern árutermelő szektor erősen elkülönült a hagyományostól, továbbra is a társadalmi–gazdasági dualitás jellemző.

7. Modernizáció további hullámai • Latin-Amerika országai (Argentína, Brazília, Mexikó) pontosabban ezek egyes elkülönült városi körzetei, zónái. • A fent említett országokban, és a a kevésbé modernizálódott modern ipari struktúrával rendelkező latin-amerikai országokban a dualitás szélsőséges belső szociális és területi egyenlőtlenségek bázisa, amelyek az elmúlt évtizedekben csak tovább nőttek. • India • ahol különösen a kilencvenes években gyorsult fel a külföldi tőkével való együttműködésen alapuló nemzetközi ipari–szolgáltatási munkamegosztási szigetek megerősödése. • Kína • immár fél évszázada tartó gyors fejlődése • világgazdaságba való rugalmas betagozódás • feladat: mérsékelni a modern (tengerparti) és a hagyományos (elsősorban a szárazföld belsejében elhelyezkedő) ágazatok (területek) kettősségét, az ebből következő társadalmi feszültségeket

8. Modernizáció jellemzői a fejlődő országokban • A fejlődés nem minden esetben jár együtt tartós, gyors gazdasági növekedéssel, a társadalom átalakulásával, létfeltételek javulásával • Fenntartható fejlődés jelentősége • Nyersanyagokban gazdag országok nehéz helyzete árcsökkenés miatt • Modernizáció okozta szociális, földrajzi különbözőségek • Jövedelem differenciák elemzése

9. A jövedelmek differenciálódása az egy főre jutó GDP alapján, fontosabb térségek szerint (1980-2000) Megjegyzések:a) Volt szocialista kelet-európai és közép-ázsiai országok, 1980-ban Kelet-Németországgal együtt; b) Kína nélkül Forrás: World Economic and Social Survey 2001. UN. 243. o. alapján

10. A fejlődő világ differenciáltsága • a cetrum és a periféria elválaszthatatlan, nemzetközi munkamegosztáson alapuló egységet alkot • A lemaradó országok gazdasági helyzete összefügg saját gazdaságpolitikájukkal, belső nehézségeikkel is, történelmi és világgazdasági adottságaikkal földrajzi és geostratégiai elhelyezkedésükkel • a “visszasodró” világgazdasági hatások az elmúlt két évtizedben erősödtek • Sem a gyarmatosítás, sem a liberalizáció –globalizáció nem egyenlő mértékű iparosodást eredményezett • Egyenlőtlen mértékű dependencia pl. kőolajban gazdag országok

11. A külföldi tőke szerepe a fejlődő térségben • A közvetlen külföldi befektetések 25%-a jut a fejlődő világba • A saját befektetéséin túl a külföldi tőke a bedolgozói-alvállalkozói rendszeren keresztül befolyásolja a termelési és jövedelmi folyamatokat • Jövedelmet csapol le a saját közvetlen és „követett”, bedolgozói-alvállalkozói tulajdona révén, valamint a nemzetközi kereskedelmi és a pénzügyi rendszer sajátosságai folytán. • A jövedelmet, a profitot a vállalaton belüli „transzferárak” segítségével azon országban mutatják ki, ahol az számukra kedvezőbb. • Az erősebb partner diktál továbbá a (monopol) árak, a hitelfeltételek, az elszámolások tekintetében. A legrosszabb helyzetű országok „kockázatvállalás” címén jelentős kamatprémiumokat fizetnek hitelezőiknek.

12. A kereskedelmi cserearányok fokozatosan kedvezőtlenebbekké válnak, s az agrártermelők vesztesége nagyobb, mint az ipari nyersanyagok kitermelőié • További világgazdasági tényező, hogy az eladósodott országok lényegében örökjáradékot fizetnek, mert gazdaságuk jövedelemtermelő képessége alacsonyabb és lassabban nő, mint ami az adósságaik csökkentéséhez szükséges. Újabb és újabb hiteleket kénytelek felvenni, melyekre kamatot kell fizetniük, s közben az adósságaik tömege tovább nő. (Csak az ázsiai iparosodó országok tudták csökkenteni nettó adósságállományukat az elmúlt 20 évben, a többi fejlődő ország csoporté évtizedenként közel duplázódott. • Az adósság-visszafizetési kényszer miatt, az export ösztönzése érdekében, a gyengébben fejlett országok valutái rendre alulértékeltek a vásárlóerejükhöz képest. • Továbbá a fejlődő országokat gyakran negatívan érinti a pénzügyi spekuláció. Mindezen világgazdasági hatások különböző intenzitással érintik a fejlődő országokat, csoportjaikat.

13. Összegzés • Az egyes fejlődő országok versenyképességét a mai globalizált világban jelentős mértékben befolyásolja a kormányzati gazdaságpolitikájuk. Az állami gazdaságpolitikák azonban inkább csak a hasonló világgazdasági szerepű és helyzetű országok közötti versenyben játszanak szerepet • a tőkebefektetések irányára korunkban a már történelmileg elért fejlettség, a nemzetközi munkamegosztásban játszott szerep, az infrastruktúra állapota, a munkaerő színvonala, az országok geostratégiai helyzete hat

14. Köszönöm a figyelmet!